vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A Feliciter Kiadó legfrissebb német nyelvű kiadványában a miniszter összegezte a magyar kormány válságkezelő tevékenységét, és szólt arról miért érdemes hazánkban befektetni, magyar üzleti partnereket, beszállítókat választani. - Milyen kormányzati intézkedések történtek a gazdasági-pénzügyi válság enyhítésére?
- A globális válság miatt drámaian csökkenő kockázatvállalás hatására a magyar gazdaság problémái – a pénzügyi egyensúly kérdése, a lassú növekedés és a bizalomhiány – felerősöd-tek.
A Magyarország iránti bizalom és az egyensúly helyreállításához a kormány 2009 tavaszán hosszú távú célokat is rögzítő válságkezelő programot hirdetett meg. A program célja, hogy a magyar gazdaság belátható időn belül tartósan 2 százalékponttal az Európai Unió átlaga felett teljesítsen.
Ennek keretében azonnali kiadáscsökkentést hajtott végre — pl. a közszféra 13. havi juttatását megvonta, a bruttó béreket befagyasztotta 2 évre, az állami vezetők fizetéseit és az egyéb közkiadásokat mérsékelte —, javította a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, munkavállalásra ösztönző szociális rendszert alakított ki, illetve átalakította az adórendszert oly módon, hogy az a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemére hosszú távon pozitív hatást gyakoroljon. A világgazdasági krízis kedvezőtlen hatásainak hatékony és gyors enyhítéséhez nélkülözhetet-len volt a pénzügyi rendszer stabilizálása a nemzetközi intézményekkel kötött megállapodá-sokkal, a banki hitelezési hajlandóság ösztönzésével, a nehéz helyzetbe kerülő hitelfelvevők-nek nyújtott segítséggel. A kis és középvállalkozások finanszírozásának javítása érdekében a kormány bővítette a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységi körét, valamint kedvezményes hitel- és garanciaprogramokat hirdetett meg.
A munkahelyek megőrzését szolgálja többek között a 4 nap munka, 1 nap képzés program (4+1). A munkahelyüket elveszítő munkavállalók ismételt elhelyezkedését segítő intézkedé-sek keretében, a kormány felgyorsította a munkahelyteremtő pályázatokat, támogatja a rész-munkaidős foglalkoztatást, valamint folytatja a nagyberuházásokat ösztönző egyedi kormány-döntéssel megítélt támogatási rendszert, amely lehetőséget nyújt a hazai kis- és közepes vál-lalkozásoknak arra, hogy a beszállítói hálózatok részévé válhassanak.
Emellett a további fejlesztések érdekében felgyorsult az uniós források felhasználása is (pl. előlegfizetés folytatása megemelt összeggel, döntéshozatal felgyorsítása, árfolyamkorrekció). Az uniós források kifizetése utófinanszírozással történik, vagyis a beruházások megvalósítá-sának, ily módon a benyújtott elszámolásoknak a függvénye. Az eddigi kifizetése összege közel 750 milliárd forint.
A magyar gazdaság rendkívül nyitott, így számottevően függ a külső konjunktúra alakulásától. A hosszútávon fenntartható növekedés eszközeként, a rendelkezésre álló uniós és IMF-forrásokat a kormány a leggyorsabb eredményt kifejteni képes, hatékony programokba irányí-totta. A külön forrásokat nem igénylő, de növekedéshez szükséges szervezeti és folyamat-átalakítás azonnal végrehajtható lépéseit sem mulasztotta el. Ezek a bürokráciacsökkentés, ágazati stratégiák kidolgozása, energiahatékonyság növelése, humán- és reálgazdasági infrast-ruktúra fejlesztése, piacszerzés elősegítése. De említhetném a környezetvédelmi és mezőgaz-dasági fejlesztéseket, felsőoktatás fejlesztése, s nem utolsósorban az adórendszert érintő in-tézkedéseket, amely a munkáltatói oldalon 5 százalékpontos részleges tehercsökkentést jelent, de 2010-ben a munkáltatói járulékcsökkentés teljessé válik. A csökkenő adóterhelés mértéke immáron az unió átlagához közelít.
A korrupció csökkentése érdekében a kormány szándékai szerint tavasszal kezdi meg műkö-dését a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. A költségvetést, és annak megalapozott-ságát az újonnan felállított Költségvetési Tanács ellenőrzi.
- Miért érdemes továbbra is a külföldi, így a német, osztrák, svájci cégeknek Magyaror-szágot választani beruházásuk helyszínéül?
- A pénzügyi rendszer stabilizálásával jelentősen csökkentek a finanszírozási kockázatok és az országkockázati felár, ami a nemzetközi környezet javulása mellett szintén kedvező pénzügyi piaci fejleményekhez vezetett. Magyarország a nemzetközi hitelből a korábban tervezett ösz-szegnek csak egy részét hívta csak le, így a magyar államháztartás visszatérhetett a piaci alapú finanszírozásához. (ezzel szemben pl. Lettország számára a kötelezettségek teljesítéséhez to-vábbra is nélkülözhetetlen a nemzetközi hitel).
A kiterjesztett, esetenként átalakított pénzügyi programok nyomán több vállalkozás jut forrás-hoz.
A jelentős kiadáscsökkentési lépések nyomán, a szűkülő bevételek ellenére, Magyarország a közép- és kelet-európai-, illetve az OECD-országok közül is az egyik legkedvezőbb fiskális pozícióban kerülhet ki a válságból, miközben az országok jelentős része a költségvetési deficit miatt megszorító intézkedésekre kényszerülhet.
Számos külföldi elemzés Magyarország válság utáni kedvező pozícióját vetíti előre.
Az IMF legfrissebb becslése szerint a magyar gazdaság 2011-ben 3,2%-kal, 2012-ben pedig már 4,5%-kal bővülhet, szemben az eurózóna 1,3 és 1,7%-ra prognosztizált növekedési üte-mével, ami a konvergenciafolyamat újraindulását jelentheti.
Független elemzők szerint Magyarország még mindig vonzó befektetési célország. Ezt jelzi, hogy 2009-ben is több külföldi vállalat választotta befektetési célállomásként. A pozitív kül-földi befektetői döntések elsődleges oka egyértelműen a képzett munkaerő, a stabil üzleti kör-nyezet, a tudásalapú gazdaság, valamint a magas minőségű infrastruktúra. Ehhez jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtést segítő támogatás-rendszer, valamint, az ország logisztikai szempontból rendkívül kedvező fekvése.
Magyarország gazdasági minősítése a válságkezelés következtében erőteljesen javult, ennek köszönhetően a forint árfolyama stabilizálódott és visszatért a gazdasági értelemben vett egészséges szintre. A nemzetközi szervezetek (Deutsche Bank, Merrill Lynch, OECD, stb. nyilatkozatai) felmérései attraktív befektetői jövőt prognosztizálnak Magyarország számára, és várhatóan a fejlődési folyamat 2013-ig nem áll meg. (GDP, infláció, árfolyam, jövedelmek, FDI)
- Mely területeken és miért érdemes a külföldi cégeknek magyar beszállítókat, üzleti partnereket keresni és velük együttműködni?
- Magyarország kedvező befektetői környezettel, ütemesen fejlődő autópálya-hálózattal ked-vező ingatlanpiaci árakkal, nagyszámú, jó adottságokkal rendelkező Ipari Parkokkal, valamint ― az ITD Hungary Zrt. gondozásában ― ún. egyablakos, kiemelt egyéni szolgáltatásokat nyújtó befektető-gondozási rendszerrel várja a vállalatokat a következő ágazatokban: autóipar (beszállítói ipar), elektronika, biotechnológia és gyógyszeripar, energetika, megújuló energia, információs és kommunikációs technológiák (IKT), szolgáltató központok (SSC), logisztika, kutatás-fejlesztés (K+F).

vissza a főoldalra

• Azért jönnek befektetők...
• Munkahelyek eurómilliókból

Hozzászólások