vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Az első negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi előrejelzéseknél, de a világot jellemző piaci pánik már enyhülőben van, és a bizalmi indexek akár az EU-t, akár hazánkat nézve már egy kissé javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye az idén 5,5 százalékkal esik, addig a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek - derült ki a GKI legújabb adataiból.
A felmérés szerint az elmúlt ötven évben a világgazdaság negyedszer került olyan recesszióba 1975, 1980 és 1992 után, amely a világ fejlett térségeit egyszerre jellemzi. Ha példákat nézünk, láthatjuk, hogy az USA gazdasága 2,6 százalékkal, az EU-é pedig 4,4 százalékkal esett vissza az első három hónapban. Az agrárium kivételével minden gazdasági ágazatban csökkent a termelés, sőt a kivitel 26 százalékkal, a belföldi értékesítés 7 százalékkal mérséklődött. A járműgyártás és a kohászat termelése közel 40, az elektronikai cikkeké 23 százalékkal esett vissza. Az ipari termelés áprilisban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest 5 százalékkal csökkent, azonban a készletek kiárusítása után a nyár elején több cégnél elkezdenek visszaállni az ötnapos munkahétre.
Márciusban javult az építőipar helyzete, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése viszont még tovább erősödött. Az üzemanyag-forgalom azonban emelkedett, ami a gyenge forint miatt megélénkült bevásárló-turizmusnak köszönhető.
A külkereskedelmi egyenlegünk már az első negyedévben jelentős, 0,6 milliárd eurós aktívumot mutat, és a külső finanszírozási igény az elmúlt évek 6-8 százalékos szintjéről a GDP 2,2 százalékára, azaz 2 milliárd euróra mérséklődik. Az import exportnál erőteljesebb visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívumunk, és 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt az IMF-EU hitel finanszírozza.
Az év közepétől az áfa- és jövedékiadó-emelés átmenetileg gyorsítja majd az inflációt, ami az élelmiszerek esetében 2-3 százalékponttal emelheti az árindexet. A csökkenő kereslet viszont visszafogja az áremelési törekvések érvényesíthetőségét, így a ruházati és tartós fogyasztási cikkek a gyengülő forint és az áfa-emelés ellenére csak kismértékben drágulnak. Az élvezeti cikkek árát az áfán kívül a jövedéki adó is emeli, az energiahordozók esetében azonban a támogatások csökkentése és az adóváltozás drágulást okoz, kivéve a távhőt, amelynek csökken az adótartalma. A nemzetközi energiaárak mérséklődése önmagában lehetővé tenné a gáz árának csökkentését, azonban a korábbi, a szükségesnél alacsonyabb áremelések miatt ismét törlesztendő adósság halmozódott fel a gázszolgáltatók irányába, így az árcsökkentés későbbre halasztódik.
Az állami és önkormányzati szolgáltatások (közlekedés, kommunális szolgáltatások) árában érvényesülni fog az áfa-emelés, a piaci szolgáltatók azonban csak részben tudják a fogyasztókra hárítani azt. Összességében az év közepi adóemelések hatására az év végére átmenetileg 7 százalék közelébe emelkedhet a drágulás üteme, éves átlagban pedig 4,5 százalékos infláció várható - olvasható a felmérésben.

vissza a főoldalra

• Nem zuhan tovább
• Egyre romló ingatlanpiac
• A működőtőke fontossága

Hozzászólások