vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor Ausztria a hazai munkaerőpiac védelmére a munkavállalók szabad áramlása és a szabad szolgáltatás-nyújtás terén átmeneti korlátozások alkalmazásában állapodott meg. A szabad szolgáltatásnyújtás terén csak az úgynevezett érzékeny ágazatokban, mint például a teljes építőipari területen korlátozták a munkavállalók kiküldését.

Milyen változások várhatók a Magyarországból érkező munkavállalók alkalmazása terén a 7 éves átmeneti korlátozó intézkedések feloldásakor? Mi változik, ha magyar vállalkozók vagy alvállalkozók osztrák vállalkozásokkal együttműködnek és saját munkavállalóikat Ausztriába akarják kiküldeni? A következőkben ezekre a kérdésekre válaszol Olvasóinknak Nemes Zsolt külgazdasági szakdiplomata Bécsből.

Milyen korlátozó intézkedések vannak jelenleg hatályban?
A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott 8 tagállammal (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia) szemben 2011.04.30-ig,  Bulgáriával és Romániával szemben pedig legkésőbb 2013-ig a munkavállalók szabad áramlása és bizonyos érzékeny ágazatokban a szabad szolgáltatásnyújtás a munkavállalók ausztriai kiküldetése terén még korlátozás alá esik.

Mi a jelenlegi érvényes szabályozás?
Az átmeneti korlátozó intézkedések lejártáig - azaz Magyarország esetében 2011. április 30-ig - az osztrák munkáltatónak a munkaügyi kirendeltségnél (AMS-Arbeitsmarktservice) foglalkoztatási engedélyt kell beszereznie, ugyanúgy, mint a harmadik - EU-n kívüli - munkavállalók esetén. Ezek azonban csak bizonyos feltételek mellett kerülnek kiadásra, különösen azt vizsgálják, hogy a betöltendő munkahely erre alkalmas osztrák munkavállalóval betölthető-e, és az osztrák bérezési és egyéb munkafeltételek biztosítottak-e.

A harmadik országokból származó munkavállalókkal ellentétben az új tagállamok polgárainak (a többi EU-polgárral azonos módon) nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Az újonnan csatlakozott tagállamok polgárai teljes láttamozási (Sichtvermerk) és letelepedési szabadságot élveznek Ausztriában. Azonban a letelepedésüket követő 3 hónappal az illetékes idegenrendészeti hatóságnál egy úgynevezett bejelentkezési igazolást (Anmeldebescheinigung) kell kérvényezniük.

Köztudott, hogy Ausztriában hiány van szakmunkásokból. A magyar szakmunkásokra is ugyanaz vonatkozik-e, mint egyéb Ausztriában munkát kereső, szakképzetlen magyar munkaerőre?
Nem. Ahhoz, hogy az osztrák vállalkozások – az átmeneti munkaerő-piaci korlátozások ellenére – az új tagállamokból érkező szakképzett munkavállalókat foglalkoztathassák, Ausztria meghatározott hiányszakmákban a 2008. január 1-én életbe lépett szakmunkás rendelettel megkönnyítette az új tagállamokból érkező szakképzett munkavállalók hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz. Bizonyos szakmákban a foglalkoztatási engedély kiadásához már nem szükséges az AMS bírálóbizottságának egyhangú határozata. Hiányszakmának az a szakma számít, amelyekben az AMS-nek bejelentett 1 betöltetlen álláshelyre nincs 1,5 személynél több nyilvántartott szakképzett osztrák munkakereső a munkaerő-piacon. A hiányszakmák listáját az eltelt időszakban Ausztria egyre bővítette és 2009 végére már összesen 67 szakma került ide besorolásra, mint például éttermi szakács, esztergályos, marós és hegesztő.
Az átmeneti korlátozó intézkedések megszűnését követően az osztrák munkaerőpiac az új tagállamok - közöttük Magyarország - minden polgára számára megnyílik.

Mi lesz érvényes a munkaerő-piaci korlátozások feloldását követően?
Az átmeneti korlátozó intézkedések feloldást követően a magyar munkavállalók ugyanolyan elbírálás alá fognak esni, mint a „régi” tagállamok (pl. Olaszország, Németország) állampolgárai: az osztrák munkaerőpiacon nem lesz többé szükség külön munkavállalási engedélyre. Azonban a letelepedésüket követő 3 hónappal az illetékes idegenrendészeti hatóságnál a bejelentkezési igazolást (Anmeldebescheinigung) továbbra is meg kell kérvényezniük.

