 |
|
|
Az export biztosítása 2007.01.09. Az üzleti élet kockázatokkal jár, különösen azon exportőrök számára, akik hosszú lejáratú fizetési feltételekkel, vagy az átlagosnál több kockázati tényezőjű országokba exportálnak. A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) az ő számukra jelenthet társat a kockázatviselésben.
— Elsődleges küldetésünk a magyar export segítése a biztosításon, a kockázatvállaláson keresztül, elsősorban az olyan régiókban, melyek kockázatosnak minősülnek — összegezte tevékenységük lényegét Dercze Zoltán, a Mehib üzleti és marketing vezérigazgató-helyettese. — Az állam ezeknél a biztosításoknál készfizető kezességgel áll a Mehib mögött, tehát a Mehib állami háttérrel végez biztosítást, melyre évi 250 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig az összeghatárig vállalhat kockázatot a hitelbiztosító.
— Az állami szerepvállalás okán a Mehib tevékenységét szigorú magyar és nemzetközi szabályok irányítják. Szigorúan meg van határozva, milyen ügyleteteket lehet állami háttérrel biztosítani, s melyeket csak piaci alapon — avatott a részletekbe Dercze Zoltán. — E tekintetben az Európai Unió szabályrendszere az elsődleges. Leegyszerűsítve: nem lehet állami háttérrel exporthitel biztosítást igénybe venni olyan exportügyletek esetén, ahol az export az EU országaiba, illetve 8 minősített OECD országba irányul (pl. USA, Kanada, stb.), s ahol az exporthoz kapcsolódó halasztott fizetési konstrukció rövidebb, mint két év. E tevékenységet a Mehib üzleti alapon végzi. Ebből következik, hogy ha a két éven belüli halasztott fizetésű exportügylet nem az említett országokba irányul, akkor lehet állami hátterű exporthitel biztosítást nyújtani, illetve ha a futamidő két évnél hosszabb idejű.
A két éven túli ügyletek esetén van egy másik szabályzórendszer, az úgynevezett OECD-konszenzus, ami szabályokat fogalmaz meg az exporthoz kapcsolódó hitelezés mértéke futamideje, törlesztési ütemezése, minimális biztosítási díj vonatkozásában. A háttér alapelv az, hogy ne az egyes országok költségvetésének ereje legyen a meghatározó egy állami hátterű exporthitelezési kockázatvállalás esetén, hanem a tényleges exportszolgáltatás, a minőség és az ár versenyezzen, tehát azonos alapelvek és minimum-díjak szerint működjenek a szabályzók úgy a német, mint mondjuk a magyar vagy a francia cégek számára történő exporthitel biztosításokban minden két éven túli exportfinanszírozás esetében.
A Mehib egyik fő üzleti célcsoportja tehát azon gyártó cégek, amelyeknek a két éven túli finanszírozású exportügyletét célszerű biztosítani, mert a lejárat és az ország kockázat miatt üzleti alapon nem lehet kezelni, illetve túl költséges lenne. A Mehib fő tevékenységét, az állami hátterű exporthitel biztosítást illetően tehát a rendszer alapeleme nagyjából egyforma minden OECD országban.
— A piacképes üzletág azon fejlett országokba irányuló, rövid lejáratú (azaz két éven belüli) exporthoz kapcsolódó finanszírozást/biztosítást jelenti, mely a fejlett világba, az EU- vagy az OECD-országokba irányul. Ez csak piaci alapon művelhető — említette meg a másik konstrukciót a vezérigazgató-helyettes. — A piaci üzletág teljesen elkülönül a Mehiben belül a nem-piacképestől, nincs mögötte állami háttér. Az exporton túl e területen belül a belföldi követelések biztosításával is foglalkozunk.
Az elmúlt néhány hónap egyik újdonsága, hogy a nem piacképes, de rövid lejáratú, s az alapvetően fogyasztási cikk exporthoz kapcsolódó exporthitel biztosítási tevékenység megnőtt, komoly potenciával, különösen a megnövekedett orosz importnak köszönhetően. Az ősz folyamán a Mehib egy olyan új díjrendszert készített elő, melyet az igazgatótanács jóváhagyott, s hamarosan be szeretné vezetni.
Alapvetően célországoktól függően differenciált mértékű díjcsökkentésről van szó, mely — például az orosz piacot illetően — akár 35-40 százalékkal olcsóbb lesz, mint a korábbi konstrukció. Ez a hitelbiztosítási termék minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart majd számot.
A nem piacképes biztosítási kategóriába tartozó ország-kategóriákban az élelmiszeripari és agrárexporthoz kötődően a csökkentett biztosítási díj felét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium átvállalja, így 50%-os kedvezményben részesül az exporthitelét biztosított agrárcég. E konstrukció 2006. december 31-ig működött, illetve az FVM-mel folytatott pozitív egyeztetés esetén 2007. április 30-ig kitolható, eddig kapott ugyanis az EU-tól derogációt Magyarország.
Ezt a konstrukciót például borexportőrök is igénybe vehetik, akik számára óriási lehetőséget jelent, hogy 2006-ban Oroszország leállította a moldáv és grúz borok importját, pedig a két országból származott az Oroszországba bevitt borok fele. Több nemzet képviselői rajtoltak már rá a lehetőségre, köztük magyarok is, ennek eredményeként az elmúlt 6 hónapban már hat, ezt célzó biztosítási kötvény megkötésénél tart a Mehib.
A díjrendszer változásán (csökkentésén) túl, tekintettel hazánk külgazdasági érdekeire, azzal is segítik az exporthitel biztosítást kérő ügyfeleket, hogy a vevőnek nyújtható kereskedelmi hitelt meghatározó vevőlimitek megállapítására a Mehib külön hitelbizottságot hozott létre.
— A magyar cégek számára Románia is komoly célország? Az immár uniós tag szomszédos ország mely kategóriába tartozik?
— Az ide irányuló exporthitel biztosításokat üzleti alapon kezeli a Mehib. Azonban az Európai Unió 2006 elején elfogadta azt, hogy vannak olyan uniós országok — így hazánk is – ahol a kis- és középvállalkozások számára a magánpiac nem kínál megfelelő szolgáltatást. Ennek alapján a kétmillió euró export árbevételt el nem érő kis- és középvállalkozások által megkötött export hitelbiztosításokat is lehetne állami háttérrel művelni, függetlenül az exportrelációtól. Ehhez egy megfelelő engedélyezési eljáráson kell keresztülmeni.
Ha az engedélyt a Mehib megkapja, akkor ki tud jönni egy kifejezetten e társaságoknak szóló kedvezményes konstrukcióval, így az érintett vállalkozások állami hátterű exporthitel biztosításhoz juthatnak.
— Kinek való a Mehib hitelbiztosítása?
— Mindenkinek, aki exportál, s különösen, ha a nagyobb kockázatot jelentő országokba, és megfelel a magyar hányad kritériumnak — összegzett Dercze Zoltán. — A Mehib az exporthitel biztosítás révén segíti a finanszírozást, kiegyenlíti a cash-flow-t, védi a profitot. A hitelbiztosítás jó, ha az exportőr rövid lejáratú, de 30-90 napos halasztott fizetéssel szállít, és szállítói hitelt nyújt a vevőnek, s akár azért is — ez elsősorban a két éven túli fizetési konstrukciók esetében jellemző —, mert a vevő vesz fel banki hitelt, s ekkor vevőhitel biztosításra van szükség. Azaz magyar cég beszállít, a vevőt finanszírozó bank hitelezi a vevőt, mi pedig az exporthitel biztosítását végezzük. Ez az exportőrnek jó, mert megfelelő teljesítés esetén mindenképpen pénzéhez jut, ráadásul az export teljesítése után nem neki kell a továbbiakban tartani a kapcsolatot a vevővel a hosszú lejáratú finanszírozás kapcsán.
• Az exportőrök bankja 
Hozzászólások |
