vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A 2009 karácsonya előtt kiadott elemzés összegzése szerint az elmúlt három hónapban megjelent nemzetközi növekedési adatok, illetve a legfrissebb előrejelzések egyaránt azt erősítették meg, hogy a 2008 második felében kezdődött globális dekonjunktúra valóban túljutott első félévi mélypontján. A harmadik negyedévben az Egyesült Államok és a meghatározó európai gazdaságok egyaránt növekedésnek indultak, és noha éves szinten a legfejlettebb gazdaságok teljesítménye még jelentős visszaesést fog mutatni, a nemzetközi szervezetek ősszel megjelent, 2010-re már élénkülő növekedést előrejelző prognózisai a kilátások javulásáról tanúskodnak. Ezzel együtt a kilátásokat továbbra is számos kockázat övezi, és mivel elkerülhetetlen a recesszió időszakában hozott fiskális gazdaságélénkítő intézkedések fokozatos korrekciója, a világgazdasági fellendülés kibontakozása lassú, elhúzódó folyamatnak ígérkezik, a korábbi évekre jellemző dinamikus növekedési számok visszatérésére pedig aligha lehet néhány éven belül számítani. Az aktuális prognózisok szerint Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek átlagos gazdasági teljesítménye idén 4,3% körüli ütemben csökken, jövőre viszont már 1%-kal bővülhet.
Az európai növekedés beindulása ellenére a hazai konjunktúrában egyelőre nem következett be érdemi pozitív fordulat: a magyar gazdaság a harmadik negyedévben is jelentős – alig mérséklődő – visszaesést mutatott. A bruttó hazai termék az előző (2008.) év azonos negyedévéhez képest 7,1%-kal, az előző negyedévhez viszonyítva (a szezonális és naptárhatást kiszűrve) 1,8%-kal zsugorodott a harmadik negyedévben, ami minimális javulást jelent csak a második negyedévi, 7,5, illetve 2,0%-os volumenindexhez képest. Figyelembe véve, hogy a külső konjunktúra pozitív hatását jelentős részben ellensúlyozza a belső kereslet további zsugorodása, az év végéig csak lassú – főként az alacsony előző évi bázisnak betudható – javulásra lehet számítani, így a bruttó hazai termék éves szintű csökkenése a hivatalos kormányzati prognózisokban szereplő 6,7% körül alakulhat. Ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, noha egyes kelet-európai országokban – különösen a balti államokban – ennél jóval nagyobb mértékű csökkenésre lehet számítani.
A bruttó hazai termék folytatódó zsugorodásában immár nem annyira a külső, hanem inkább a belső kereslet alakulása játssza a meghatározó szerepet: a teljes belföldi felhasználás 13,3%-kal zuhant a harmadik negyedévben. A háztartások fogyasztási kiadásai 9,8%-kal csökkentek, ami jelentős további – főleg a júliusi áfa-emelésnek betudható – romlást jelent a második negyedévi 6,6%-hoz képest, és az év hátralevő részében sem lehet érdemi javulásra számítani. Tovább gyorsult a beruházások visszaesése is (8,9%), főleg a feldolgozóipari és a lakásberuházások csökkenése következtében, amit csak kis részben tudnak kompenzálni a bővülést mutató állami infrastrukturális fejlesztések. Megállt ugyanakkor a harmadik negyedévben a készletek év eleje óta tartó nagyarányú leépítése, ami már arra utalhat, hogy lassan a hazai konjunktúra is túljut a mélypontján. A belső felhasználás visszaesésével egy időben – és azzal szoros összefüggésben – a nettóexport-pozíció továbbra is látványos javulást mutat: az import exportot meghaladó mértékű zuhanásának köszönhetően a harmadik negyedévben újra rekordszintű, 563 milliárd forintos többlet képződött a GDP-adatok szerinti külkereskedelmi mérlegben. A kivitel ugyan még mindig visszaesést mutat az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva (6,9%), de a visszaesés üteme jelentősen mérséklődött a harmadik negyed-évben, ráadásul az előző negyedévhez viszonyított volumenindex ismét pozitív lett (sőt kissé gyorsult is), ami az exportkonjunktúra egyértelmű javulását jelzi.
A bruttó hazai termék termelési oldalát tekintve a harmadik negyedévben is szinte valamennyi fontosabb ágazatban komoly visszaesés következett be. A visszaesés változatlanul a termelő ágazatokban a legsúlyosabb, de egyes ágazatok esetében már némi javulás is megfigyelhető. A mezőgazdasági termelés – a magas előző évi bázis következtében – a harmadik negyedévben is jelentős, de némileg lassuló ütemű zuhanást mutatott (17%). Hasonló – relatív – javulás következett be az iparban, ahol az ágazat által megtermelt bruttó hazai termék a harmadik negyedévben már csak 15,6%-kal csökkent (szemben az első félévre jellemző, 20% fölötti visszaeséssel); az év hátralevő részében a visszaesési ütem gyors mérséklődése várható (fő-leg az egy évvel korábban bekövetkezett zuhanás bázishatásának köszönhetően). Átmenetinek bizonyult ugyanakkor az építőipar második negyedévi bővülése: az ágazat által előállított bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 3,2%-kal zsugorodott. A szolgáltató szektorban átlagosan 2,6%-os visszaesés következett be a második negyedévi 2,8% után. Ezen belül a lakossági kereslet szűkülését szorosan leképező kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat csökkenése 11,4%-ra gyorsult (a második negyedévben még csak 7,6% volt a visszaesés üteme), míg a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat az előző negyedévi visszaesés után enyhén bővült (+1,2%).
Az első három negyedévben az ipar bruttó hozzáadott érték alapján számított termelékenysége – a termelés visszaesése miatt – 8%-kal romlott az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a teljes munkaidős ipari alkalmazottak bruttó átlagkeresetének 3,6%-os emelkedésével, valamint a forint (euróval szembeni) éves összevetésben tapasztalt közel 15%-os gyengülésével párosult. Így a nemzetközi összehasonlításra alkalmas, euróban számolt fajlagos munkaerőköltség – kizárólag a gyenge forintnak betudhatóan – 1,8%-kal mérséklődött. Ez lényegében megegyezik a csehországi mutató alakulásával, Szlovákiában ugyanakkor a fajlagos bérköltség hasonlóan kismértékű emelkedése, Lengyelországban pedig számottevő csökkenése tapasztalható. Ugyanebben az időszakban az euróban számolt ipariexport-árak mintegy 5%-os csökkenést mutattak, akárcsak a belföldi értékesítési árak a külkereskedelmi szempontból első számú felvevőpiacnak számító euróövezetben. Így összességében a magyar ipari termékek nyugat-európai piaci pozíciója gyakorlatilag nem változott az egy évvel korábbiakhoz képest. Csehországban és Szlovákiában hasonlóan stabilan alakult, Lengyelországban pedig jelentősen leértékelődött a reálárfolyam.
Az elmúlt hónapokban a mélyponton lévő reálgazdasági konjunktúrával párhuzamosan erősödni látszanak a negatív munkaerő-piaci folyamatok. A harmadik negyedévben tovább gyorsult a foglalkoztatottak számának csökkenése: a negyedév átlagában immár 140 ezer fős volt a csökkenés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezzel egy időben a munkanélküliségi ráta is a két számjegyű tartományba ugrott, s az augusztus-október közötti időszak átlagában már 10,4%-on állt. Az intézményi létszámstatisztika szerint nemzetgazda-sági szinten átlagosan 4%-kal zsugorodott az alkalmazásban állók létszáma (a 2008. évi első kilenc havi szinthez képest), de a tavaszi mélypontot követően a visszaesés üteme nem gyorsult tovább. Ennek hátterében elsősorban a költségvetési szféra közfoglalkoztatással összefüggő folytatódó létszámbővülése áll, hiszen a versenyszférában továbbra is jelentős – bár az őszi hónapokban már némileg mérséklődő ütemű – csökkenés figyelhető meg. Az erőteljes béralkalmazkodást jelzi, hogy a bruttó átlagkeresetek a versenyszférában az inflációtól elmaradó mértékben, átlagosan 4,7%-kal nőttek az első kilenc hónapban, miközben a közszférában – a 13. havi illetménnyel kapcsolatos szigorítások miatt – 6,9%-os visszaesés következett be. Nemzetgazdasági átlagban a bruttó keresetek így csak minimális mértékben, 1,2%-kal emelkedtek, ami a kedvező adóváltozások és az infláció vártnál jobb alakulása mellett is a nettó reálkeresetek 2%-os csökkenését eredményezte.
A visszafogott külső kereslet mellett a külkereskedelmi termékforgalom éves összevetésben továbbra is drasztikus csökkenést mutat, de a visszaesés üteme mérséklődni látszik. Az árukivitel euróban számított értéke az év első tíz hónapjában így is 22,1%-kal csökkent, míg a behozatal 28,4%-kal zuhant (utóbbiban a belső kereslet visszaesése mellett az energiaimport jelentős csökkenése is szerepet játszott). Az export- és importdinamika közötti, tágra nyílt ollónak köszönhetően a külkereskedelmi mérlegben soha nem tapasztalt mértékű, közel 3,8 milliárd eurós többlet képződött az év első tíz hónapjában. Az év hátralevő részében mérséklődő ütemben, de folytatódik a termékforgalom csökkenése (az előző év azonos időszakához viszonyítva), és a külkereskedelmi mérleg is feltételezhetően tovább javul (még ha nem is olyan mértékben, mint az év eddig eltelt szakaszában). A külkereskedelmi mérleg tovább duzzadó többletének köszönhetően a magyar gazdaság külső finanszírozási pozíciója is látványos javulást mutat: a rendelkezésre álló első félévi adatok szerint Magyarország külső finanszírozási képessége pozitív volt, amire 1995 óta nem volt példa.
A bruttó hazai termék csökkenése – azon belül is különösen a visszaeső fogyasztás és a zsugorodó foglalkoztatás – negatívan hat az államháztartás egyenlegére: szinte minden fontosabb adónem bevételi adatai csökkenést mutatnak az év első tizenegy hónapjában, miközben a Munkaerő-piaci Alap kiadásai dinamikusan növekednek. Emiatt a pénzforgalmi hiány az év eddig eltelt részében jelentősen meghaladja az időarányost, de a PM prognózisa szerint az évközi kiadáscsökkentő intézkedéseknek köszönhetően tartható a korábban 3,9%-ra módosított GDP-arányos államháztartási deficitre vonatkozó terv (amely, szemben az egész Európára jellemző fiskális expanzióval, csak minimálisan haladja meg a tavalyi szintet). Az év elején még 3% alatti mélypontra csökkent infláció a júliusi áfa-emelés nyomán 5% körüli szintre emelkedett, de a szűkülő fogyasztói kereslet mellett az áfa-emelés inflációs hatása lényegesen elmaradt az előzetes várakozásoktól. Ennek köszönhetően a következő hónapokban várható enyhe emelkedés ellenére a magyar gazdaság a korábban gondoltnál alacsonyabb inflációs pályán mozog. Év végére 5,5%-6% közötti, éves átlagban pedig 4,2-4,3%-os inflációval lehet számolni.
A 2008 őszi hirtelen összeomlás után a nemzetközi pénzügyi piacokon tavasszal bekövetkezett látványos pozitív fordulattal erőteljes fellendülés vette kezdetét, amelynek ereje azonban nyár végétől jelentősen gyengült, s a vezető nemzetközi részvényindexek az őszi hónapokban összességében már inkább stagnáltak. A tavasz óta tartó szárnyalás után a hazai piacon is némi korrekció következett be: a BUX index, miután értéke a márciusi mélyponthoz képest őszre több mint duplájára emelkedett, december közepén már némileg elmaradt az októberi csúcspontjától. Ősszel megállt a forint erősödése is: az árfolyam – időnként felerősödő ingadozások mellett – a 270 forint/eurós szint körül látszott stabilizálódni, de decemberben kissé gyengült, és a kiadvány zárásakor már 275 forint/euró fölött mozgott. Az állampapírpiacon március óta minden lejáraton óriási hozamcsökkenés következett be (bár az elmúlt hetekben itt is némi korrekció figyelhető meg), amit az irányadó kamat fokozatos csökkenése kísért: július óta az MNB összesen 300 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot.
További részletek a Magyar Gazdaság 2009/3 kiadványról: www.nfgm.gov.hu

vissza a főoldalra

• Miért fontos a külkereskedelem?
• A működőtőke fontossága

Hozzászólások