vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A 2007. évi 11%-os visszaesést 2008-ban 28%-os növekedés követte, míg 2009-ben 10%-kal csökkent a bruttó termelés. A nagymértékű ingadozásokat a növénytermesztés, elsősorban a kukoricatermés alakulása határozta meg.
A mezőgazdaság jelentőségét mutatja, hogy noha az élelmiszergazdaság mindössze néhány százalékkal részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmából, aktívuma mégis számottevően hozzájárul a külkereskedelmi egyenleg javításához.
Magyarországon az élelmiszer, ital- és dohánytermékek gyártása a feldolgozóipari termelés körülbelül egytizedét képviseli. A 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül a harmadik legnagyobb súlyú ágazat, ami továbbra is kiemelkedő jelentőségét mutatja.
Az élelmiszeripari termékek(elsődlegesen feldolgozott és másodlagos, azaz továbbfeldolgozott termékek) külkereskedelmében 2009. évben nem volt tapasztalható a 2008-ig jellemző tendencia, azaz az import erőteljes növekedése, az export növekedési ütemének csökkenése mellett. 2009-ben a válság és az erőteljes árfolyamváltozások hatására kiegyensúlyozottabbak voltak az export-import folyamatok, így a feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege az előző évi szinten maradt.

A magyar agrár-külkereskedelem 2009-ben kevésbé esett vissza, mint a globális pénzügyi, gazdasági válságot lényegesen jobban megsínylő ipari- és szolgáltatás kivitel. A nemzetgazdasági export euróban számított értéke 19%-kal, az import értéke 25%-kal csökkent, míg az agrár-külkereskedelem export- és importértéke csak 12%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban.
A nemzetgazdasági exportból az agrár- és élelmiszer-ipari termékek részesedése 2009-ben 8,6%-ra emelkedett, az import 6,1%-os részesedése is kimagasló az előző évekhez képest. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 5112 millió eurót, behozatalának értéke 3395 millió eurót tett ki 2009-ben.
2009-ben az 5 legnagyobb árucsoport részesedése a teljes agrár-exportból 57% volt. A legnagyobb, 18%-os részarányt a gabonafélék árucsoportja érte el, melynek exportértéke 922 millió euró volt. A húsfélék árucsoport árbevétele 675 millió euró, részesedése 13%. A harmadik helyre az olajos magvak árucsoportja került, ami 9,5%-ot képviselt, 488 millió eurós exportértékkel. Az állati takarmányok kivitelének részesedése meghaladta a 8%-ot. A zöldség-gyümölcs készítmények aránya (csökkenő export-értékkel) 8% volt.

Ami az importunkat illeti, az 5 legnagyobb árucsoport aránya a teljes agrárimportból 42% volt.
A gabonafélék árucsoportja meghatározó jelentőséggel bír agrár-külkereskedelmünkben. 2009-ben összesen 6,6 millió tonna (+3%) gabonát szállítottunk külföldre, 922 millió euró (-28%) értékben. Mivel a gabona import csekély, az árucsoport külkereskedelmének egyenlege is igen magas, 842 millió euró volt. A gabonaexport kétharmadát a kukorica adta mind mennyiségben, mind értékben. A legnagyobb tételek Olaszországba (1,4 millió tonna), Romániába (870 ezer tonna), Németországba (560 ezer tonna) és Hollandiába (510 ezer tonna) kerültek. A gabonaexport közel 30%-át kitevő búzából 1,9 millió tonnát exportáltunk, amely 14%-kal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti, az árbevétel viszont 46%-kal csökkent a nagy áresés miatt. A vizsgált időszakban a búzaexport fontosabb célállomásai Olaszország 26%-os, Románia 17%-os, illetve Görögország 13%-os részesedéssel.

Az árucsoportok közül a húsfélékből bonyolították a második legnagyobb forgalmat. Az exportérték 6%-kal csökkent, importértéke az előző évi szinten maradt. Az egyenleg 376 millió euró. A harmadik legnagyobb árbevételt biztosító olajos magvak exportértéke kismértékben (2%-kal), az importértéke erősen (35%-kal) csökkent, egyenlege (413 millió euró) 30 millió euróval több volt, mint 2008-ban. Az árucsoport két meghatározó terméke, a napraforgómag és a repcemag exportvolumene közel 40%-kal nőtt, de a nyomott árak miatt az árbevétel csökkent.

Az európai országokba irányuló agrárkivitelünk értéke 2009-ben 4916 millió euró volt, 11,5%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Európa részesedése a teljes agrárexportból 96,2%-ot ért el. Ázsia részaránya 3,1%, az afrikai kontinensé 0,3%. A teljes agrárexport bevételének 0,4%-a származott az amerikai kontinens országaiból, Ausztrália és Óceánia pedig a bevételek mindössze 0,1%-át adta.

Az Európai Unió az exportértékből 85%-kal, az importértékből 93%-kal részesedett. Az agrár-külkereskedelmi forgalmunk értéke az EU tagországok viszonylatában 9%-kal mérséklődött, az import 10%-kal csökkent az előző évhez képest.A régi tagállamokba irányuló kivitelünk enyhén, a behozatal erősebben csökkent, míg az új tagországok vonatkozásában az export csökkent erősebben, az import kevésbé.

Az EU-n kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi forgalom 25%-kal csökkent. Az átlagosnál sokkal erősebben visszaesett a gabona és a zöldség-gyümölcs készítmények exportárbevétele, import oldalon pedig a cukor és az olajos magvak behozatala csökkent majdnem 50%-kal.

2009-ben közel 150 országgal volt agrár-külkereskedelmi kapcsolatunk, de a forgalom értéke mindössze 75 ország esetében haladta meg az 1 millió eurót. A kivitel és a behozatal is erősen koncentrálódott. Az exportérték több mint 40%-a, az importérték közel fele mindössze három országhoz kötődött.

A korábbi évekhez hasonlóan Németország volt a magyar agrártermékek legnagyobb vásárlója. A teljes exportárbevétel közel 16%-a németországi eladásokból származott. A magyar exportcikkek szinte teljes skálája jelen van a német piacon, mégis az árbevétel több mint harmadát a repcemag, a kukorica és a baromfihús kivitele biztosította.

Németországtól alig lemaradva, Románia áll a második helyen 14%-os részesedéssel. A legfontosabb, illetve a legnagyobb bevételt eredményező cikkek ebben a relációban a gabonafélék (kukorica, búza, árpa), a sertés- és baromfihús, a hobbiállat eledel és a napraforgóolaj.

A harmadik legfontosabb piacunk Olaszország volt, a kukorica kivitelből származott a legnagyobb bevétel ezen a piacon. További sorrend a búza, napraforgómag, tej és ötödik helyen a vágójuh. Teljes vágójuh exportunk 90%-át 2009-ben is ide szállítottuk.

Import partnereink között is Németország volt a legjelentősebb22%-os részesedéssel. Lengyelországból 422 millió euró értékben importáltunk agrártermékeket. Hollandia volt a harmadik legnagyobb szállító,410 millió eurós importértékkel.

vissza a főoldalra

Hozzászólások