vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Ezt felismerve az 1972-es párizsi csúcson közösségi szintre emelték a környezetvédelmi politikát, de a terület európai szintű szabályozása igazán az 1983-as harmadik környezetvédelmi akcióprogram végrehajtásával és az Egységes Európai Okmánnyal (1986) indult fejlődésnek. Ez utóbbiban Európa felvállalta a felelősséget a környezetvédelmi problémák megoldásáért. Az Amszterdami Szerződésben (1997) a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem elveinek átültetése a többi ágazat politikájába az EU egyik kulcsfontosságú céljaként szerepelt.
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia céljai szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia.
Az akkor még oly távolinak tűnő 2010 elérkezett, a kitűzött „legek” céljai ugyanakkor még megvalósításra várnak. Az Európai Bizottság közzétette új, tíz évre szóló gazdaságmodernizációs programjavaslatát, melyet EU 2020 névre keresztelt. Az új stratégia célja egyrészt a válságból való kilábalás, másrészt továbbra is Európa versenyképességének és fenntartható növekedésének hosszú távú biztosítása. A növekedést ugyanakkor új forrásokra alapozva kívánja elérni: tudás és innováció, „zöld gazdaság” és szociális kohézió lesz a jövőbeli fenntartható szociális piacgazdaság hajtómotorja. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hogy hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020-ra. A közös kihívások leküzdésére szorosabb együttműködésre, a stratégia szigorúbb végrehajtására és a tagállamok komoly elkötelezettségére és felelősségvállalására van szükség.

Természetesen az elképzelések mit sem érnek, ha mi magunk semmit sem teszünk környezetünk védelméért, megóvásáért. Nekünk is van felelősségünk és tennivalónk, többek között az energiafelhasználás, a hulladék kezelés és a vízgazdálkodás terén. Kis odafigyeléssel, környezettudatossággal apró, ésszerű cselekedeteinkkel – hiszen ezek összeadódnak – sokat tehetünk azért, hogy élhetőbb legyen környezetünk.
Nézzük például a vizet, mint életünk egyik nélkülözhetetlen elemét! Néhány példa révén kiderül, mit eredményez az odafigyelés. Egy másodpercenként egy cseppet csöpögő csapból naponta 25 liter víz vész kárba, azaz körülbelül 10 ezer liter évente. Egy átlagos európai 300 liter, míg a Szahara térségében élő 10-20 liter vizet használ fel közvetlenül naponta. Magyarországon az egy főre eső vízhasználat 110 liter. Egy rosszul záró szelep miatt naponta feleslegesen a WC-tartályból 700 liter víz folyhat el. Sok kicsi sokra megy: havonta, akár több mint 20 000 liter víz is elfolyhat. Ha folyóvíznél mosunk fogat, 50-70 liter vizet is elhasználhatunk. Ha a víz csak használatkor folyik, akkor 2 liter is elég a fogmosáshoz. Sőt fogmosó pohárral még ennyi sem kell.

Nyomtatásban is megjelent magyar-ukrán nyelvű kiadványunk célja a figyelemfelhívás és tájékoztatás: fogjunk össze környezetünk megóvásáért!

vissza a főoldalra

Hozzászólások