Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Az export biztosítása
2007.01.09.
Az üzleti élet kockázatokkal jár, különösen azon exportőrök számára, akik hosszú lejáratú fizetési feltételekkel, vagy az átlagosnál több kockázati tényezőjű országokba exportálnak.

A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) az ő számukra jelenthet társat a kockázatviselésben.
— Elsődleges küldetésünk a magyar export segítése a biztosításon, a kockázatvállaláson keresztül, elsősorban az olyan régiókban, melyek kockázatosnak minősülnek — összegezte tevékenységük lényegét Dercze Zoltán, a Mehib üzleti és marketing vezérigazgató-helyettese. — Az állam ezeknél a biztosításoknál készfizető kezességgel áll a Mehib mögött, tehát a Mehib állami háttérrel végez biztosítást, melyre évi 250 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig az összeghatárig vállalhat kockázatot a hitelbiztosító.
— Az állami szerepvállalás okán a Mehib tevékenységét szigorú magyar és nemzetközi szabályok irányítják. Szigorúan meg van határozva, milyen ügyleteteket lehet állami háttérrel biztosítani, s melyeket csak piaci alapon — avatott a részletekbe Dercze Zoltán. — E tekintetben az Európai Unió szabályrendszere az elsődleges. Leegyszerűsítve: nem lehet állami háttérrel exporthitel biztosítást igénybe venni olyan exportügyletek esetén, ahol az export az EU országaiba, illetve 8 minősített OECD országba irányul (pl. USA, Kanada, stb.), s ahol az exporthoz kapcsolódó halasztott fizetési konstrukció rövidebb, mint két év. E tevékenységet a Mehib üzleti alapon végzi. Ebből következik, hogy ha a két éven belüli halasztott fizetésű exportügylet nem az említett országokba irányul, akkor lehet állami hátterű exporthitel biztosítást nyújtani, illetve ha a futamidő két évnél hosszabb idejű.
A két éven túli ügyletek esetén van egy másik szabályzórendszer, az úgynevezett OECD-konszenzus, ami szabályokat fogalmaz meg az exporthoz kapcsolódó hitelezés mértéke futamideje, törlesztési ütemezése, minimális biztosítási díj vonatkozásában. A háttér alapelv az, hogy ne az egyes országok költségvetésének ereje legyen a meghatározó egy állami hátterű exporthitelezési kockázatvállalás esetén, hanem a tényleges exportszolgáltatás, a minőség és az ár versenyezzen, tehát azonos alapelvek és minimum-díjak szerint működjenek a szabályzók úgy a német, mint mondjuk a magyar vagy a francia cégek számára történő exporthitel biztosításokban minden két éven túli exportfinanszírozás esetében.
A Mehib egyik fő üzleti célcsoportja tehát azon gyártó cégek, amelyeknek a két éven túli finanszírozású exportügyletét célszerű biztosítani, mert a lejárat és az ország kockázat miatt üzleti alapon nem lehet kezelni, illetve túl költséges lenne. A Mehib fő tevékenységét, az állami hátterű exporthitel biztosítást illetően tehát a rendszer alapeleme nagyjából egyforma minden OECD országban.
— A piacképes üzletág azon fejlett országokba irányuló, rövid lejáratú (azaz két éven belüli) exporthoz kapcsolódó finanszírozást/biztosítást jelenti, mely a fejlett világba, az EU- vagy az OECD-országokba irányul. Ez csak piaci alapon művelhető — említette meg a másik konstrukciót a vezérigazgató-helyettes. — A piaci üzletág teljesen elkülönül a Mehiben belül a nem-piacképestől, nincs mögötte állami háttér. Az exporton túl e területen belül a belföldi követelések biztosításával is foglalkozunk.
Az elmúlt néhány hónap egyik újdonsága, hogy a nem piacképes, de rövid lejáratú, s az alapvetően fogyasztási cikk exporthoz kapcsolódó exporthitel biztosítási tevékenység megnőtt, komoly potenciával, különösen a megnövekedett orosz importnak köszönhetően. Az ősz folyamán a Mehib egy olyan új díjrendszert készített elő, melyet az igazgatótanács jóváhagyott, s hamarosan be szeretné vezetni.
Alapvetően célországoktól függően differenciált mértékű díjcsökkentésről van szó, mely — például az orosz piacot illetően — akár 35-40 százalékkal olcsóbb lesz, mint a korábbi konstrukció. Ez a hitelbiztosítási termék minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart majd számot.
A nem piacképes biztosítási kategóriába tartozó ország-kategóriákban az élelmiszeripari és agrárexporthoz kötődően a csökkentett biztosítási díj felét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium átvállalja, így 50%-os kedvezményben részesül az exporthitelét biztosított agrárcég. E konstrukció 2006. december 31-ig működött, illetve az FVM-mel folytatott pozitív egyeztetés esetén 2007. április 30-ig kitolható, eddig kapott ugyanis az EU-tól derogációt Magyarország.
Ezt a konstrukciót például borexportőrök is igénybe vehetik, akik számára óriási lehetőséget jelent, hogy 2006-ban Oroszország leállította a moldáv és grúz borok importját, pedig a két országból származott az Oroszországba bevitt borok fele. Több nemzet képviselői rajtoltak már rá a lehetőségre, köztük magyarok is, ennek eredményeként az elmúlt 6 hónapban már hat, ezt célzó biztosítási kötvény megkötésénél tart a Mehib.
A díjrendszer változásán (csökkentésén) túl, tekintettel hazánk külgazdasági érdekeire, azzal is segítik az exporthitel biztosítást kérő ügyfeleket, hogy a vevőnek nyújtható kereskedelmi hitelt meghatározó vevőlimitek megállapítására a Mehib külön hitelbizottságot hozott létre.
— A magyar cégek számára Románia is komoly célország? Az immár uniós tag szomszédos ország mely kategóriába tartozik?
— Az ide irányuló exporthitel biztosításokat üzleti alapon kezeli a Mehib. Azonban az Európai Unió 2006 elején elfogadta azt, hogy vannak olyan uniós országok — így hazánk is – ahol a kis- és középvállalkozások számára a magánpiac nem kínál megfelelő szolgáltatást. Ennek alapján a kétmillió euró export árbevételt el nem érő kis- és középvállalkozások által megkötött export hitelbiztosításokat is lehetne állami háttérrel művelni, függetlenül az exportrelációtól. Ehhez egy megfelelő engedélyezési eljáráson kell keresztülmeni.
Ha az engedélyt a Mehib megkapja, akkor ki tud jönni egy kifejezetten e társaságoknak szóló kedvezményes konstrukcióval, így az érintett vállalkozások állami hátterű exporthitel biztosításhoz juthatnak.
— Kinek való a Mehib hitelbiztosítása?
— Mindenkinek, aki exportál, s különösen, ha a nagyobb kockázatot jelentő országokba, és megfelel a magyar hányad kritériumnak — összegzett Dercze Zoltán. — A Mehib az exporthitel biztosítás révén segíti a finanszírozást, kiegyenlíti a cash-flow-t, védi a profitot. A hitelbiztosítás jó, ha az exportőr rövid lejáratú, de 30-90 napos halasztott fizetéssel szállít, és szállítói hitelt nyújt a vevőnek, s akár azért is — ez elsősorban a két éven túli fizetési konstrukciók esetében jellemző —, mert a vevő vesz fel banki hitelt, s ekkor vevőhitel biztosításra van szükség. Azaz magyar cég beszállít, a vevőt finanszírozó bank hitelezi a vevőt, mi pedig az exporthitel biztosítását végezzük. Ez az exportőrnek jó, mert megfelelő teljesítés esetén mindenképpen pénzéhez jut, ráadásul az export teljesítése után nem neki kell a továbbiakban tartani a kapcsolatot a vevővel a hosszú lejáratú finanszírozás kapcsán.
 

Kapcsolódó cikkek:
Az exportőrök bankja

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje