vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Ez az első olyan ország, melynek a Lisszaboni Szerződés, az Unió reformszerződésének új intézményi keretei között kell végeznie munkáját. A korábban önállóan végzett feladatköreit most sok esetben meg kell osztania a Szerződés által létrehozott új tisztségek vezetőivel, úgy, mint az Európai Unió állandó elnökével és kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Az új intézményi szabályok zökkenőmentes alkalmazásának érdekében nemcsak az Európai Unió vezetői között van szükség szoros együttműködésre, de a 18 hónapos elnöki ciklus három - a soros elnökségben egymást hat hónaponként követő - ország, Spanyolország, Belgium és Magyarország között is. Bár a francia-cseh-svéd elnökségek is igyekeztek összehangolni munkájukat a 18 hónapos elnöki ciklusnak megfelelően, az új trió ennél jóval szorosabb együttműködésben végzi majd munkáját. Így például 2009 novemberében két spanyol diplomatát is küldtek az illetékes belga és magyar minisztériumokba, hogy azok folyamatos és közvetlen kapcsolatban legyenek a trió másik két országával. Az elnökség új logója is ezt a folyamatosságot, „csapatmunkát” szimbolizálja, hiszen ez alkalommal a trió közös logóval fogja át a három ország elnökségét és hangsúlyozza a három ország összefonódó működését. A trió logója az Európai Unió rövidítését, az „eu” kezdőbetűket jeleníti meg minden egyes elnökség idején az adott ország nemzeti lobogójának színeiben, vagyis 2010. június 30-ig a spanyol zászló, július 1-től december 31-ig a belga lobogó és 2011 januárjától hat hónapra pedig pirosfehér-zöldbe, vagyis Magyarország nemzeti zászlajának színeibe öltözik.
A spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero, a trojka másik két országával megegyezve ambiciózus célokat tűzött ki a spanyol elnökség hat hónapjára: a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új változások gyakorlatba való átültetése mellett, a Spanyolország számára is súlyos következményekkel járó gazdasági válságból való kilábalását tekinti fő feladatának.
Mi változik a soros elnökség intézményében a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően?
Több éven át tartó munka után, 2009. december 1-én lépett életbe a demokratikusabb és hatékonyabb döntéshozatalt elősegítő Lisszaboni Szerződés, melynek keretében új európai uniós tisztségek jöttek létre: kül-és biztonságpolitikai főképviselő, mint az EU „külügyminisztere” és a Tanács állandó elnöke, aki az Európai Uniót képviseli külföldön és így „kézzelfogható arccal” ruházza fel azt. Ezeknek az új tisztségeknek az életbelépése nagy hatást gyakorol az Európai Unió soros elnökségére, hiszen néhány szerepkört átvesznek a soros elnökségtől. A spanyol külügyminiszter, Miguel Angel Moratinos elmondta, hogy Zapatero spanyol miniszterelnök mindenben segíteni fogja az állandó elnököt, nevezetesen a belga Herman Van Rompuyt, feladatainak ellátásában, bár azt az Európai Tanács elnöke dönti el, hogy mikor és milyen mértékben tart igényt erre a segítségre. Ez a félév tehát az állandó elnök és a soros elnökség közötti együttműködés, munkamegosztás gyakorlati kialakításának jegyében telik majd, és Spanyolország jelenlegi elnöksége éppen ezért precedensértékű lehet, példát állíthat a következő elnökségi ciklusok számára.
A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot az Európai Unió teljes jogú intézményévé tette, és ennek élére egy állandó elnöki funkciót hozott létre. A Szerződés tehát különbséget tesz az Európai Tanács állandó elnöke és az Európai Unió soros elnöksége között. Az Európai Tanács, vagyis az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő testületének állandó, két és fél évre szóló elnökének feladata, hogy megkönnyítse az EU állam- és kormányfőinek tevékenységeit, elnököljön az Európai Tanács ülésein és előkészítse annak munkáját, vagyis néhány soros elnöki feladatot az Európai Tanács állandó elnöke vett át. Így a soros elnökséget betöltő ország államfője, ez esetben Zapataro miniszterelnök, nem fogja elnökölni többé az Európai Tanács üléseit, hiszen az már állandó elnökkel rendelkezik.
A miniszteri szintű tanácsi munkában a soros elnökséget betöltő ország szakminiszterének kiemelkedő koordináló szerepe megmarad, ugyanakkor a külügyminiszterek tanácskozásain ezentúl az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a brit Catherin Ashton ülésezik majd.
A Szerződés életbelépésével az elnöklő ország külpolitikai hatásköre is csökken. Míg korábban az elnökség feladata volt az Unió harmadik országokkal való képviselete és ő képviselte az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban is, a Lisszaboni Szerződés értelmében ezek a szerepkörök az állandó elnököt és a kül-és biztonságpolitikai főképviselőt illetik.

A spanyol elnökség prioritásai
Munkahelyteremtés és gazdaság a spanyol elnökség első és legfontosabb prioritása, továbbra is a gazdasági válságból való kilábalás, illetve a gazdaság fellendítése marad, melynek fontos részét képezi az új munkahelyek megteremtése. Spanyolország számára ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az ország munkanélküliségi rátája kiemelkedően magas, 19,3 %-al a második helyen áll az Európai Unió országai között, míg az Európai Unió 27 országának átlaga is rendkívül magas, 9,3 %. A növekedést és foglalkoztatást célul kitűző Lisszaboni Stratégia a spanyol elnökség alatt, vagyis 2010-ben jár le, így egy azt meghosszabbító „EU 2020” stratégia eszközeinek kidolgozása is szintén a spanyol elnökség feladata lesz. A jövőbeli stratégia fő célja, hogy a következő tíz évben megteremtsen egy „tudásalapú, környezetbarát és befogadó”társadalmat.
A Lisszaboni Szerződés gyakorlati alkalmazása
A főbb prioritások közé tartozik a Lisszaboni Szerződés teljeskörű gyakorlati alkalmazásának elérése. A spanyol elnökség célja, hogy az új intézményes keretek által nyújtott eszközök és lehetőségek a gyakorlatban is működőképessé váljanak és egyszerűsítsék, demokratikusabbá tegyék az uniós döntéshozás folyamatát. Ilyen demokratikus eszköz például a Szerződés által bevezetett „európai polgári kezdeményezés”, melynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy 1 millió (és jelentős számú tagállamból származó) polgár az Európai Bizottságot közvetlenül felkérje arra, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen.
A spanyol elnökség is fontosnak tartja, hogy az Európai Unió közel kerüljön az európai állampolgárokhoz, hogy az emberek azt ne csupán egy törvényhozó intézménynek, de gondoskodó támogatásnak tekintsék. Éppen ezért a spanyol elnökség kiemelkedő feladatának tekinti, hogy cselekvési programot dolgozzon ki a svéd elnökség idején elindított Stockholmi program végrehajtására, melynek fő célja, hogy kézzelfoghatóvá tegye a polgárok számára a szabadság, a biztonság, az igazságosság és a jog érvénysülésén alapuló térség előnyeit. Mindemellett Spanyolország a nemi egyenjogúság kérdését is szívügyének tekinti, és hangsúlyozza, hogy sürgetni fogja a diszkrimináció-ellenes direktívák elfogadását.
A negyedik fő prioritás összhangban van a Lisszaboni Szerződés által teremtett új, külpolitikai szerepet megerősítő tisztségekkel, célja tehát az Európai Unió globális szerepének és nemzetközi színtéren való befolyásának megerősítése. A külkapcsolatokra helyezett hangsúlyt az is mutatja, hogy a spanyol elnökség rekord számú, 9-10 kétoldalú találkozót tervez az Unió és harmadik országok, többek között az USA, Oroszország, Kanada, Marokkó között. A spanyol elnökség célja az is, hogy a Szerződés által felállított európai diplomáciai hálózat, az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service) szervezeti felépítését áprilisig teljesen véglegesítse.

Az „eu” Magyarország színeiben
Az elnökségi trió strukturált együttműködésének kereteit a 18 hónapra szóló stratégiai és operatív program határozza meg. Ezen célkitűzéseket figyelembe véve mindhárom tagállam készít egy, a saját elnökségi időszakára szóló féléves elnökségi programot, melyet Magyarországnak 2010 tavaszára kell véglegesítenie. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott csoportos elnökség legfőbb érdeme, hogy nem hagyja magára a soros elnökség szerepét betöltő országot, hanem közös politikai és szakértői támogatás nyújtásával segíti annak munkáját. A trió tagjai az elnökségi stáb képzési programjába előadóként kölcsönösen meghívják egymás tagállami, valamint uniós intézményeknél dolgozó szakértőit. A szakpolitikai képzés szélesítése érdekében a társminisztériumok közvetlen kapcsolataikon keresztül felmérik közös szakmai szemináriumok, illetve konferenciák megrendezésének lehetőségét.
Magyarország is megkezdte tehát aktív munkáját a trió elnökségében. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a spanyol (CEOE), valamint a belga (FEB) gyáriparosok szövetsége például közösen dolgozták ki a „Kéz a kézben a válság leküzdéséért” című javaslatcsomagot, melynek elsődleges célja egy protekcionizmustól mentes, a tiszta verseny szabályaira épülő jogi környezet biztosítása az európai belső piac megerősítése érdekében.
A korábbi soros elnökségeket domináló intézményi kérdések lezárulásával 2010-től leginkább a polgárok életét közvetlenül érintő kérdések kerülnek majd előtérbe, úgymint az új szennyvíztisztítók megépítése, munkahelyek uniós szintű hatékony megóvása, légszennyezés mérséklése, és a kutatási és fejlesztési potenciál erősítése. 2011. elején a következő hétéves, 2013. és 2020. közötti EU-s költségvetésnek is várhatóan napirendre kell kerülnie. A magyar elnökség számára emellett kiemelten fontos lesz a horvát csatlakozás kérdése, ami várhatóan Magyarország elnöklése alatt ér a végső stádiumába, illetve Románia és Bulgária belépése a schengeni övezetbe, melynek céldátuma 2011. Magyar cél továbbá egyfajta közösségi vízpolitika alapjainak megteremtése, illetve a balti stratégiához hasonló makroregionális Dunastratégia megvalósítása.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

vissza a főoldalra

• Közös embléma
• Megkezdődött a cseh elnökség
• Svéd tervek

Hozzászólások