Legyen a kezdőlapom! 2019.11.19. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Az új típusú magyar külpolitika
2015.02.24.
Szervezeti és szemléletbeli változások jellemzik a megváltozott, új típusú magyar külpolitikát – mindez átalakulásokkal, változásokkal is járt.

Az egyik legfontosabb, hogy most már a névváltozáson is átesett Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar külgazdaság- és külpolitika irányító intézménye. A motivációkról és a változással kapcsolatos várakozásokról dr. Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár adott interjút a HÍD-lapcsoportnak.
— Mi motiválta a magyar külpolitika átalakítását?

— Annak érdekében, hogy a válság után átalakuló világgazdaságban hazánk sikeres legyen a külföldi felvevőpiacokért és működő tőkéért folyó kiélezett versenyben, 2014-től egy új típusú, a külgazdaságot is magába foglaló külpolitikát folytatunk. A kialakult új gazdasági rend gyors és rugalmas reakciót követel, ezért exportorientált ország lévén a külpolitika fő fókusza immár a külgazdasági expanzió támogatása, és az FDI vonzás fokozása – összegzett dr. Pana Petra. - A magyar export több szempontból is koncentrált volt, ami a globális folyamatokkal szemben sérülékennyé tette, ugyanis 2010-ben a magyar kivitel még több mint 80%-a az Európai Unióba irányult, ez az arány 2013-ban 77%. volt. Az egyoldalú földrajzi kitettség csökkentése és a magyar exportexpanzió fenntartása érdekében célszerű az unión kívüli felvevőpiacok magyar kivitelen belüli részarányát növelnünk. Az export kiegyensúlyozottabb földrajzi szerkezetének elérése érdekében Magyarország Kormánya meghirdette a „Keleti Nyitás” politikáját, ami egyáltalán nem jelent nyugati zárást. A bővülő exporton belül kell jobban erősíteni a magyar jelenlétet a dinamikusabban növekvő, nem EU-s piacokon.
— Mit várnak a változástól? Miként segítheti a nemzetgazdasági érdekek hatékonyabb érvényesítését?

— Az új típusú magyar külpolitika fókuszába a növekedési és munkahely-teremtési célokkal összhangban lévő külgazdasági érdekek érvényesítése került. Az új külgazdasági irányvonal célja, hogy a magyar külgazdaságot több lábra állítva csökkentsük az ország külső kitettségét, és a növekedés külső motorját válságállóbbá, robusztusabbá tegyük.
Célkitűzésünk, hogy Magyarországon legyen a legmagasabb: az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez (ipar/GDP) az Európai Unió tagállamai között; továbbá export aránya is a GDP-hez képest (export/GDP) az Európai Unió tagállamai között; s végül hogy nálunk legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működő tőke állomány (FDI/fő) Közép-Európában.
A fentiek megvalósításával fokozzuk Magyarország tőkevonzó képességét, növeljük a kivitelt, diverzifikáljuk a célpiacokat és az exportágazatokat, annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások exportképességük erősítése, továbbá a gazdasági teljesítőképességük növelés révén a gazdaságpolitikai célkitűzések (fenntartható gazdaságnövekedés, munkahelyteremtés) megvalósításához és a finanszírozási mozgástér bővítéséhez (államadósság csökkenése, külső egyensúly javítása) járuljanak hozzá.
— Milyen intézményrendszer segíti az elképzelések megvalósulását?

— 2014 nyara óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alatt egységes és integrált rendszert képez a külgazdaság, külügy és kultúrdiplomácia. Az újonnan kialakított rendszerben a külképviseletek tekintetében ugyancsak egységes az irányítás, a nagykövetek egyszemélyi felelőssége mellett.
Ami a külgazdaságot illeti, 2015. első negyedévében 138-ra növeljük a külgazdasági attasék számát, annak érdekében, hogy a jövőben minden külképviseleten legyen legalább egy kolléga a gazdasági érdekeink előmozdítására. Az üzleti szemlélet külképviseleti rendszerben való fokozott megjelenítése érdekében nyilvános pályázat útján választjuk ki a külgazdasági attasékat, vagyis megnyitottuk a külszolgálati rendszert a gazdasági szektor szereplői számára. Január végén újabb állomáshelyeket hirdettünk meg. Mindemellett jelenleg számos gazdasági vegyes bizottság is segíti a célok elérését.
A külgazdaság-politika és annak teljes intézmény- és eszközrendszere szintén a KKM irányítása alatt működik, amelynek köszönhetően egy egyszerűbb és eredményorientáltabb rendszer jött létre, aminek fókuszába a magyar vállalati érdekek képviseletét helyeztük. Az exportfejlesztési- és befektetés-ösztönzési funkciókat szétválasztottuk, melynek eredményeképpen létrejött két intézmény: az exportfejlesztési feladatokat ellátó, és a magyar vállalakozások külpiacra jutását segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a befektetés-ösztönzés feladatokkal foglalkozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). A külgazdasági célokkal összhangban, az exportfinanszírozási tevékenységet ellátó Eximbank is a KKM irányítása alatt áll.
Az előzőeket összegezve elmondható, hogy a KKM működésének fókusza a klasszikus külügyi és diplomáciai tevékenységről átkerül a gazdasági érdekeink fokozott és vállalati szintig terjedő képviseletére, a külgazdasági érdekek érvényesítésére, ami nem jelenti azt, hogy a klasszikus diplomáciai feladatok ellátása háttérbe szorulna, viszont az új világrendben ez csak alapot ad a gazdasági érdekeink érvényesítéséhez. Korábban ez is elég volt, ma már nem az.
— Miért jó célország hazánk a külföldi üzletemberek számára?

— Az elmúlt másfél évtized átlagosan 2,5%-os magyarországi gazdasági növekedésének mintegy kétötöde a külföldi befektetők magyarországi leányvállalatai aktivitásának köszönhető, így a külföldi befektetések növelése Magyarország Külgazdasági Stratégiájának egyik sarkalatos pontja. A Magyarországon már megtelepedett vállalatok a magyar gazdaság kulcsfontosságú szereplői. Ennek tudatában, a Kormány célja a külföldi befektetőkkel, illetve azok magyarországi leányvállalataival történő együttműködés megerősítése.
A Kormány aktív befektetés-barát politikájával arra törekszik, hogy minél kedvezőbb környezetet biztosítson a már letelepedett, valamint a befektetéseik számára új helyszínt kereső vállalkozások számára.
A kiszámíthatóság az elkövetkezőkben eddiginél is nagyobb szerepet kap. Célunk a Magyarországon jelenlévő külföldi befektetőkkel történő együttműködés erősítése az érintett vállalatokkal, stratégiai keret-megállapodások aláírása révén. Ezen megállapodások alapot teremtenek a konzultációk és tapasztalatcserék rendszeresebbé tételére, a továbblépés lehetőségeinek közös meghatározására, továbbá – az adott cégek sajátosságainak figyelembe vételével – az innovációs és képzési együttműködés valamint a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére. Stratégiai partnereink közül (a német viszonylatban) a Daimler, az Audi, a Bosch, a Siemens, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. és a Continental AG cégek kiemelkedően járulnak hozzá hazánk exportteljesítményéhez: az 54 stratégiai partner árbevételén belül az export aránya átlagosan 78%.
Németország a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, az összes itt lévő működőtőke egynegyedét adja, ami körülbelül 20 milliárd euró. Magyarország tehát tisztában van vele, hogy ez az együttműködés meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaság fejlődésében.
Az ország tőkevonzó képességének javítása szempontjából a kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikai környezet, a jogbiztonság, a nemzetközi összehasonlításban alacsony mértékű és stabil adóterhelés, és a gyorsan, átláthatóan működő bürokrácia elsőrendű tényezőnek számít. E feltételek megteremtése a kormány elsődleges feladata és felelőssége, így a célok elérése érdekében csökkentettük a társasági adót és az indokolatlan adminisztrációs terheket, egyszerűsítettük a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokat. Módosítottuk a Munka Törvénykönyvét, rugalmas, vállalkozóbarát szabályok bevezetésével.
A Magyarországra érkező és a Magyarországon meglévő kapacitásaikat bővíteni szándékozó beruházók visszatérítendő és vissza nem visszatérítendő támogatásokra is számíthatnak. Ami az országban megvalósuló beruházásokhoz igénybe vehető támogatási lehetőségeket illeti, mind az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás (EKD), mind a fejlesztési adókedvezmény a befektetőkkel való hosszú távú, sikeres együttműködést hivatott segíteni. Emellett a munkahely-teremtési támogatás, a munkahelyvédelmi akcióterv, a képzési támogatás, a tanműhely létesítési és felszerelési támogatás, valamint az Európai Unió által társfinanszírozott pályázati lehetőségek is a Magyarországon történő sikeres gazdasági tevékenység támogatására szolgálnak, rendkívül jó befektetési és együttműködési lehetőséget nyújtva minden, hazánk iránt érdeklődő külföldi cégnek.
 


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje