vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A Keleti Partnerség az Európai Szomszédságpolitika speciális keleti dimenziója, egyfajta együttműködési, donorkoordinációs keret, amely elindult folyamatokba, több helyen már meglévő konkrét, kézzel fogható programok formájában igyekszik az uniós politikai szerepvállalást növelni. Kiindulópontul az a vezérlőelv szolgál, mely szerint, minél nagyobb a különbség az EU és szomszédai között az életszínvonal, a jogbiztonság és a szabadságjogok terén, annál nagyobb a biztonságpolitikai kockázat, annál instabilabb a helyzet az unión belül és annak szomszédságában.

A Keleti Partnerség kezdeményezést formálisan a 2009. május 7-i prágai Csúcstalálkozó indította el egy közös nyilatkozat elfogadásával. Ebben az EU tagállamok, valamint a partnerországok lefektetik az együttműködés alapelveit. A Keleti Partnerségben érintett hat ország (Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán) esetében ez azt jelenti, hogy az EU értékeit és normáit alapul vevő reformok elősegítése érdekében az EU kész projektek finanszírozásában részt venni. Elengedhetetlen tehát a reformok irányába mutató politikai akarat. (A programra a 2010-13-as időszakban 600 millió eurót különített el az Európai Bizottság.)

Az együttműködés fő pillére a kétoldalú/bilaterális dimenzió, amely differenciáláson alapul. Itt az EU az egyes partnerországokkal külön-külön már meglevő szerződéses kapcsolatainak továbbépítésére helyezi a hangsúlyt. A kezdeményezés kilátásba helyezi a keleti partnerek felé többek között társulási-, szabadkereskedelmi-, és vízumkönnyítési megállapodások létrehozását; lehetőség van továbbá egyes szakmai együttműködések továbbfejlesztésének pl. az energiaellátás biztonsága, vagy a mobilitás terén. Bizonyos feltételek teljesítése esetén fokozható a pénzügyi támogatás, pl. közvetlen költségvetési támogatás formájában. Az új, átfogó intézményfejlesztési program segítségével sokkal intenzívebb, folyamatos támogatást nyújt a partnerek közigazgatási reformtörekvéseihez.

A kétoldalú dimenzió kiegészül a több szinten működő, egymásra épülő multilaterális együttműködéssel. A multilaterális keret a partnerek reform és modernizációs lépéseivel kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere fóruma. A multilaterális dimenzió egyben a partnerek közötti együttműködéshez is biztosítja a terepet.

Négy tematikus platform alakult:
1. Demokrácia, hatékony közigazgatás és stabilitás kérdésköre. Fő cél a demokratikus intézmények fejlesztése, a tapasztalatok átadása. Az együttműködés kiterjed a demokrácia és emberi jogok, a mobilitás, a határigazgatás, a migráció, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint a korrupció elleni harc, illetve a közigazgatási reform, illetve a katasztrófavédelem területére.

2. Gazdasági integráció és konvergencia az uniós szakpolitikákkal. Az EU támogatja partnereita kereskedelmi szabályok közelítésében. Ösztönzi a partnerországokatmély és átfogó szabadkereskedelmi térségek hálózatának megteremtésére, valamint regionális szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére egymás között. Az együttműködés kiterjed a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéskörére is.

3. Energiabiztonság. Célja a közös energia szolidaritás és keretfeltételek, biztonsági szabályok és mechanizmusok kialakítása az EU és partnerei között (pl. korai figyelmeztető rendszer). Ide tartozna továbbá az energiaellátás és tranzitútvonalak diverzifikálása, valamint az energiahatékonyság növelése, illetve az energia politikák harmonizációja.

4. Emberek közötti kapcsolatok. A cél a párbeszéd erősítése a kultúra, az oktatás, a kutatás, valamint az ifjúsággal kapcsolatos kérdések területén, továbbá az információs társadalom fejlesztése, valamint a civil kapcsolatokat elősegítő együttműködés.

A KP multilaterális keretében a Bizottság öt „zászlóshajó” kezdeményezés elindítását javasolta.

A Keleti Partnerség jelenlegi helyzete
A beindulás óta majdnem egy év telt el. Ez idő alatt sikerült beindítani a bilaterális dimenzió előre lendítéséhez szükséges belső munkákat. Itt az egyéni teljesítmény elve érvényesül. A társulási megállapodást előkészítő tárgyalások már Ukrajna és Moldova esetében zajlanak, kaukázusi országok esetében az előkészítés záró szakaszában jár. Zajlik a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása Ukrajnával, nemsokára beindul Moldovával. Vízumliberalizációs párbeszéd zajlik Ukrajnával és az első félévben indul Moldovával. A kaukázusi államok esetén csak vízumkönnyítési megállapodásokról van szó. Belarusz politikai okoknál fogva egyelőre csak a multilaterális dimenzióban érintett.

A multilaterális dimenzió munkája szintén beindult, sor került az első ülésekre. A négy tematikus platform 2009 őszi ülésein elfogadták a működési szabályokat és a kétéves munkaprogramokat.
A KP valódi tartalmát/eredményét a Bizottság által javasolt kiemelt kezdeményezések jelentik. Jelenlegi jóváhagyott zászlóshajó projektek:
Integrált határigazgatási projekt, amelynek első megbeszélését Odesszában tartották 2009. október 15-16-án (a finanszírozást a jelenleg is meglévő keretből kezdik, amelyet később kiegészítenek 45 millió euróval);
A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban 2010 első felében indul projekt, amelyre 50 millió eurót szán a Bizottság. Az EIB már javaslatot tett a projekt támogatására, és az EBRD is jelezte szándékát a részvételre.
Projekt a regionális energia piacok, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások növelése érdekében. Az ENPI keretből való finanszírozási terv 40 millió euró.
A természeti és ember okozta katasztrófa elleni védelem, felkészültség és reagálás témájában javasolt projekt hivatalos beindítására 2009. december 9-én kerül sor Göteborgban. A kezdeti keret már a 2009-es költségvetésben is biztosított (6 millió euró), ill. plusz 5 milliót lehet felhasználni 2012-ben.
A környezeti kormányzás témájában 2010. március 23-án indul projekt, amelynek finanszírozására 10 millió euró áll majd rendelkezésre. A program a megbízható környezetvédelmi információk elérhetőségének növelésére koncentrál a partnerországokban.

A külügyminiszterek első ülésük alkalmával 2009 decemberében Brüsszelben kedvezően értékelték az induló időszakot, megállapították, hogy a partnerek kedvezően fogadták a kezdeményezést, létrejöttek a további munka feltételei. Elérkezett az ideje annak, hogy a létrehozott kereteket a tagállamok és partner államok élettel, tartalommal töltsék meg.

Napirenden levő kérdések:
A projektek mielőbbi beindítása, a szükségletek, igények, valamint a lehetőségek mielőbbi felmérése, koordinálása; az Európai Bizottság képességeinek fejlesztése, kapacitásainak növelése, a projektek elbírálására és megvalósításához szükséges idő lerövidítése.
Projektek finanszírozásának javítása, nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonása. Harmadik országok bevonása, egyrészt donorként, másrészt szakmai szempontból indokolt esetekben – a „KP barátai” csoport létrehozása a támogatást rendszeresítő országok részére.

Magyarország és a Keleti Partnerség
A Keleti Partnerség az egyik legfontosabb külpolitikai prioritás. A szakmai kérdéseket a központi államigazgatás számos intézménye kezeli, koordinálja. Folyamatban van egy új javaslattevő és koordináló struktúra („task force”) létrehozása, amely a Keleti Partnerség végrehajtásában a magyar részvételt szervezné, valamint biztosítaná a koherenciát és a szakminisztériumok szerves bekapcsolódását.
A Keleti Partnerség egyik kulcseleme a partnerországok intézményrendszerének uniós normák szerinti működését és az EU-val való együttműködési képességének kialakítását célzó Átfogó Intézményfejlesztési Program (CIB). Az intézményépítés keretprogramokon alapul, amely meghatározza a kiválasztott kulcsintézményeket, míg az intézményi reformtervek a szükséges intézkedéseket tartalmaznák. A dokumentumok előkészítése folyamatban van.  Szeretnénk bekapcsolódni a programba, szívesen megosztjuk a rendszerváltozás és EU-csatlakozás során keletkezett tapasztalatainkat. A keleti partnerországok közül eddig Ukrajnával és Moldovával vannak adminisztratív kapacitásépítést szolgáló tapasztalataink. Ezekre építve szeretnénk továbblépni.

Érdeklődésünk homlokterében két ország: Ukrajna és Moldova áll. Ezzel a két országgal szeretnénk a létező kapcsolatokra, eredményekre építve kétoldalú projekteket megvalósítani.

Moldovával kétoldalú alapon a következő projektjeink vannak folyamatban: szakértői támogatás a moldovai Pénzügyminisztérium részére, valamint a Moldova-EU szabadkereskedelmi tárgyalások szakértői delegációjának felkészítéséhez. Magyar szakértői támogatással (kisinyovi magyar nagykövetség, ICDT) került sor a Dnyeszter Eurorégió létrehozására is, amely azon törekvésünket jelzi, hogy a Keleti Partnerségnek a partnerek egymás közötti együttműködését is ösztönöznie kell. Az EU-moldáv Mobilitási Partnerségben Magyarország is részt veszt, s ennek keretében az elmúlt két évben számos projektet valósítottunk meg (legális migráció, kapacitásépítés a rendőrség és határőrség részére, köztisztviselők képzése).

Mobilitást és kapacitásfejlesztést érintő programjaink ezen kívül még Ukrajnával vannak, az országot a migrációs kérdésekkel foglalkozó ún. Söderköpingi Folyamaton keresztül is támogatjuk. Kijevben 2009 őszén ICDT workshopot rendezett regionális biztonság és bizalomépítés témájában. Az ukrajnai projektek kidolgozását ugyanakkor hátráltatta a Keleti Partnerséggel szemben képviselt visszafogott ukrán politika, amely abból indult ki, hogy Ukrajna tovább tart, így nincs igazán szüksége a KP projektekre. Reméljük, hogy az új kormánnyal sikerül hatékonyabban együttműködni.

A multilaterális dimenzióban megvalósuló együttműködés csupa kiemelt jelentőségű témát ölel fel. A területek közül azonban kiemelkedik az energiabiztonság és a határ-minőség kérdésköre. Az első területen mindenekelőtt a diverzifikáció és hálózat-fejlesztés, valamint a szabályozás egységesítése terén szeretnénk előre lépni. A második területen a vízum-könnyítés és liberalizáció a két legtöbb figyelemre számot tartó terület, de ide tartozik a határellenőrzés minőségének a javítása az integrált határőrizet terén megvalósítandó haladás is.

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége kezdeményezésére 2010. március 2-án, Budapesten kibővített Keleti Partnerséggel foglalkozó külügyminiszteri ülést rendezett, amely megerősítette elkötelezettségünket, valamint számos új elemet hozott a felszínre. Világossá tette, hogy beértünk a célegyenesbe: a 2011-es magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása a KP lesz. Ennek megvalósításába nemcsak a trió elnökség másik két tagját, hanem az elnökséget tőlünk átvevő Lengyelországot is bevonjuk. A találkozón részt vevő Füle bővítési és szomszédságpolitikáért felelő biztos ugyancsak együttműködési készségének adott hangot. Új kezdeményezésként hangzott el a projektek mielőbbi megvalósítását elősegítő menetrend kidolgozása, valamint pótlólagos pénzügyi forrásokat biztosító új partnerek bevonása. (Ezért a V4 miniszterek támogatták a „Keleti Partnerség Barátai” csoport létrehozására vonatkozó lengyel javaslatot. Ez az informális tömörülés azokat az EU-n kívüli államokat fogná össze, amelyek saját anyagi forrásaikkal bekapcsolódnának a KP projektek megvalósításába.)

Kitekintés
Az EU spanyol elnöksége, Lengyelországgal karöltve május 24-én a keleti partnerországokkal informális külügyminiszteri találkozót szervez Lengyelországban. A következő KP külügyminiszteri találkozóra a belga elnökség idején, 2010 második felében kerül sor, míg a második KP csúcstalálkozóra a 2011-es magyar EU-elnökség alatt május 19-én.

Várhatóan milyen kérdésekkel konfrontálódik a magyar elnökség 2011 első félévében.
A trió elnökség a spanyol elnökség munkájának megkezdésével, megkezdte programja teljesítését.
A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével alapvetően megváltozik az intézmények közötti szereposztás. Ez hatással lesz az elnökségi feladatokra is.
A következő költségvetési időszak egyeztetései várhatóan már elérik aktív szakaszukat a magyar elnökség alatt. A viták már beindultak. Alapvető érdek, hogy több pénz jusson a Keleti Partnerségre a következő időszakban.
A szabadkereskedelmi megállapodások, vízumkönnyítés, energiabiztonság, határőrizet várhatóan továbbra is olyan területek maradnak, ahol szorgalmazni fogjuk projektek kidolgozását és megvalósítását.
Az Átfogó Intézményfejlesztési Projekt végrehajtása várhatóan 2011 első felében kezdődik. A feltételek biztosítása érdekében aktívan részt kell vennünk a koordinációban, segítenünk kell a főfelelős Bizottság munkáját. Ezen a területen szeretnénk különösen aktívak lenni.

A csúcstalálkozó előkészítése és megrendezése rendkívüli feladatot ró az országra, az EU 27 állam- és/vagy kormányfője mellett vendégül látjuk a hat partner ország vezetőjét. Arra törekszünk, hogy a csúcstalálkozó mérföldkő legyen az együttműködésben.

vissza a főoldalra

• Kihívás és lehetőség
• A magyar EU-elnökségről

Hozzászólások