Legyen a kezdőlapom! 2020.09.27. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Körbetartozás az Európai Unióban
2009.10.07.
A díjfizetés csúszása vagy elmaradása a vállalkozó és a neki bedolgozó alvállalkozók, beszállítók létét fenyegeti Európában.

Különösen hátrányosan érinti a lánctartozás kis- és középvállalkozói szektort, mivel ennek a körnek rendkívül alacsony a tőkeellátottsága, és folyamatosan küzd pénzforgalmi gondokkal. Az EU-ban a számlák több mint 70 százaléka késve kerül kifizetésre, a számlák 2,4 százaléka pedig egyáltalán nem. A leginkább kockázatos iparágaknak az építőipar valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A közszféra kereskedelmi kapcsolataiban az átlagos késedelmi idő európai szinten jelenleg 67 nap. A körbetartozások elszaporodása közvetlen és közvetett hatást gyakorol a reálgazdaságra, a munkanélküliség romló statisztikáin, a háztartásokban rendelkezésre álló pénzmennyiségeken, a gazdasági aktivitáson, a csődbement vagy csőd közeli, stagnáló vállalkozásokon, valamint az újonnan indított végelszámolásokon keresztül. A jelenlegi gazdasági válság különösen felszínre hozta a körbetartozás problémáját, egyrészről mert a nem fizetések száma egyre csak szaporodik, másrészről azért, mert a kkv-k által hagyományosan használt finanszírozási források (hitelkeretek, banki kölcsönök) is szűkülőben vannak. Az Európai Bizottság becslése szerint közel 1.900 milliárd euró késedelmes kifizetés van az Európai Unió területén. Ebből 1.100 milliárd eurót a kkv szektor képvisel. Figyelembe véve az EU együttes 11.300 milliárd eurós GDP-ét tükröződik
a probléma valós súlya. A közelmúltban elfogadott Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) kiemelt feladatként kezeli a körbetartozás csökkentését. Ennek érdekében Európai Bizottság 2009. áprilisában közzétette javaslatát a 2000-es „Körbetartozásról szóló Irányelv” (Late Payment Directive 2000/35/EC) módosítására annak érdekében, hogy megerősítse, és hatékonyabbá tegye a meglévő vonatkozó szabályozást a vállalkozások közti (B2B), valamint vállalkozások és közhatóságok közötti késedelmes fizetésről. Az üzleti élet képviselői üdvözölték a jogszabálytervezetet. Az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Eurochambres) úgy jellemezte, mint „egy fontos lépést az európai vállalkozások valós megsegítésére, amelyeket jelenleg egyrészt megfojt a fizetések késedelme, másrészt a banki
hitelekhez való hozzáférés nehézsége”.
A módosító javaslat kiemelten az állami hatóságok késedelmes fizetésének megszüntetésére fókuszál. „A közigazgatásban levő késedelmes fizetéseket többé nem szabad tolerálni” – mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, vállalkozási és ipari biztos, és hozzátette, hogy „a javasolt változtatások jelentős lendületet adnának a gazdasági válság leküzdéséhez, valamint elősegítenék, hogy a további csődök elkerülhetőek legyenek azáltal, hogy a vállalatok pénzforgalmát támogatják”. Az új javaslat előírja, hogy az állami hatóságoknak legkésőbb 30 napon belül ki kell majd fizetni a számláikat, amennyiben pedig nem tudják, akkor egyfajta „visszatartó erejű” pénzügyi kompenzációt kell fizetniük. Eszerint a vállalkozások nemcsak késedelmi kamatra tarthatnak igényt, hanem a behajtási költségek megtérítésére és a fizetendő összeg 5%-a utáni általány kártérítésre is, mely a késedelem első napjától indul. Kellően indokolt esetben a fizetési határidőket meg lehet hosszabbítani.
Ezenfelül a javaslat rögzíti az kompenzációs összegeket az egyértelműség és az eljárások egyszerűsítése érdekében. Az irányelv jelenlegi formájában kizárja azokat a kamatköveteléseket, amelyek kevesebb, mint 5 eurót tesznek ki. A szállítók késedelmi díjjal terhelhetik még a legkisebb összeget is. A javaslat azzal is támogatja a vállalkozásokat, hogy több védelmet nyújt a nagymértékben tisztességtelen szerződési feltételek ellen, például egy olyan megállapodás esetén, mely kifejezetten kizárja a késedelmi kamat lehetőségét is.
A tudatosság hiánya szintén gondot jelent, mivel számos kkv nem ismeri a törvényes jogait, amikor körbetartozással szembesül. A módosítási javaslat szerint a Tagállamok kötelesek lesznek széleskörűen tájékoztatni a vállalkozásokat a jogaikról. Az új irányelv további jogokat ad a vállalkozásoknak, de nem kötelezi őket cselekvésre. Lesznek olyan vállalkozások, melyek toleránsan elviselik a késedelmes kifizetéseket, azért hogy megőrizzék a jó kapcsolatukat a már meglevő fontos ügyfeleikkel. Az üzleti élet szerződéskötési szabadságát ezért tiszteletben fogja tartani az új direktíva is, azonban késedelem esetén a vállalkozások jogosultak lesznek késedelmi kamat és kártérítés igénylésére.
Az előkészületben lévő új irányelv fő célja tehát, hogy javítsa az európai vállalkozások pénzáramlását, amely a gazdasági visszaesés idején különösen fontos feladat. Továbbá, hogy megkönnyítse a belső piac zökkenőmentes működését a határon átnyúló kereskedelmi ügyletek korlátainak felszámolásával. A hitelezőket olyan eszközökkel fogja támogatni, hogy azok teljes mértékben és hatékonyan gyakorolhassák jogaikat késedelmes fizetés esetén, a közigazgatást pedig olyan intézkedésekkel szembesíti, amelyek elrettentik a késedelmes kifizetéstől. Összességében a közhatóságok számára az azonnali kifizetés szabálya kötelező lesz, hiszen nekik kell elsők között példát mutatniuk.

