vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A november végi Tiranai Nemzetközi Gazdasági Vásáron 14 magyar cég jelent meg a Mac-Line Hungary Kft. szervezésében, a szegedi kiállítás-szervező cég tapasztalatait osztjuk most meg olvasóinkkal.

Albánia pénzügyi rendszere egyelőre gyengén integrálódott a nemzetközi rendszerbe, emiatt lesz képes növekedésre az ország - közölte az ország gazdasági minisztere. Genc Ruli azt reméli, hogy a külföldi befektetők érdeklődése hazája iránt az idén is megmarad, ahol az elmúlt évben előzetes becslés szerint 25 százalékkal 650 millió euróra nőttek a külföldi közvetlen tőkebefektetések.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) optimistább a miniszternél, 2009-re 4 százalékos növekedést vár Albániában, a korábban vélt 5 százalékos ütemmel szemben. 2008-ban 5,5 százalékos, 2007-ben 6 százalékos, 2006-ban 6,1 százalékos volt a GDP bővülése. Albánia csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, nagyon kemény reformokba vágott bele az EU-csatlakozás elérése érdekében, s feltett szándéka továbbvinni ezeket. Albánia tárt karokkal várja a magyar befektetőket, többek között a turizmus területén. Bőven van lehetőség a magyar-albán gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, hiszen meglehetősen alacsony a kétoldalú kereskedelem volumene.

A személyes tapasztalatok megerősítették: helye van a magyar cégeknek, a magyar termékeknek Albániában. Ez a most Albániára jellemző látványos, robbanásszerű fejlődés 2-3 évvel ezelőtt kezdődött, így a multik még nincsenek jelen (a Praktiker kivételével – de a hazai példa alapján beszállítói lehetőség ez is), Magyarország, a magyarok megítélése pedig Nyugat-Európáéval egyenértékű. Minden késztermékből hiány van, fizetőképes kereslet pedig akad máris bőven. A boltok polcain alig látni albán terméket, zömében olasz az élelmiszer, olasz az italkínálat (pl. az Unicum is Olaszországon keresztül kerül az albán boltok polcaira). Albánia a jelen pillanatban olyan nyitott piac, amelyben akár olyan termékek is megtalálják a piaci résüket, amelyek iránt Magyarországon a keresleti roham már évekkel ezelőtt lecsengett. Egy Albániában nemrég vállalkozást indító, garázskapuk forgalmazásával foglalkozó magyar üzletasszony szavait kölcsönvéve: Albánia az az ország a jelen pillanatban, ahol az átlag magyar vállalkozó, kis tőkével jól jövedelmező üzletet indíthat be, olyan termékekkel is, amelyekkel nyugaton labdába se rúghat.
A következő időszakban Albánia privatizálni készül energia elosztó hálózatát, olajfinomítóját és a még állami kézen lévő vállalati részvényeket, ezek kedvező befektetések lehetnek a magyar vállalatok részére is. Albániában a 4 ezer kilométeres úthálózat jó része a nyugati elvárásoktól elmarad, 60 kilométer autópálya viszont már épült, mégpedig a tengerparti Düres-től, Tirana érintésével Koszovó irányába. Tehát, a nagytőke, a nagyvállalkozó és az alvállalkozó is megtalálhatja számításait.

Egy ismeretlen ország ismeretlen piacát legkönnyebb és legkézenfekvőbb az ország legnagyobb vásárán keresztül felmérni: a keresletet kiállítóként, a kínálatot látogatóként. A Budapesttől légvonalban mindössze 650 kilométerre található államot a magyar vállalkozók is kezdik felfedezni: az elmúlt két évben a Mac-Line Kft. több partnerében is megfogalmazódott az igény, hogy ha egyénileg nem is, de szervezetten szívesen részt vennének egy albániai gazdasági rendezvényen. Ennek következményeként a 2009. november 25-től 29-ig tartó Tiranai Nemzetközi Gazdasági Vásáron 14 magyar cég jelent meg a Mac-Line Hungary Kft. szervezésében és az ITD Hungary Zrt. támogatásával.
A Kongeresszusi Palotában nyílt vásáron több mint 4 ezer négyzetméteren mintegy 500 cég standja jelent meg. A több mint 30 országból megjelent kiállító kínálatát, a vásárközpont statisztikai adatai szerint közel 200 ezer látogató tekintette meg. A magyar vállalkozások közül garázsajtókat forgalmazó, elektrotechnikai, boroshordógyártó, láncgyártó, festékipari, sátorgyártó, építőipari kivitelező, fénytechnikai, tömítés gyártó, biztonsági rács és árnyékoló gyártó, ipari járórács gyártó, tüzeléstechnikai, mezőgazdasági, és távfűtés technikai cégek mutatkoztak be. A vásár és az ország piacának jelentőségét, komolyságát tükrözi, hogy az egyébként legnagyobb kereskedelmi partner Olaszország és a szintén jelentős gazdasági partner Törökország is kis híján lemaradt a kiállításról: nem vették komolyan a jelentkezési határidőt. A szervezett magyar megjelenés helyszíne a vásár fogadószintje volt, a szintén szervezetten, nagy számban megjelenő szerb, horvát, bosnyák, szlovén, macedón, szlovák és a partnerországi státusban megjelenő görög cégek mellett.
A vásár szakmai programjai között szerepeltetett Magyar–Albán Üzleti Fórum rengeteg érdeklődőt vonzott: sokan nem is kaptak ülőhelyet a konferenciateremben. Az albán vállalkozók mellett montenegrói, koszovói és macedón cégek képviselői voltak kíváncsiak a magyarok mondanivalójára, kínálatára.
A magyar kiállítók nagy szakmai és vásárlói érdeklődésről számoltak be: az állami vállalatok és magáncégek képviselői mellett az egyéni vásárlók is nagy érdeklődést mutattak az egyes termékek iránt, vásárlási és forgalmazási szándékkal egyaránt. A vásári látogatók zöme, a reggel 9 órától este 9 óráig nyitva tartó vásárra délután 4-től este 9-ig érkezett, ilyenkor mozdulni is alig lehetett a csarnokban.

További információk és úti élmények Albániáról: www.macline.hu.

vissza a főoldalra

Hozzászólások