vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A vezető gazdaságkutató intézetek április 23-án nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzésükben a gazdasági teljesítmény visszaesésére vonatkozó előrejelzésüket 6%-ra módosították, (azaz rontották), miközben a szövetségi kormány várhatóan április utolsó napjaiban nyilvánosságra kerülő újabb prognózisában - a január végén feltételezett 2,25%-kal szemben – „csak” 5%-os visszaesést fog jelezni.
Gyors fordulatra nem lehet számítani: a válság időbeni elhúzódását sejteti, hogy a gazdaságkutató intézetek 2010-re – az idei évihez képest – a bruttó hazai termék további 0,5%-os csökkenését valószínűsítik. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a bruttó hazai termék mennyisége – öt elveszített év után – csak 2013-ban, a következő törvénykezési időszak utolsó esztendejében éri el újra a 2008. évi teljesítményt.
A szövetségi köztársaság hat évtizedes története legmélyebb gazdasági válságát éli, melynek mértéke jóval meghaladja egyrészt - a fél évvel korábban várt „megszokott visszaesést”, másrészt - az európai országok többségében tapasztalható gazdasági visszaesését, hiszen az Európai Unión belül a gazdasági teljesítménynek a németországinál nagyobb mértékű csökkenésével csak a három balti köztársaságban, továbbá Írországban kell számolni.
Az európai átlagot (és az Egyesült Államokban várható 3,5%-ot) meghaladó ütemű visszaesés oka a német gazdaság nagyfokú exportorientáltságában keresendő. A recesszió a legsúlyosabban éppen az exportra termelő feldolgozóipari vállalatokat, köztük a magyar beszállítóipar megrendelőit sújtja a legjobban. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy az első két havi német export 21,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Fokozódó munkanélküliség
A válság első hónapjaiban életbe lépett, s a válságnak a foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatásának csillapítására hivatott intézkedések (rövidített munkaidő alkalmazása, a törzsállományban foglalkoztatottak visszatartása) után, a recesszió elhúzódása nyomán az előttünk álló hónapokban várhatóan meg fog lódulni a munkanélküliség: 2009 folyamán a regisztrált munkanélküliek száma több mint egymillió fővel emelkedik, s őszre, (nem mellesleg az új szövetségi kormány megalakulásának idejére) meghaladja a 4 millió főt, 2010 végére pedig csaknem oda fog kerülni fog a német gazdaság, ahonnan a nyár végén befejeződő törvényhozási időszak kezdetén elindult: a munkanélküliek száma meg fogja közelíteni az 5 millió főt.
A munkanélküliségi ráta a 2005. évi 11,1%-ról 2008-ra 7,5%-ra mérséklődött, ám a gazdaságkutató intézetek 2009-re 8,6%, 2010-re pedig 10,8%-ot valószínűsítenek, ami – törvényszerű módon – mérséklő hatást fog gyakorolni a németországi magánfogyasztás alakulására is.
(Itt említjük meg, hogy november és március között Németország 62 ezer üzemében összesen 2 millió főt utaltak rövidített munkaidőben történő munkavégzésre; részükre a kieső munkabér egy részének pótlására a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség január és március között 260 millió eurót, ezen belül januárban 28, februárban 59, márciusban pedig már 173 millió eurót utalt át.)
A válság elhúzódásának további hatásaként valószínűsíthető a banki szektorban a vállalati körrel szemben tapasztalt bizalmatlanság erősödése, a finanszírozási feltételek további nehezülése, ami újabb, negatív spirálszerű hatást válthat ki a rendelésállomány, valamint a termelés és értékesítés alakulására.

Vitatott élénkítő módszerek
A vezető gazdaságkutató intézetek alapvetően pozitívan értékelik a korábban elfogadott két konjunktúra-élénkítő program várhatóan a közeljövőben már érzékelhetővé váló serkentő hatását. A gazdaságkutató intézetek számítása szerint a két, a múlt év végén, illetve ez év elején elfogadott konjunktúra-élénkítő program 2009-ben 0,5, a jövő évben pedig 0,3 százalékponttal mérsékli a gazdasági visszaesés mértékét.
A gazdaságkutatók ugyanakkor nem tartják sikeresnek a régi gépkocsik újra cserélését elősegítő környezetvédelmi prémium intézményét, mert egyrészt az akció legkésőbb az év végével befejeződik, s az akcióból „nyertesként kijövő”, jellemzően alacsonyabb kategóriájú gépkocsit gyártó autógyárak ismét termelési és értékesítési nehézségekkel lesznek kénytelenek szembenézni, másrészt az akció nyomán leértékelődött a használt autók meglévő állománya, harmadrészt az akció vélhetően kedvezőtlen a többi, fogyasztáshoz közeli ágazat számára, mert az érintett vásárlók megtakarításaikat nem ezen ágazatok termékeinek megvásárlására, hanem autóvásárlásra fordítják.
A konjunktúra-élénkítő programok, a kieső adóbevételek, valamint a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak és egyre nagyobb számban munkanélkülivé válóknak fizetett támogatások együttes hatásaként egyre nagyobb teher hárul az állami költségvetésre. 2009-ben az állami költségvetés hiánya elérheti a 89, 2010-ben pedig a 133 milliárd eurót, ami a bruttó hazai termék 3,7, illetve 5,5%-ának felel meg, ami - különösen jövőre - messze meghaladja a maastrichti szerződésben meghatározott 3%-os határt.
A szövetségi kormány, illetve a gazdasági szervezetek és a nagyvállalatok vezetői április 22-i újabb berlini csúcstalálkozójának legfőbb konklúziója az volt, hogy a vállalati tevékenységet nem újabb, az adófizetők pénzéből finanszírozott konjunktúra-élénkítési programokkal, hanem a különféle szabályozások és előírások módosításával, könnyítésével, egyes, a német gazdaság szereplői szempontjából versenyhátrányt jelentő európai irányelvek be nem vezetésével kell könnyebbé tenni. A szövetségi kormány kész megvizsgálni, hogyan lehetséges a vállalati adózás egyes elemeinek könnyítése, valamint a rövidített munkaidő intézményének 24 hónapra történő meghosszabbítása, (jóllehet a gazdaság szereplői ehelyett inkább azt igénylik, hogy az állam teljes mértékben vállalja át a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett pénzügyi támogatás biztosítását).

Kampánytéma a válság
A gazdaság jelenéről és a belátható jövőjéről a politikai közéletben folytatott vita a jelenlegi törvénykezési időszak érdemi időszakának tulajdonképpeni befejeződésével immáron a május 23-án esedékes elnök-, de legfőképpen a szeptember végi szövetségi parlamenti választások előtti kampány tárgyává vált.
Gesine Schwan, Horst Köhler szövetségi elnöknek az SPD támogatását élvező kihívója – Michael Sommerrel, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnökével és Oscar Lafontaine-nel, a baloldali pártnak a nyári tartományi választásokon a saar-vidéki miniszterelnöki székbe vissza pályázó elnökével egyetértve, ámbátor egyes szociáldemokrata politikusok által is bírált módon – egyes beszédeiben „a szociális nyugtalanságok” és a „hangulat robbanása lehetőségéről” beszélt; úgy, ahogy az többek között a szomszédos Franciaországban a közelmúltban már megtörtént.
Eközben Angela Merkel szövetségi kancellár, a CDU elnöke bírálta azokat a megoldásokat – minimálbér kiterjesztése, adóemelés az alacsonyabb jövedelműek relatív tehermentesítése érdekében, stb. -, melyeket az eddigi koalíciós partner, a kancellári tisztségért vívott küzdelembe Frank-Walter Steinmeier jelenlegi alkancellárt és külügyminisztert indító szociáldemokraták tűztek célul áprilisi kongresszusukon elfogadott választási programjukban. Horst Köhler szövetségi elnök egy, a közelmúltban tartott beszédében ugyan arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak a választásokig tart a mandátuma, de nyilvánvaló, hogy a szeptember 27-i szavazásig hátralévő időszakban a koalíciós együttműködés helyett mindinkább a konfrontatív elemek fogják meghatározni a nagy néppártok egymás közötti viszonyát.

Nem kell újabb csomag
A szakszervezeti szövetség elnöke felvetette egy harmadik konjunktúra-élénkítő csomag kidolgozásának szükségességét, de e javaslat mind a politikai, mind a gazdasági elitben, mind pedig a gazdaságkutató intézetek szakértői körében széleskörű elutasításra talált. Meg kell várni az első két csomagnak a gazdaságra gyakorolt hatását – fogalmazott a vegyipari szakszervezet elnöke; már pedig e hatás megjelenésére és elemzésére még hónapokig várni kell. A hazai piacon az egyes hazai és külföldi kisautók értékesítésére egyértelműen élénkítő hatást, s a vásárlók körében minden előzetes várakozást felülmúló vásárlási kedvvel fogadott környezetvédelmi prémiumra rendelkezésre bocsátott forrás összegét 1,5 milliárd euróról 5 milliárd euróra emelték, de a konjunktúra-élénkítő csomag egyéb hatásai csak hosszabb távon váltják ki serkentő hatásukat. A második konjunktúra-élénkítési programban az oktatási feltételek korszerűsítése jegyében célul tűzött iskolakorszerűsítések és –fejlesztések csak most fognak megkezdődni, s a szövetségi közlekedési minisztérium is április végén hozta nyilvánosságra azt a tervet, mely szerint a konjunktúra-élénkítő programban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre bocsátott forrásokból 300 millió eurót a kisebb pályaudvarok és vasútállomások felújítására terveznek felhasználni.

Jönnek még rossz idők?
A gazdasági recesszió - nagyfokú exportorientáltságuknál fogva - Baden-Württemberget, Bajorországot és Észak-Rajna-Vesztfáliát sokkal érzékenyebben érinti, mint a kevésbé exportorientált keleti tartományokat, sőt Kelet-Németországban még a munkanélküliség kis mértékű csökkenése sem kizárható. A három említett nyugati tartományban márciusban összesen 428 ezer főt jelentettek be maximum hat-nyolc hónapig tartó rövidített munkaidőben, (s ezután döntenek ezek nagy részének elbocsátásáról), míg a keleti tartományokban ugyanez a szám nem több 96 ezer főnél. A foglalkoztatási helyzet kelet-németországi javulásához közvetett módon az is hozzájárul, hogy az idén részint az elvándorlás, részint a munkaerőpiacon újonnan jelentkezőkét meghaladó számú nyug-díjazások következtében 120 ezer fővel csökken a munkaképes korú lakosság lélekszáma.
A hannoveri ipari vásáron hosszú hónapok óta az első, az ágazat exportkilátásaira vonatkozó pozitív várakozást fogalmazta meg a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) főtitkára. A német beruházási javak iránti brazil, kínai és indiai érdeklődés újbóli élénkülése ellenére a VDMA várakozása szerint az ágazat termelésének idei visszaesése akár a 20%-ot is elérheti, (az első két havi forgalom 23%-kal maradt el a múlt év januári és februári mögött). A villamosiparban a Német Elektrotechnikai Szövetség (ZVEI) – a forgalom januári és februári 29%-os visszaesése után – az év egészére vonatkozóan továbbra is 10%-os visszaeséssel számol.
Jürgen Hambrecht, a BASF elnöke szerint „a legnehezebb idők még előttünk vannak”, ami azért figyelemre méltó, mert a vegyipart – mint számos egyéb ipari ágazat szállítóját – szokás a konjunktúra barométerének nevezni. Az év első két hónapjában a német vegyipar forgalma a gyógyszeriparral együtt 22, anélkül 27%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ez utóbbin belül a petrolkémiai és műanyagiparban a visszaesés mértéke meghaladta a 33%-ot. A konjunkturális feltételek érzékelhető javulására a vegyiparban is csak 2010 közepén vagy végén számítanak.
A német acélipari egyesülés legfrissebb előrejelzése szerint az ágazat idei termelése – mindenek előtt a jármű- és a gépipari rendelések nagyfokú visszaesése következtében – a múlt évi 45,8 millió tonnáról nem a korábban feltételezett 20, hanem várhatóan 25%-kal mérséklődik. Az első negyedévben a német acélipari vállalatok termelése 40%-kal csökkent, (a világ acélipari termelésének 23%-os visszaesésével szemben); az ágazatban kereken 90 ezer főt rövidített munkaidőben foglalkoztatnak.
A nagy német autógyárak közül a BMW értékesítése márciusban 20,8%-kal (73,9 ezer db-ra), a Daimleré 14,6%-kal, míg a Toyotát megelőzve a világ elsőszámú gépkocsi-gyártójává előlépett Volkswagen-csoporté (304,2 ezer db-ra) 0,3%-kal mérséklődött. Ez utóbbinak a többiekhez képest egészen kiváló értékesítési eredménye alapvetően a cégcsoporthoz tartozó Skoda 10,6%-os növekedéséből táplálkozott. Az Opel értékesítési darabszáma – a brit Vauxhall-lal együtt – csaknem 20%-kal maradt el a 2008 márciusitól.
Egy, a hannoveri ipari vásár alkalmából a német beszállítóipari munkaközösség által végzett felmérés szerint a kereken 8.000, jellemzően a kis- és középvállalatok csoportjába tartozó öntészeti, acél- és fémfeldolgozó, műszakitextil-, stb. beszállító együttes forgalma az év első három hónapjában 35, újonnan érkezett rendeléseinek értéke 40%-kal volt alacsonyabb az előző év első három havinál. A munkaközösség szóvivője szerint az érintett cégek értékesítési lehetőségei az elkövetkező hónapokban gyöngék maradnak – mindent egybe vetve az év egészére vetítve 20, az autóipari beszállítók körében ezt meghaladó mértékű termelés-visszaeséssel számolnak. A beszállítókat különösen hátrányosan érinti az áraknak a nagy megrendelőik által gyakorolt diktálása, bár - a munkaközösség elismerését kiváltva – egyes nagy autógyárak készek támogatást nyújtani nehéz pénzügyi helyzetbe került beszállítóiknak.
A világ legjelentősebb autóipari beszállítójaként számon tartott Bosch a második világháború óta először 2009-ben várhatóan veszteséggel zárja az évet. A világ országaiban 282 ezer főt foglalkoztató cégcsoport 93 ezer főt rövidített munkaidőben foglalkoztat, 3 ezer külföldi munkavállalóját pedig már el is elbocsátotta, (megjegyezve, hogy ez a szám az év végéig várhatóan tovább emelkedik). A cégcsoport forgalma, (melyben a járműipari termékek részaránya eléri a 60%-ot), tavaly 2,6%-kal, 45 milliárd euróra mérséklődött, az idén pedig 10-15% közötti további forgalomcsökkenés valószínűsíthető. A Bosch adózás előtti eredménye a 2007. évi 3,8 milliárd euróról 942 millió euróra már tavaly is mérséklődött.
A Németországban 130 ezer főt foglalkoztató Siemens AG különféle üzemeiben rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma a jelenlegi 12 ezer főről júniusig 19 ezer főre emelkedik, így kerülendő el a szeptember végéig tartó üzleti évben a foglalkoztatottak egy csoportja „üzemi feltételek miatti” elbocsátását. Arra vonatkozóan, hogy az év utolsó negyedében hogyan változik a Siemens németországi foglalkoztatási helyzete, egyelőre semmilyen előrejelzést sem lehet ismerni; annyi bizonyos, hogy az energetikai és orvos-technikai üzletág az átlagnál kedvezőbb helyzetben várja az előttünk álló időszakot.
Az elmúlt évben 12,4%-os forgalomnövekedést, 22,7 milliárd eurós forgalmat és 5,4%-os, (93 ezer főre történt) létszámnövekedést elkönyvelő német repülőgépgyártók főként a teljes forgalom három negyedét biztosító polgári légieszközök termékcsoportban, (egyebek között a beszállítók fokozódó finanszírozási problémái formájában) érzékelik a válság hatását, a hosszútávú katonai- és a teljes forgalom csupán 5-6%-át jelentő űrkutatási szerződések az ágazat helyzetére inkább stabilizáló hatást gyakorolnak. Ezzel együtt jelentősebb elbocsátásokra nem kell számítani, sőt jól képzett mérnököket és szakmunkásokat még keresnek is.
A válság hatására ugyan mérséklődött, de továbbra is nyomasztó a németországi mérnökhiány. A Német Mérnöki Egyesülés (VDI) adatai szerint márciusban 44 ezer betöltetlen mérnöki munkahelyet tartottak nyilván, ami ugyan kevesebb az egy évvel korábbi 64 ezernél, de még mindig egy komplett egyetemi évjáratnak felel meg. A legmarkánsabb mérnökhiányt a környezetvédelmi technikában, a megújuló energiákkal összefüggő tevékenységeknél, valamint az automatizálás-technikában tapasztalják. Az a tény, hogy a munkanélküli mérnökök száma 20 ezerről csak 23 ezer főre emelkedett, jól mutatja, hogy a vállalatok igyekeznek megtartani mérnöki végzettségű és beosztású munkatársaikat, a mérnökök körében tapasztalt 2%-os munkanélküliségi ráta pedig gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak felel meg. A mérnökhiány a válság lecsöngésével vélhetően súlyosbodni fog: Életkoránál fogva 2020-ig 470 ezer, azaz minden második német mérnök vonul nyugdíjba, s ma még nem tudható, hogy ezek helyére lesz-e elegendő létszámú és felkészültségű utánpótlás.

Juhász Imre
Berlin

vissza a főoldalra

• A németek konjunktúra-tükre
• A német kormány jelentése
• A gazdasági válság Németországban

Hozzászólások