Ma Magyarországon a lánctartozás mértéke az építőiparban a legsúlyosabb. Az ÉVOSZ becslései szerint az körülbelül 400 milliárd forintos nagyságrendű, melyből 200 milliárd forintot soha nem fizetnek majd ki, mert az adós nincs meg, eltűnt, megszűnt, felszámolódott. Az egyik hitelminősítő cég szerint a fizetésképtelenségi eljárások száma a szektorban az első félévben csaknem a duplájára emelkedett; már nem a körbetartozás, hanem a lánctartozás a jellemző. Egyre inkább előfordul, hogy nagy árbevételű, a vállalkozói láncok magasabb szintjein álló cégek dőlnek be, emiatt pedig további kis cégek mennek majd tönkre. Az erős versenyben mindig akad vállalkozó irreálisan alacsony áron, így eleve kódolva van, hogy valakit nem fizetnek ki. A hazai cégek fejlődésük legfőbb akadályát augusztusban is a gyenge belföldi vásárlóerőben és a bizonytalan gazdasági környezetben jelölték meg. Az üzleti környezet egyes elemei között erős kritikával illették a hitelhez jutás feltételeit és a körbetartozások szélesedő körét.
A körbetartozást erősíti az a gyakori vállalkozói magatartás is, hogy az alvállalkozókat nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik ki. Számos kisvállalkozó teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került emiatt. Nem javít a helyzeten a multinacionális cégek általánosnak mondható, monopolhelyzetükkel visszaélő gyakorlata sem, miszerint rendkívül hosszú, esetenként 90 napos átfutással fizetnek a beszállítóiknak. Maga az állam is gerjeszti a lánctartozást azzal, hogy csak három-négy hónapra fizet, 90 és 120 napot pedig nem hogy a kisvállalkozók, de még a közepesek és a nagyok sem bírnak ki, így kialakul egy tartozási lánc, és mielőtt még a pénzéhez jutna bizonyos szervezet, megszűnik, eltűnik, csődbe megy. A fizetésképtelenség egyik fő oka, hogy a vállalkozások zöme még mindig kizárólag az állandó és gyors forgalomnövekedésben látja a sikere zálogát. Mindenki az eladásra koncentrál, és szinte mindent az árnak rendel alá. Ez a gyakorlat azonban felemészti a profitot. A körbetartozást csak úgy lehet hosszú távon felszámolni, ha a vállalatoknak megváltozik a kockázathoz való viszonya és belátják, hogy nem a forgalomnövekedés az egyetlen célkitűzés, hanem a profit tényleges realizálása. A vállalkozásoknak a mindenkori gazdasági helyzethez alkalmazkodva kellene felmérniük, hogy mikor érdemesebb visszafogottabb növekedési pályát választaniuk, megszabadulva azoktól a vevőktől, akik fizetési kockázatot hordoznak. Magyarországon az egyre inkább elharapódzó körbetartozások ellen szeretne fellépni a Jól Fizetők Baráti Köre. Az interneten szerveződő közösségbe olyan vállalkozások léphetnek be, amelyek vállalják, hogy a megrendelt termékekért, szolgáltatásokért határidőre fizetnek. A baráti kör afféle elit klub, olyan cégek számára, amelyek tisztességesen szeretnének dolgozni. Mottójuk: "Mi nem ismerjük a körbetartozást, mert körbefizetünk!".

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje