vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke elégedetten szólt arról, hogy több mint nyolcvanan vettek részt azon a konferencián, amelyen a szerb fél szakemberei mutatták be, hogyan tudják segíteni a magyar vállalkozások eredményes működését a Délvidéken. A kapcsolatokat segíti a közelség, a nyelv ismerete, és azok a már meglévő hagyományos kapcsolatok, amelyek Jugoszlávia korszakában gyökereznek. Mint kijelentette, kívánatos az lenne, ha a termékeket nagy volumenben és állandó minőségi szinten tudná szállítani mindkét fél egymás számára, és ezáltal akár közösen is megjelenhetnének az európai piacokon. (A komfortérzet akkor lenne kellemesebb, ha nem kerülne oly hosszú időbe, esetünkben közel két órába, hogy átjussunk a határ túloldalára – a szerk.)
A kérdésre, hogy kinek érdemes erre a piacra jönni, Jójárt Miklós kijelentette: megismerni ezt a piacot minden vállalkozásnak szükséges, és utána dönthet, hogy lát-e benne lehetőséget. Példaként az Indiából hazatérő cipőipari piackutatók esetét említette: míg az egyik közölte, hogy nem érdemes Indiába jönni, mert mindenki mezítláb jár, addig a másik azt javasolta, hogy igenis, jöjjenek Indiába, hiszen itt mindenki mezítláb jár.

A tanácskozást Ratko Filipović, a Vajdasági Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg, aki elmondta: mindannyian érezzük a gazdasági világválság következményeit, és noha az üzleti szférában a törekvések eredményei nem mindig kielégítőek, együtt, közösen tevékenykedve felül tudunk kerekedni a nehézségeken.

A vegyes kamaráról Jójárt Miklós elmondta, hogy három évvel ezelőtt alakult meg, és azóta mindig eljönnek ide, Közép-Európa legnagyobb gazdasági vásárára.
– Célunk, hogy azokkal, akik Szerbiában szándékoznak üzletet kötni, megismertessük az itteni feltételeket, és így elősegítsük a mindenki számára sikeres együttműködést – indokolt. Kifejtette: a magyarországi és a szerbiai mezőgazdasági termelők hasonló problémákkal küzdenek, hiszen mindkét országban a tőkehiány a gazdák egyik legfőbb gondja, s úgyszólván még az időjárási körülményeken is „osztozniuk kell”, így ha Magyarországon jó a termés, akkor valószínűleg Vajdaságban is. E tényeknek együttműködésre kell ösztönözniük a két országot nemcsak a mezőgazdasági nyersanyagtermelés terén, hanem a feldolgozóiparban is.

Körmöci Károly, a magyarországi élelmiszerek és hungarikumok forgalmazására szakosodott magyarkanizsai Tisacoop igazgatóhelyettese cégük üzleti tevékenységét mutatta be. Az elmúlt hat évben a magyar mezőgazdaságnak köszönhetően a forgalmat megháromszorozták. A magyar termékek megítélése Szerbiában nagyon pozitív – mondta az igazgatóhelyettes. Cégük több mint 400 magyar terméket forgalmaz, és turisztikai irodákkal karöltve próbálják népszerűsíteni a magyarországi idegenforgalmi látványosságokat. Karagits Duskó, Magyarország belgrádi nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája a kis- és középvállalkozások számára kínálkozó szerbiai üzleti lehetőségekről tartott előadást. Elmondta, hogy Szerbiában a 2000. év tekinthető a rendszerváltás évének, azóta a gazdaság többé-kevésbé töretlenül fejlődik. Viszont 2009-ben a válság hatása ide is elért, és a gazdasági növekedés üteme megtört. A szerb GDP növekedése 2010-ben csak egy százalékos volt, 2011-ben is csupán 1,9 százalékot ért el. Az szerbiai GDP a magyarországinak csaknem a fele. A munkanélküliség továbbra is komoly gondot jelent, 2010-ben 19,2 százalékos volt, 2011-ben azonban már elérte a 23,7 százalékot.
Szerbia rengeteg befektetésösztönző támogatást nyújt, és ez kedvező a külföldi beruházók szempontjából. Mivel az ország kiterjedt szabad-kereskedelmi megállapodásokkal rendelkezik, kb. egymilliárd embert felölelő piacot jelentenek ezek a - többek között Oroszországgal, az Európai Unióval és Törökországgal megkötött - egyezmények, mivel az említett országokba gyakorlatilag vámmentesen exportálhatnak. Kitűnő földrajzi elhelyezkedése, stabil politikai környezete, kedvező adórendszere, jól képzett munkaereje, ezenkívül az olcsó és gyors cégalapítási lehetőség vonzóvá teszi Szerbiát a befektetni szándékozó külhoniak számára.

Skapinyecz Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője a hivatal tevékenységét mutatta be. Szólt arról, hogy a most kialakítás alatt álló, irodáit egymás után nyitó Kárpát Régió Üzleti Hálózat célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítsék a szerteágazó üzleti tevékenységeket a Kárpát-medence térségében.

A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében számos cég állított ki az Újvidéki nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon, melyet az egyik nap felkeresett a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és vásárhelyi szervezetének delegációja. Nemcsak a szakmai tapasztalatok, hanem a helyi vállalkozók közötti kapcsolatok építését is szolgálta a látogatás.

Az élénk kétoldalú gazdasági kapcsolatok újabb eseményének június 6-9. között Szabadka ad otthont, ahol a nemzetközi vásáron több magyar cég is bemutatkozik, üzleti fórumra is sor kerül. Június végén Szerbia két városába fémipari tanulmányútra mehet több magyar cég a HITA Enterprise Europe Network Osztálya szervezésében.

A Feliciter Kiadó Madarski Privrednik (Magyar Gazdaság) c. szerb nyelvű üzleti kommunikációs kiadványa több korábbi, térségbeli rendezvény után Újvidéken is sikert aratott, sokan vitték el magukkal a magyar gazdaságot bemutató, és 65 - üzleti partnereket kereső - magyar cég hirdetését tartalmazó magazinunkat.
Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina továbbra is jelentős célországai a magyar cégeknek. Mivel a második félévben is több kiemelkedő rendezvény lesz a térségben, kiadónk hamarosan megjelenteti a Madarski Privrednik újabb kötetét, benne a magyar gazdaság híreivel, és üzleti partnereket kereső magyar cégek hirdetéseivel.

Ha Önt is érdekli ez a térség, ne maradjon ki, éljen a reklám adta lehetőséggel! További információk és megrendelés: kovatsviktor@feliciter.hu.

vissza a főoldalra

• Fémipari tanulmányút Szerbiába
• Üzleti fórum Szabadkán

Hozzászólások