Legyen a kezdőlapom! 2020.10.30. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
A magyarok a legborúlátóbbak
2007.07.05.
Az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok hozzáállását tükrözi nemzetgazdasági helyzetükről a Brüsszelben nyilvánosságra hozott felmérés.

Április és május hóban mintegy harminezer embert kérdeztek meg az egyes országokban, hogy milyennek látják helyzetüket ebből a szempontból. Összességében érdekes eredmény született, tekintettel az elmúlt évben végzett felmérésre, amikor sokkal pesszimistább hangulat uralkodott gazdasági szemszögből a tagállamokban. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és az intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős biztos véleménye szerint az Unióban élők körében erősödik a derűlátás, és így a pillanat kedvező lehetőségeket kínál a reformok bevezetésére.
Az Eurobarométer szerint huszonhét országban élők 52%-a látja megfelelőnek hazája gazdasági helyzetét. A dánok és hollandok esetében kimagasló értékek születtek, sorrendben 99 és 93 százalékuk voksolt a jó státus mellett.
Magyar viszonylatban ismét a negatív hangulat az uralkodó, mivel csak a válaszadók kilenc százaléka látja jónak helyzetünket.
Az Unióhoz való csatlakozásban sem sok jót látnak a magyarok, csak harminchét százalék tartja pozitív dolognak, és csak negyven százalék volt az arány azok között, akik szerint hazánk nyert a csatlakozással. Uniós átlagban az országok 59%-a tartja úgy, hogy országuk számára hasznos volt belépni az unióba, de ebben a kérdésben az íreknél volt a legmagasabb helyeslési arány, 89%-uk érzi úgy, hogy nyertek a tagsággal.
A magyarok többsége (79%) viszont támogatja az Unió alkotmányának újratárgyalását és az új tagok felvételét is (64%).
A tagállamok közötti szórásban pozitív visszhangra talált az a kérdés, amely az Európai Unió jövőjét volt hivatott feltárni a társadalmi diskurzus szintjén: mintegy hatvanegy százalékban gondolják úgy, hogy a világ vezető diplomáciai erejévé válhat.
A 2004 után csatlakozott országok körében a többség az egészségbiztosítási rendszer változásai, az áremelkedések és a nyugdíjak miatt aggódik. Ez hazánkra is igaz. A korábban csatlakozott államokban inkább a bevándorlási kérdések, a környezetvédelmi problémák, a közbiztonság és ezzel együtt a terrorizmus jelent nagyobb gondot.
 
 


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje