Legyen a kezdőlapom! 2020.07.06. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Fő a tudatos vásárlás!
2009.05.07.
Az elfogyasztott táplálékok minősége, az élelmiszerek összetevői nyilvánvalóan befolyásolják az emberek egészségét, életminőségét. Napjainkban, amikor a termékek rendkívül széles választéka áll a fogyasztók rendelkezésére, a szakemberek egyre inkább hangsúlyozzák a tudatos vásárlás jelentőségét.

Az ÁNTSZ jelentései alapján a táplálkozás okozta egészségügyi problémákat elsősorban a romlott termékek okozzák. Egy 2007-ben készült TÁRKI kutatás szerint a magyar lakosság 77 százaléka vizsgálja meg kisebb nagyobb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét, de mindössze 53 százalékuk ügyel arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a vásárolt termékek összetevőit. A körültekintő vásárlói magatartás mellett az élelmiszerbiztonság szempontjából legalább ennyire fontos kérdés, hogy az emberek mennyire tartják hitelesnek a termékeken feltüntetett információkat, milyen személyes tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, mennyire bíznak az egyes áruféleségekben, megítélésük szerint mely üzlettípusokban fordulnak elő leggyakrabban problémák, és kit tartanak felelősnek, ha a címkéken található adatok nem igazak. E kérdések megválaszolása érdekében a GKI Gazdaságkutató (www.gki.hu) 2009 márciusában 1000 fős mintán kérdőíves felmérést végzett a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, attitűdjéről és véleményéről. A minta nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálja a magyar lakosságot.
A kutatási eredmények megállapították, hogy a lakosok több mint 60 százaléka vásárolt már olyan élelmiszert, ami a feltüntetett lejárati idő ellenére romlott volt, ennek ellenére 76 százalékuk többnyire megbízik a címkén feltüntetett információkban. A forgalmazók és a gyártók közül inkább az utóbbiakat tartják felelősnek a hamisításért. A lakossági vélemények tükrében, a kisboltokban beszerezhető termékek a leginkább és az úgynevezett kínai piacon beszerezhető termékek a legkevésbé megbízhatóak. Termékcsoportok szerint a húsáruk körében fordulhat elő leggyakrabban a terméket jellemző információk meghamisítása, ezen túlmenően a válaszadók jóval több, mint fele értékelte kritikusnak a tejtermékeken és tejkészítményeken valamint a mélyhűtött termékeken található információk hitelességét.
A vizsgálat egyik célja annak feltérképezése volt, hogy az emberek mennyire érzik magukat érintettnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Valamennyi témában 10 százalék alatt volt a válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya. Ez arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek számára egyáltalán nem közömbösek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések. Túlnyomó többségük elegendő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen véleményt formálni.
A csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság 1 százaléka szkeptikus. 17 százalék azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7 százalék egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70 százaléka kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, de többnyire megbízik bennük, és mindössze 6 százalékuk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.
A kérdéskörben a nemek között nincs különbség, a jövedelmek alapján azonban mutatkozik eltérés. A címkék információit elfogadók átlagosan nagyobb nettó jövedelemmel rendelkeznek, mint a szkeptikusok. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy azokban a háztartásokban, ahol nagyobb az élelmezésre költhető jövedelem, ott a fogyasztók jobban megengedhetik maguknak az igényesebb termékek vásárlását. Az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartások árérzékenységük miatt inkább hajlanak a kevésbé igényes termékek megvételére, melyek körében gyakrabban fordul elő minőségi hiba. A kutatás eredményei azt mutatják: az időskorúak kevésbé bíznak a termékeken feltüntetett információkban. A szkeptikusok átlagos életkora 5 évvel meghaladja az információkban bízók arányát. A TÁRKI kutatása korábban kimutatta: a nyugdíjasok sokkal kevésbé tudatos vásárlók, mint a középkorúak vagy a fiatalok, ugyanakkor árérzékenyebbek. A bizalom eltérő szintje valószínűleg itt is a fogyasztott termékek minőségi színvonalában keresendő. Megfigyelhető továbbá, hogy az iskolai végzettséggel nő az elégedettek aránya. Amíg a 8 általánosnál kevesebbet végzetteknek csupán 65 százaléka bízik a termékeken feltüntetett információkban, addig a 8 általánossal rendelkezők között 72, az érettségizettek körében 79, a diplomások között 82 százalékos ez az arány.
A különböző terméktípusok veszélyeztetettségével kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a hűtést igénylő árufajtákat esetében tartanak leginkább a hamisítástól, a valótlan információktól. A lakosság 78 százaléka a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően (65 százalék) is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány, 61 százalék. Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25 közötti százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából.
A különböző üzlettípusok élelmiszerbiztonságával kapcsolatban megállapítható, hogy a fogyasztók leginkább kisboltokban bíznak. A hazai lakosság 86 százaléka mindig, vagy általában megbízhatónak tartja az itt megvásárolt termékeket. Jóval kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok megítélése. Az első esetében 32 százalék, a második esetében 30 százalék tartja többnyire megbízhatatlannak a vásárolt élelmiszert. Ez, mivel a diszkontok árszínvonala elmarad a marketek árszínvonalától egyben azt is mutatja, hogy a magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb biztonságot a fogyasztók megítélése szerint. A legveszélyeztetettebbnek a megkérdezettek kínai vagy lengyel típusú piacokat ítélik, amelyeket 89 százalékuk tart megbízhatatlannak. Mindazonáltal a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legnagyobb arányban, 24 százalékban, hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben.
Az élelmiszereken feltüntetett információk felelősségi viszonyaival kapcsolatban igencsak megosztottak a fogyasztók. A nemzetközi és hazai jogszabályok megállapítják, hogy az élelmiszerek minőségéért elsődleges felelőssége a termék előállítójának van. Ez a felelősség azonban bizonyos mértékig továbbhárul a forgalmazóra. A biztonságos élelmiszer előállítása után a forgalmazó felelőssége, hogy az továbbra is biztonságos maradjon, és károsodás nélkül jusson el a fogyasztóhoz. A felelősség így tehát megosztott. A gyakorlatban nem könnyű szakmai feladat megállapítani: a gyártó, vagy a forgalmazó hibájából adódott az esetleges egészségkárosodás. Ez a bizonytalanság jól tükröződött a hazai lakosság véleményében is. A válaszadók 8 százaléka nem foglalt állást e kérdésben (e kérdés esetén volt a legnagyobb a válaszmegtagadás), 38 százalék nem adott határozott választ, de ezen belül inkább a gyártókat tartja felelősnek 20 százalék, inkább a forgalmazókat pedig 18 százalék. Összességében valamivel nagyobb azok aránya, egészen pontosan 49 százalék, akik a gyártókat tartják felelősnek, mint akik a forgalmazókat okolják. Az ő arányuk 43 százalék.

Kapcsolódó cikkek:
Miért fontos a külkereskedelem?

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje