vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Miért "keménykedik" az EU?
Részben azért, mert a magyar renomé nem jó.  Magyarország ugyanis az egyetlen állam az Unióban, amely belépése óta (2004) soha nem teljesítette a három százalékos költségvetési deficit-maximumot. Hazánk képtelen teljesíteni egy feltételt amit egyébként muszáj volna - érvelt a szakember.

Bod Péter Ákos nem zárta ki azt sem, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés lehet üzenet is Görögországnak, Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak - azoknak az államoknak, amelyek vagy megsértették a költségvetési hiány felső határértékét, vagy a körül vannak.  Az üzenet pedig az lehet: vigyázat, komolyan vesszük a szabályokat!

Éltanulóként a szégyenpadon?
A Der Standard szombati kommentárjában Ernst Michael Brauner mindezt úgy kommentálta: "az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság". Magyarország 2004-ben örömmel és büszkén csatlakozott az EU-hoz. "Rajtuk példát statuálni azért, hogy az eladósodott uniós tagállamokban észhez térjen néhány hataloméhes politikus és telhetetlen menedzser, beteges dolog, és méltatlan az EU tagállamaihoz" - fogalmazott Brauner.

Megy-e vagy sem majd az IMF nélkül? Illetve: a hiánycél teljesülésén túl a cél teljesítésének módját is számon kérheti hazánkon a korábban hitelt nyújtó Valutaalap, avagy sem?  - hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

Lehet még szükség a Valutaalapra
A 2010-es büdzsére megáll Orbán Viktor miniszterelnök érvelése, miszerint a hiánycél teljesülését igen, annak teljesítési módját viszont nem kérheti számon Magyarországon a Valutaalap. Ha hosszabb távra is szeretne megállapodni a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezettel, ott már nem állna meg ugyanez az érvelés - vélte a közgazdász szakember.  Ekkor ugyanis be kellene mutatni azt a programot, jó néhány évre előre, amit a Valutaalap is finanszírozhatónak gondol.

Bod Péter Ákos úgy látja: rövid távon nem gond, hogy megszakadtak az IMF-el a tárgyalások. Igaz ugyan, hogy ennek következtében a korábbi hitelből rendelkezésre álló utolsó összeget nem tudja felvenni az ország, viszont erre nincs is túl nagy szükség, mert a hazai devizatartalékok nagyon magasak.
Viszont ha az a kérdés, hogy lesz-e új szerződés a Valutaalappal, Bod Péter Ákos szerint a kérdés még lóg a levegőben. "Elképzelhető, hogy úgy alakul a világ, hogy vissza kell menni a Valutaalaphoz" - mondta.

A tőkepiac mindig ingatagabb
A közgazdász szerint ha nincs IMF-megállapodás, és mégis fel kell venni hiteleket, akkor ezt a tőkepiacról kell megtenni. "Ez egy izgága, ingatag, hírekre erősen reagáló valami, aminek nincs címe, nem lehet velük beszélni. A Valutaalap ugyan mumus, de van postacíme, vezérigazgatója, lehet velük tárgyalni, ez biztonságot ad" - érvelt a szakember.

Ami a jegybankelnöki fizetés körül zajló vitát illeti, arról Bod Péter Ákos azt mondta: a Nemzeti Bank ugyan része a magyar államnak, de nem része a magyar kormányzatnak. "A kormány a maga tisztviselőire minden gond nélkül bevezethet egy bérplafont, ám az már vélelmes, hogy a bírákra, alkotmánybírákra, a jegybankra, az ÁSZ elnökére bevezethet-e"- hangzott az érvelés.
A közgazdász-egyetemi tanár ezzel a kapcsolatban azt mondta: ez vitatott ügy, ahol többféle igazság létezik, s "majd meglátjuk, melyik fog győzni".

Forrás: Duna TV - Világgazdaság Online

vissza a főoldalra

• A Die Presse a 29 pontról
• Az Orbán-kormány kötéltánca

Hozzászólások