Mi a helyzet a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatban?
Ha osztrák munkaadó kölcsönzött munkaerőt foglalkoztat, akkor az első három kérdésben említett feltételek érvényesek. A munkaerő-piaci korlátozások feloldásáig továbbra is szükség lesz a munkaügyi központ által kiadott foglalkoztatási engedélyre, a korlátozások feloldását követően azonban már nem. Mindenesetre a magyar munkavállalóknak továbbra sem lesz szükségük Ausztriában tartózkodási engedélyre.

Dolgozhatnak-e a magyar vállalkozások korlátlanul ausztriai megbízásokon?
Természetesen, kínálhatnak és nyújthatnak szolgáltatásokat. Jelenleg a magyar vállalkozások munkavállalóinak kiküldésével kapcsolatban még átmeneti korlátozások hatályosak. A magyar vállalkozóra is - mint más uniós tagállamok vállalkozóira – érvényes a szabad szolgáltatásnyújtás hatálya (bizonyos, Ausztriában szabályozott tevékenységek esetén a vállalkozónak a szolgáltatásnyújtást megelőzően az Osztrák Gazdasági Család- és Ifjúságügyi Minisztériumnál (BMWFJ) bejelentést kell tennie: „Dienstleistungsanzeige”).

Az ezzel kapcsolatos információk és a kitöltendő nyomtatványok német nyelven elérhetők a BMWFJ alábbi honlapján: http://www.bmwfj.gv.at/

Amennyiben a magyar vállalkozás saját munkavállalóit kívánná Ausztriába kiküldeni, akkor a gazdasági ágazat függvényében jelenleg ehhez még kiküldetési igazolásra: „Entsendebestätigung”, vagy - az ún. munkaerő-piaci szempontból érzékeny ágazatokban - kiküldetési engedélyre: „Entsendebewilligung”, illetve - a teljes építőipari kivitelező és szakiparban - foglalkoztatási engedélyre: „Beschäftigungsbewilligung” van szüksége.

Az épület- és vonattakarítás, a szociális ellátás, a házi betegápolás, az őrző védő szolgáltatások, és a kertészeti szolgáltatások ágazatokban az átmeneti korlátozások feloldásáig a szolgáltatást nyújtó munkavállalók kivételes esetekben kiküldetési engedély „Entsendebewilligung” birtokában végezhetnek munkát; az engedélykérelmeket a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen kell benyújtani.

A kiküldetés alapjául szolgáló megbízás (projekt) azonban a 6 hónapot, és az egyes magyar munkavállalók tényleges foglalkoztatása a 4 hónapot nem haladhatja meg. Amennyiben ezek a határidők túllépésre kerülnek, akkor a munkavállalók csak foglalkoztatási engedély „Beschäftigungsbewilligung” birtokában dolgozhatnak.

Ennél szigorúbb a szabályozás az építő- és az építőipari területen, itt a magyar munkavállaló foglalkoztatásához minden esetben foglalkoztatási engedély szükséges. Ezt minden esetben az osztrák megbízónak kell a helyileg illetékes munkaügyi központnál (AMS) kb. 1 hónappal, de legkésőbb 2 héttel a munkakezdést megelőzően megkérnie.

Az átmeneti korlátozó intézkedések feloldása, nem jelenti azonban, hogy pl. a munkavállalóknak az EU-n belüli kiküldetése esetén ne lenne szükség bizonyos formális feltételek teljesítésére!

Erre az EU belső piacán ugyanis az EU-kiküldetési irányelv előírásai érvényesek, amely többek között azt is tartalmazza, hogy pl. az Ausztriába kiküldött munkavállalók, csak az érvényes osztrák minimális bérezési és munkajogi feltételek betartásával foglalkoztathatók!

Hol tájékozódhatnak a magyar vállalkozások az ausztriai szolgáltatásnyújtással, ill. munkavégzéssel kapcsolatban Magyarországon?
Általános, részletes tájékoztatás, egyéb osztrák üzleti információkkal együtt az ITD Hungary honlapjának az osztrák ország-információs oldalán (http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_at) található – egyedi, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtással (főképp az iparűzési jogosultságot is érintő) kapcsolatos kérdések esetén a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági részlege szolgál testreszabott felvilágosítással.

1010 Wien, Schenkenstr. 4/I.
Tel: +43-1-537-80-471, fax: +43-1-537-80-382
E-mail: aussenwirtschaft@kum.hu, vienna@itd.hu

vissza a főoldalra

Hozzászólások