Legyen a kezdőlapom! 2013.05.20.
Az Ukrajna és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fénykorukat élték a tavalyi évben a térséget sújtó pénzügyi-gazdasági válság ellenére is!                    
belépés
regisztráció
címlap külpiacok belföld sorokban ajánló euroclip háttér lapszámokfeliciter HÍD-lapok hírlevél arhívum kereső puntea online




Az európai uniós szabadalmi rendszer
2010.09.24.
Az Európai Unióban a szabadalmi oltalmat jelenleg a tagállamok által kiadott nemzeti szabadalmak vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által kiadott európai szabadalmak nyújtják.

Az Európai Szabadalmi Hivatal – 37 ország (EU27+10 egyéb európai ország) részvételével működő kormányközi szerv - által kiállított európai szabadalom nem érvényes automatikusan az Európai Unió teljes területén. A kérvényezőnek nemzeti szinten külön hitelesítést kell igényelnie minden egyes tagállamban, amelyekben oltalmat kíván biztosítani szabadalmának. A hitelesítési eljárás adminisztratív és fordítási költségeit minden egyes alkalommal meg kell fizetni. A jelenlegi európai szintű szabadalmi rendszer tehát rendkívül bonyolult és drága. Ráadásul a szabadalmi jogviták rendezése is magas költségekkel jár, mivel minden egyes tagállamban külön jogi eljárást kell indítani. A magas fordítási költségek és bonyolult hitelesítési eljárások miatt számos kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy csak néhány tagállamban szabadalmaztatja találmányát, így innovatív terméke könnyen veszélybe kerülhet.
2000. augusztusában a Bizottság elfogadta a közösségi szabadalomról (a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta nem közösségi, hanem európai uniós szabadalom) szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot. A javaslat célja egy olyan egységes szabadalmi jogcím létrehozása, mely lehetővé tenné a találmányok és innovatív termékek alacsony költségen való szabadalom alá helyezését anélkül, hogy azt más tagállamokban újra hitelesíteni kellene.
Az uniós szabadalmi rendszer életbe lépése kiemelkedő fontosságú a kis- és középvállalkozások számára, ha terméküket, találmányukat több tagállamban is szabadalmaztatni szeretnék. Például egy 13 országban hitelesített európai szabadalom jelenleg 20 000 EUR-ba kerül, amelyből közel 14 000 EUR csupán a fordításból adódik. Ezáltal egy európai szabadalom tízszer annyiba kerül, mint egy USA-beli szabdalom, amely 1850 EUR. A mind a 27 tagállamot magába foglaló uniós szabadalom eljárási díja 6200 EUR-nál alacsonyabb lenne, és e díjnak csupán 10%-a keletkezne fordításból.
A szabadalmak körül felmerülő jogviták rendezése is rendkívül költséges. Jelenleg a szabadalmi jogviták nemzeti hatáskörbe tartoznak, így egy és ugyanazon szabadalom körül akár tíz különböző tagállamban is folyhat per párhuzamosan. Ennek nemcsak magas per- és fordítási költségei vannak, de az eltérő jogrendszerek sok esetben különböző ítéletre jutnak. 2007-ben javaslat született egy egységes EU szintű szabadalmi bíróság létrehozására, amely jogi biztonságot nyújtana a vállalkozások részére a perek kimenetele során. Az Európai Bíróság vizsgálja, hogy egy ilyen egységes szabadalmi bíróság összeegyeztethető-e az EU szerződésekkel.
Az uniós szabadalmi rendszer 10 éve vár megvalósulására. A tagállami érdekellentétek a szabadalmi rendszer fordítási szabályai körül a legélesebbek, a tárgyalások 2003 és 2007 között teljesen megakadtak a Versenyképességi Tanács ülésein, mivel a versenytanácsi miniszterek egy minden EU nyelvre lefordítandó egységes szabadalmat szorgalmaztak, ami nem csökkentette volna a szabadalmaztatás költségeit. További lehetőségként azóta felmerült egy egynyelvű rezsim (kizárólag angol), de a legtöbb kérelem német vagy francia nyelven kerül benyújtásra, így ezen két nyelv kizárásának nem lenne értelme.
2009 decemberében a Versenyképességi Tanács miniszterei végül megegyeztek az uniós szabadalmi rendszer főbb elemeiről, de a fordítási szabályok körül még mindig viták vannak. Az Európai Bizottság 2010 júliusában külön rendeleti javaslatot tett a fordítási szabályokról, miszerint az uniós szabadalmi eljárások során az Európai Szabadalmi Hivatalban jelenleg is alkalmazott háromnyelvű (angol, német, francia) rezsimet kellene alkalmazni.
A javaslat alapján az uniós szabadalom iránti kérelmet bármilyen nyelven be lehetne adni, és amennyiben a kérelem nyelve nem egyezik meg az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvével (angol, francia, vagy német), a fordítási költségek meghatározott összegig visszatéríthetőek lennének. További fordításokra nem lenne szükség, kizárólag jogvita esetén. Ezen kívül számítógépes fordítások tennék lehetővé a szabadalmi leírások és kérelmek minden EU-s nyelven való elérhetőségét. E fordításokat online és ingyenesen kellene elérhetővé tenni a szabadalom iránti kérelem közzétételekor. Az uniós szabadalmi rendszer életbelépéséhez a fordítási szabályokról szóló rendelet elfogadása az utolsó láncszem, a két rendelet egyidejűleg lépne hatályba. Az uniós szabadalmi rendszer mellett továbbra is lehetőség lenne nemzeti, illetve európai szabadalmi kérelmekre, amennyiben a szabadalomra csak egy, vagy korlátolt számú tagállamban lenne igény. Amennyiben a tagállamok nem támogatják egyhangúlag a mostani javaslatot, akkor előfordulhat, hogy a tagországok egy csoportja megerősített együttműködésre lép egymással (9-26 tagország). Mind az Eurochambres (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége), mind az UEAPME (Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége) támogatja a Bizottság kompromisszumra törekvő, háromnyelvű rendszerét.
A magyar EU elnökség alatt Magyarország feladata a tanácsi ülések koordinálása, ezért országunk kiemelkedő szerephez juthat a tagállamok közötti kompromisszum kialakításában.

Forrás: MKIK Brüsszeli EU Képviselete

Kapcsolódó cikkek:
Európai szabadalmak

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció




médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje