vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása döntően járult és járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, a technológia modernizációjához, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez; emellett a nem adóssággeneráló működőtőke-beáramlásnak meghatározó szerepe van a külső pénzügyi egyensúly javításában.
A gazdasági átalakulás kezdete óta a Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2008 szeptembere óta 68,1 milliárd euró volt; ebből 62,9 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya, 5,2 milliárdot pedig az egyéb tőke állománya. A 6783 eurós egy főre eső magyarországi működőtőke-állomány - Csehország 7646 eurós állománya után - a második legmagasabb a közép-európai térségben; Szlovákia az 5752 eurójával az utóbbi években felzárkózott, Lengyelország lemaradása azonban jelentős, hiszen mindössze 3527 euró a működőtőke-állománya.
A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések legnagyobb része, azaz 14,8 milliárd euró, mely 27 százalékot tesz ki, Németországból érkezett. A működőtőke-állomány származási ország és ágazatok szerint bontott adatai 2006 végére és csak a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-állományra vonatkoznak. Meghatározó szerepe van még Hollandiának a maga 7,5 milliárd eurójával, azaz 13,7 százalékával, Ausztriának a 6,2 milliárd eurójával, azaz 11,3 százalékával, Franciaországnak a 2,6 milliárd eurójával, azaz 4,7 százalékéval és az USA-nak a maga 2,1 milliárd eurójával, azaz 3,9 százalékával. Összességében a működőtőke-befektetések 77 százaléka származik az Európai Unióból.
A külföldi befektetések több mint fele a szolgáltató ágazatokba áramlott; a kereskedelem, a javítás és az egyéb gazdasági szolgáltatás és a pénzügyi tevékenység ágazatában valósult meg a legtöbb külföldi közvetlen tőkebefektetés. A feldolgozóiparba a befektetések 35,7 százaléka áramlott; ezen belül is a legversenyképesebb gépipari ágazatok: a járműgyártás és a villamosgép-gyártás vonzották a legtöbb tőkét.
Az 1997-2006-os adatok szerint az éves működőtőke-beáramlás átlagos értéke 3,8 milliárd eurót tett ki. 2007-ben a beáramlás egyenlege 4373 millió euró volt. Az előző évinél alacsonyabb érték fő oka, hogy a Budapest Airport tulajdonosváltása miatt körülbelül 1,5 milliárd eurós tőkeáramlásra került sor. A nem adóssággeneráló beáramláson belül a részvényformájú befektetések egyenlege 844 millió euró, az újrabefektetett jövedelemé 2503 millió euró, minden eddiginél magasabb volt. (Az újrabefektetett jövedelem az adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége.) Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege 1026 millió euró volt. A 2007. évi 4,4 milliárd eurós eddigi negyedik legnagyobb értékű beáramlásban meghatározó szerepe volt az OMV Mol-részesedésnövekedésének, mely körülbelül 1,2 milliárd euró volt.
2008 első három negyedévében 2241 millió euró, az előző év azonos időszakánál 322 millióval kisebb értékű külföldi működőtőke áramlott Magyarországra, amelyből 79 milliót a részvény és egyéb részesedés, 1584 milliót az újrabefektetett jövedelem, 578 millió eurót pedig az egyéb tőkemozgások tettek ki. A beáramlás visszaesése annak köszönhető, hogy a harmadik negyedévben nettó részvénytőke-kivonás történt.
Az újrabefektetett jövedelmek jelentősége a ’90-es évek közepe óta folyamatosan nőtt, ami természetes velejárója a külföldi működőtőke-állomány 1990 óta tartó folyamatos emelkedésének, hiszen a külföldi befektetéseket magas jövedelmezőség jellemzi; a 2007. évi részvényjövedelmek aránya a nem adóssággeneráló befektetések évközi állományához viszonyítva 11,5 százalék volt. 1995-2000 között az újrabefektetett jövedelmek mindössze 24 százalékát adták a teljes működőtőke-beáramlásnak, 2001-2007 között már a 45,4 százalékát. 2004 óta figyelhető meg ugyanakkor az a tendencia, hogy a külföldi befektetők a Magyarországon megtermelt nyereség korábbiaknál nagyobb részét utalják külföldre osztalékként, aminek folyományaként a korábbi magas újrabefektetési hányad fokozatosan 50 százalék alá csökkent.
Az UNCTAD legfrissebb, becsült adatai szerint a globális FDI-áramlás a 2007. évi rekordértékről, azaz 1833 milliárd dollárról 2008-ban 13 százalékkal, 1594 milliárd dollárra esett vissza. Az UNCTAD szakértői szerint a pénzügyi-gazdasági válság hatására 2009-ben tovább fog csökkeni a globális működőtőke-áramlás, ami minden bizonnyal a magyarországi beáramlást is kedvezőtlenül befolyásolja.
A visegrádi országokba irányuló működőtőke-beáramlás 2007-ben összességében egy százalékkal nőtt az előző évhez képest. Csehországba 40 százalékkal, Lengyelországba hat százalékkal több, míg Magyarországra 26 százalékkal, Szlovákiába 28 százalékkal kevesebb tőke áramlott. Hazánk pozíciója romlott 2006-hoz képest, a teljes beáramlás 14,5 százaléka irányult ide. 2008 első háromnegyed évében ugyanakkor, összességében az előző év azonos időszakánál hét százalékkal kevesebb működőtőke érkezett a V4-országokba. Csehországba 33 százalékkal több, Magyarországra 13 százalékkal, Lengyelországba 18 százalékkal, Szlovákiába 25 százalékkal kevesebb tőke áramlott. Hazánk pozíciója romlott 2007 első háromnegyedévez képest is, a teljes beáramlás 12,3 százaléka irányult ide.
2008 egészében a korábbi évek átlagának nagyjából megfelelő működőtőke-beáramlás történhetett, de néhány jelentősebb egyedi tranzakció számottevően befolyásolhatta az egyenleget. 2009-ben a pénzügyi-gazdasági válság hatásaként a sokévi átlagnál számottevően alacsonyabb beáramlást várunk. Középtávon évi átlag 4-5 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetésre számítunk, amely összeget nagyban befolyásolhatják az egyedi nagy értékű tranzakciók, mind pozitív, mind negatív irányban.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

vissza a főoldalra

• Reálisan a magyar gazdaságról
• A kényszer és a külső egyensúly
• Miért fontos a külkereskedelem?

Hozzászólások