Legyen a kezdőlapom! 2020.09.27. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Európai Duna Stratégia
2009.10.26.
A Duna kék szalagja, határokat átlépve, mindig is embereket, városokat és régiókat kötött össze.

A Duna-medence uniós tagországokat, tagjelölt országokat és szomszédos országokat egyesít. Az ilyen jellegű „nagy régiók” gazdasági és társadalmi lehetőségeinek teljes mértékű kihasználása érdekében az EU átfogó stratégiákat terjesztett elő a Földközi-tengerre és a Baltitengerre vonatkozóan. Az önálló „dunai stratégia” kidolgozása azonban még csak most vette kezdetét.
A Régiók Bizottsága (RB) az elmúlt években újra és újra kiemelte a Duna-medence Európában betöltött különleges szerepét, és kérte egy, a Duna-medencével foglalkozó európai uniós stratégia kidolgozását. Peter Straub (DE/EPP), Baden-Württemberg tartományi gyűlésének elnöke, korábbi RB- elnök kezdeményezésére az RB 2008 végén „Duna-medence” elnevezésű régióközi csoportot hozott létre. A csoporthoz Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária Duna menti térségeiből származó regionális és helyi képviselők, valamint horvát és szerb vendégtagok tartoznak. A Duna csoport célja, hogy Brüsszelben felhívja a figyelmet a Duna-medencére, és európai szinten képviselje az érintett régiók érdekeit. 2009. május 6-án Baden-Württemberg tartomány, valamint Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos kezdeményezésére Duna-csúcstalálkozóra került sor Ulm-ban. A találkozón az érintett uniós tagállamok közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el, amelynek célja egy olyan, a területi, gazdasági, kulturális kohézió fontosságát hangsúlyozó, Duna-menti országokat érintő stratégia (Európai Duna Stratégia, EDS) elkészítése, amely alapján a "Duna Régió" a tervezett 2014-ben induló új költségvetési periódusban már közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra. A 2010 végéig elkészítésre kerülő stratégia a régiót érintő aktuális uniós politikákra és kezdeményezésekre figyelemmel kerül kialakításra, és tartalmazni fogja a Duna Régió környezeti, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztését. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére.

Az EDS célrendszere:
Jövőkép: a Duna váljék értékalapú és biztonságos térséggé.
Átfogó célok: a Duna völgye integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel.
Stratégiai prioritások:
• A térség biztonságának erősítése az országban és a határokon átívelően
• (természeti-környezeti, energiaellátási, társadalmi-gazdasági, élelmiszerellátási),
• Fenntartható gazdaságfejlesztés (közlekedés, turizmus, ipar),
• Dunai identitás és együttműködés (érték- és örökségvédelem, kultúra, oktatás-képzés, partnerségi együttműködés).
• Horizontális stratégiai célok:
• EU egységes piacának kiteljesítése
• Innováció és kutatásfejlesztés
• Klímaváltozás kezelése
A régióknak és városoknak – a polgárokhoz való közelségük miatt – a dunai stratégia tervezése, megvalósítása és továbbfejlesztése során központi szerep jut. A dunai stratégiára vonatkozóan kidolgozott RB- jelentés konkrét cselekvési területeket javasol e stratégiához, és hangsúlyozza a régiók és városok központi szerepét a stratégia kidolgozása és megvalósítása során. A javasolt intézkedések a közlekedési infrastruktúra kiépítésétől és a határokon átnyúló árvízvédelmi együttműködéstől a közösségi fenntartható idegenforgalmi koncepciókon keresztül a regionális kulturális munkáig terjednek.
A Duna-medence fenntartható gazdasági fejlődésének egyik előfeltétele, hogy egységes nagy térségként szemléljük: a Duna-medence a jelenlegi, 2007–2013 közötti uniós támogatási időszakban két egymást átfedő támogatási területbe tartozik. Az RB ezért kérte az európai intézményeket, hogy a következő támogatási időszakban összességében foglalkozzanak vele. A Duna-medencét gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához egységes transznacionális európai támogatási területként kell figyelembe venni – jelentette ki Wolfgang Reinhart.
Egységes stratégia a Duna mentén – a 2011-es magyar uniós elnökség prioritása magyar szempontból kiemelkedően fontos az Európai Tanács 2009. júniusi döntése, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna térségére vonatkozó komplex, társadalmi, gazdasági, közlekedési és környezetvédelmi vetületeket részletesen áttekintő stratégiát. A 2011-ben az Európai Unió soros elnökeként, hazánk kiemelt figyelmet kíván fordítani a stratégia véglegesítésére és elfogadtatására. Hiszen a 2014-től induló új programozási időszakban lehetőség nyílik a Duna nemzetközi makrorégióként történő megjelenítésére, amely lehetővé teszi uniós források felhasználását.
Magyarország már megkezdte felkészülését a hazai érdekek érvényesítésére, az európai Duna stratégia kialakításában való vezető közreműködésre. Az Országos Területfejlesztési Koncepció 2005. évi elfogadásával az Országgyűlés kiemelt feladattá nyilvánította a Duna fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak, kulturális értékeinek védelmét. Magyarország vállalta, hogy 2010 tavaszán Budapesten Duna találkozót szervez, és a 2011-es magyar uniós elnökség idején az Európai Duna Stratégiát (EDS) elnökségi prioritásként kezeli. Magyarország érdeke, hogy a Duna stratégia ne csupán uniós együttműködésen alapuljon, és a még nem uniós tagországok minél szélesebb körben vegyenek részt a munkában. Ezért Magyarország határozottan támogatja, hogy a csatlakozásra váró Horvátország mellett Szerbia és Ukrajna is aktív résztvevője legyen a projektnek. Az EDS kidolgozásakor ugyanakkor fontos szempont, hogy az Európai Duna Régió lehatárolása a folyó menti régiókra irányuljon. Ezzel olyan fejlesztési térségeket teremtünk, amelyek rugalmasan kezelik a területi határokat.
A stratégia keretében olyan lényeges nemzetközi együttműködések alakíthatók ki, amelyek segíti az áruk szabad áramlását, az energia- és környezet biztonságot. Mindemellett kiemelt figyelmet fordít az ár- és belvizek elhárítására, a szárazság elleni intézkedésekre, valamint a levegőszennyezés elleni védelemre. A formálódó EDS jó példája lehet egy új fajta nemzetközi összefogásnak, amelyben az érintett országok a siker érdekében közösen együttműködnek.
Az Open Days programsorozatba illeszkedően „Útban az Európai Duna Stratégia felé” címmel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai szemináriumot szervezett 2009. október 6-án a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletén. A rendezvény célja az volt, hogy fórumot biztosítson a stratégia készítésében érintett Duna menti államok, szakmai szervezetek és az EU intézményei részére célkitűzéseik és elvárásaik megfogalmazására.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

Kapcsolódó cikkek:
A schengeni határ
Egységes Délkelet-Ázsia

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje