Legyen a kezdőlapom! 2020.10.21. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
A belga soros elnökség prioritásai
2010.06.30.
Belgium látja el 2010. július 1. és december 31. között az Európai Unió soros elnökségének vezetését. Belgium nehéz helyzetben veszi át Spanyolországtól az elnökség stafétabotját, mivel az országban épp kormányváltás van, és az új kabinet megalakulásáig ügyvivő kormány irányítja az országot.

A belga elnökség programjában főként a gazdaságra és a pénzügyekre összpontosít, de kiemelt figyelmet szentel a társadalmi kohéziónak, a zöld gazdaságnak, igazságügyi kérdéseknek és az EU külpolitikai szerepének is. A trió elnökség záró országa Magyarország lesz. A 2011 januárjában kezdődő magyar elnökség sikerességét alapvetően meghatározza az, hogy a belga elnökség milyen dossziékat és milyen stádiumban hagy maga után.
A Lisszaboni Szerződés életbelépése (2009. december 1.) óta a soros elnökséget trióban, másfél éves periódusokban látják el a tagállamok. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak kötelessége közös programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát. A jelenlegi trió három országa - Spanyolország, Belgium és Magyarország - közös programját 2009. december 7-én hagyta jóvá a Tanács általános ügyekkel foglalkozó formációja. Most először vezeti három ország ilyen szoros együttműködésben az Európai Unió Tanácsának feladatait. Belgium soros elnökségének szüksége is van az összefogásra. A belga kormány áprilisban összeomlott, miután a vallon és flamand pártok nem tudtak megegyezni a Brüsszel körüli választókerületek határainak kérdésében.
A 2010. június 13-ai belga választások estéjén Bart De Wever, a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetője tett győzelmi bejelentést. Belgiumban ugyanakkor valószínűleg szeptember előtt nem áll fel az új kormány a hosszas koalíciós egyezkedések miatt, és az országot addig ügyvezető kormány irányítja. Belgium véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta a soros elnökség intézménye kevesebb jelentőséggel bír, hiszen a tagállamok csúcsvezetőinek tanácskozásain immár nem a soros elnökség tagállamának államfője, hanem az Európai Tanács állandó elnöke elnököl, és a külügyminiszteri tanácskozások elnöklését is átvette az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője (jelenleg a brit Catherine Ashton). Az Európai Tanács első állandó elnöke a belga származású Herman Van Rompuy (Belgium miniszterelnöke 2009-ben), így a belga elnökség kiemelt szerepet szán személyének.
A programban a belga elnökség nem tervez jelentős újításokat, leginkább a folyó ügyeket kívánja tovább vinni, és azokban eredményeket elérni. A program lényegesebb célkitűzéseit 5 pontban foglalták össze: gazdasági növekedés és konszolidáció, társadalmi kohézió, zöld gazdaság, stockholmi program végrehajtása és az EU külpolitikai szerepének megerősítése.
A gazdasági válság okozta nehézségekből való kilábaláshoz szorosabb gazdasági koordinációra és fiskális konszolidációra van szükség, ezért a belga prioritások középpontjában a gazdasági környezet és a pénzügyi szabályozás gyakorlati végrehajtása áll (származékos ügyletek, bankcsődök, banktőke felügyeletének szabályozása). A belga elnökség kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyképesség fejlesztésének is. Céljai közé tartozik a növekedést és versenyképességet ösztönző Európa 2020 stratégia támogatása, az európai szabadalmi rendszer megvalósítása és a belső piac kiteljesedésének elősegítése. Az október 28-29-ei tanácsi csúcs témája az innovációs politika lesz, és decemberben a tagállami államfőknek el kell fogadniuk a Bizottság új Európai Kutatási és Innovációs Tervét is. A belga elnökség prioritásai között szerepel az is, hogy az év végéig teljes mértékben működésbe lépjenek a Lisszaboni Szerződés új intézményei, mint például az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), ami az Európai Unió közös diplomácia szolgálata lesz. Belgium a polgárjogi kezdeményezés intézményének kereteit is szeretné véglegesíteni, mivel annak gyakorlati működésének szabályaiban még nincs végleges megállapodás. A Lisszaboni Szerződés ugyan lehetővé teszi, hogy legalább 1 millió európai polgár az Európai Bizottságot közvetlenül felkérje arra, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. Ennek az eljárásnak a gyakorlati alkalmazása azonban még kialakulatlan.
2010 a szegénység elleni küzdelem európai éve, így a belga elnökség programja jelentős hangsúlyt fektet a szociális kérdésekre, a társadalmi kohézióra és a szegénység elleni harcra. Kiemelt szerepet kapnak az igazságügyi kérdések, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc. A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatban a belga elnökség célja, hogy az Európai Unió minél nagyobb szerepet töltsön be a 2010. november 29. és december 1. között megrendezésre kerülő cancún-i klímatanácskozáson. Jelentős figyelmet fordít a belga elnökség a bővítésre is. Reményeik szerint az év végéig, de legkésőbb jövő márciusig lezárulnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, megnyithatnak egy új fejezetet Törökországgal és megkezdődhetnek a tárgyalások Izlanddal is.
A 2011 januárjában kezdődő magyar elnökség programját nagy részben meghatározzák majd a belga elnökségtől „örökölt” ügyek és az Európai Unió aktuális dossziéinak alakulása. A magyar programban többek között kiemelt jelentőséget kap a következő – 2014-2020 időszakra szóló – pénzügyi keret felülvizsgálatának megkezdése, az EU versenyképességi programja, az Európa 2020 stratégia beindítása, valamint a bővítés, a nyugat-balkáni országok integrációja és a szomszédságpolitika is. Magyarország elnöksége alatt kiemelten kezeli a schengeni térség kiterjesztését is, amelyhez Bulgária és Románia a tervek szerint 2011 első félévében csatlakozhat. Magyarország számára hangsúlyozottan fontos a természeti erőforrások fenntarthatósága, ezen belül is az integrált vízpolitika kidolgozása. Ehhez szorosan kapcsolódva nagy jelentőségű a Duna Stratégia végrehajtása, amelyet a Bizottság az
idei év folyamán dolgoz ki. A belga elnökség 2010. július 2-án lép hivatalba és programjának hivatalos közzététele az Európai Parlamentben július 7-re várható.

Forrás: MKIK Brüsszeli EU Képviselete

Kapcsolódó cikkek:
A spanyol EU elnökség prioritásai
A magyar EU-elnökségről

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje