Legyen a kezdőlapom! 2020.10.28. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
A jelzáloghitelesek megmentése
2011.02.10.
Jelenleg 105 ezer 90 napon túl nem fizető, késedelmes jelzáloghitelest tartanak nyilván, 5,5 millió forintos átlagos hitelösszeggel.

A számok rendkívül riasztóak, ennek köszönhető talán, hogy a kormány a jelzáloghitelesek megmentésének tervéről beszélt a Nemzetközi Valutaalapnak. A jelentés a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról is szól, melyet eredeti tervek szerint tavaly őszre ígért a kormány.
Az eszközkezelő a bajba jutott hiteleseket segítené, hogy elkerüljék ingatlanjaik elvesztését; ám eddig a kormány csak egy moratóriumot fogadott el, melynek értelmében nem lakoltathatják ki a bajba jutott hiteleseket akkor sem, ha nem fizetik adósságukat. A moratórium április 15-én járna le, de lehetséges, hogy meghosszabbítják azt.
Az IMF által közölt kormányzati elképzelések szerint a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három "pillérre" épül. Az első pillérben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak.
Amennyiben ezt követően ismét nem-teljesítővé válik a hitel, a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újabb átstrukturálási költségek fedezésére. Az IMF szerint a kormány a garancia díjából fogja finanszírozni ezt a második pillért. Amennyiben pedig az első két pillér nem működik, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság a második és a harmadik pillért felügyelné.
A segélyprogramban csak alacsony jövedelmű családok vehetnének részt azzal a feltétellel, hogy legalább 12, egymást követő hónapon keresztül eleget tettek törlesztési kötelezettségüknek. A feltevések szerint a jelenleg bajban lévő adósok mintegy harmadán segít majd a rendszer.

A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadik pillérhez kapcsolódó költségek csak később  merülnek fel, ugyanakkor a kezdeti költségek is tetemesek lehetnek, hiszen  a háztartások egy része vélhetően azonnal a harmadik pillérbe kerül.
A kormány 2011-12-ben még csak 10-10 milliárdos költséggel számol, de a következő két évben 120-130 milliárdot, a GDP 0,45 százalékát kell majd rászánni a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes becslései szerint.

Forrás: MTI Eco - Világgazdaság Online

 

 

Kapcsolódó cikkek:
Ki kerül le a BAR listáról?

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje