vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Rosztov megyét, mint önálló adminisztratív egységet 1937-ben hozták létre. A megye székhelye Rosztov-na-Donu egyben 2002-től a Dél-oroszországi Szövetségi Körzet központja is. A megye területe valamivel nagyobb, mint Magyarországé, összesen 100,8 ezer négyzetkilométer. A megye lakosainak száma 4,4 millió fő, mellyel az 5. helyet foglalja el Oroszországon belül. Legnagyobb városai: Rosztov-na-Donu 1,3 millió lakossal, Taganrog (Csehov szülőhazája, pontosan 150 évvel ezelőtt született itt) 282 ezer lakossal, Sahti 255 ezer lakossal, Novocserkaszk 185 ezer lakossal és Volgodonszk 173 ezer lakossal.
A lakosság 89,3%-a orosz, 2,7% ukrán és 2,5% örmény, a megye területén több mint száz nemzetiség és népcsoport él együtt.
A gazdaságban 1,75 millió főt foglalkoztatnak, melyből a nem állami szektorban foglalkoztatottak száma 1,2 millió fő.

Ipari fellegvár
Az ipar fejlettsége és sokszínűsége miatt a megye az Oroszországi Föderáció egyik ipari fellegvára. Kiemelkedő a gépgyártás, az élelmiszeripar, a fémmegmunkálás, és az elektroenergetika. Számos vállalat országos jelentőséggel bír, mint a „Rosztvertol” a helikoptergyártásban (Mi-24, Mi-26 és Mi-28) vagy a „Rosztszelmas” a kombájnok gyártásában. A megyei vállalatok biztosítják Oroszország számára a vonali villamosmozdonyok 100%-át, a varrógépek 94%-át, a gabona betakarító kombájnok több mint 60%-át. Az élelmiszeripari termékeket előállító nagyvállalatok, mint a „JUG-ROSSZII” Nyrt, a „BALTIKA-DON” Nyrt és a „DONSZKIJ-TABAK” a fogyasztói piac 11-18%-át biztosítják az adott ágazatban.
A megye legfőbb gazdagsága a föld. Mintegy másfél méter talajmélységig 65%-ban csernozjom (feketeföld) található. A mezőgazdasági termelés több mint 60%-át a növénytermesztés teszi ki. Első helyen a gabonatermesztés található, amely a szántóterület nagyobb részét érinti. A gabonatermesztés alapján a megye a 4. helyet foglalja el Oroszországon belül. A napraforgó termesztésben a megye az első helyen, a zöldségtermesztésben az 5. helyet, míg a hústermelésben a hetedik helyen található az országos rangsorban.
2009-ben a gabona betakarítás 6.780 ezer tonnát tett ki, amely nem éri el az előző év 75%-át. A betakarított napraforgó 966 ezer tonna volt, amely az előző évi érték 63,2%-a. A betakarított zöldség-félék 472 ezer tonnát tettek ki, az előző évi érték 86,2%-át. A hústermelés viszont 10,5%-kal növekedett 2009-ben és elérte a 378.700 tonnát, így az egy főre eső hústermelés 89,3 kg tett ki Rosztov megyében.
Az építőipar az egyik legjobban teljesítő ágazat a megyében. A lakásépítés továbbra is prioritást élvez az építőipari beruházások között. A lakásépítés az „Elérhető és komfortos lakás Oroszország polgárainak” föderális program keretében valósul meg, és kap kiemelt figyelmet a központi kormányzat részéről. Az alacsonyjövedelemmel rendelkezők számára beindult a szociális lakásépítés is. A válság ellenére is 1.804 ezer négyzetméter lakást adtak át, mely az előző évi érték 89,9%-át tette ki.
A megye területén 36.000 kiskereskedelmi egység található, ezzel a megye első helyen áll a Dél-oroszországi Szövetségi Körzeten belül.
A megyében alacsony a regisztrált munkanélküliség (1,7%, 37.324 fő 2009-ben; 2008-ban 1,3% volt), nincsenek szociális konfliktusok, mivel a megye költségvetésének több mint felét szociális kérdések megoldására fordítják. Ennek is köszönhetően a megye 2009-ben 2,1 milliárd rubel költségvetési hiánnyal rendelkezett, míg a 2010. évre 4,7 milliárd rubel hiányt tartalmaz a megye költségvetéstervezete.
A megyei GDP változása 2008-ban 109,2% volt az előző évhez képest, míg 2009-ben ugyanez a mutató 88,2%-ot tett ki (valamivel kevesebb, mint az oroszországi 92,1%-os átlag). Az ipari termelés 2009-ben az előző évi rubelben kifejezett érték 85,8%-át tette ki, míg 2008-ban ugyanez a mutató még komoly növekedést mutatott: 109% volt. A mezőgazdasági termelés az oroszországi növekedéssel szemben, 87,6%-ot tett ki Rosztov megyében, ez komoly visszaesést jelent, melynek egyik fő oka a 2009. évi szárazság volt.
A kiskereskedelem is visszaesett 2009-ben az előző évi érték 84,7%-át tette ki, míg 2008-ban ugyanez a mutató 116,2% volt. Gyakorlatilag a kiskereskedelem a 2007. évi értéken alakult. A fogyasztói árindex alakulása a megyében 2009-ben 109,7% volt, a 2008. évi 114,4%-kal szemben.
A kis vállalkozások száma nem változott jelentősen, a 2008 évi 7200-vel szemben 2009-ben 7334-re növekedett, viszont ebben a vállalkozási formában foglalkoztatottak száma a 2008. évi 200.900 főről 187.300 főre csökkent. Ennél sokkal jobban csökkent a forgalmuk, amely 2008-ban 308,9 milliárd rubelt, míg 2009-ben 182,5 milliárd rubelt tett ki. Csökkent a tőkebefektetés is a kisvállalkozások esetében a 2008. évi 15,7 milliárd rubelről 9,7 milliárd rubelre 2009-ben.
A havi egy főre jutó átlagkereset éves átlagban a 2008. évi 11.950 rubelről 13.691 rubelre növekedett 2009-ben (2009 novemberében azonban már 14435 rubelt tett ki), ezzel a megye a 47. helyet foglalja el Oroszországban, 5 helyet lépve előre egy év alatt a rangsorban.

Élénk külkapcsolatok
Rosztov megye 142 országgal áll külkereskedelmi kapcsolatban, amelyből 117 ország importálja a megye termékeit. A megye legfontosabb külkereskedelmi partnere továbbra is a szomszédos Ukrajna, amely a külkereskedelmi forgalom 25%-át mondhatja magáénak. Rosztov megye termékeinek legnagyobb felhasználói Törökország, Egyiptom, Irán, Kazahsztán, Izrael, Olaszország és Ukrajna, amely a megye export teljesítményének 55%-a. A legfontosabb export cikkek: élelmiszeripari termékek és élelmiszeripari alapanyagok, gépek, berendezések és közlekedési eszközök, valamint fémek és fémtermékek.
Az importon belül meghatározóak a gépipari termékek, fekete és színes fémek, vegyipari termékek.
A megye együttműködési megállapodást írt alá Ukrajna Donyeck és Luganszk megyéivel, valamint Belorussziával. A nem FÁK országok közül e legszorosabb kapcsolat Németország Észak-Rajna Vesztfália tartománnyal van, amellyel együttműködésről szóló közös jegyzőkönyvet írtak alá. Konkrét projektek valósultak meg francia (AUCHAN, LEROY MERLIN) és finn (IKEA) partnerekkel.
A megye tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezetnek. Rosztov-na-Donuban Ukrajna, Románia és Örményország akkreditált főkonzulátust, míg Franciaország, Szlovákia és a Koreai Köztársaság tiszteletbeli konzullal képviselteti magát a régióban. 2010 januárjától megnyílt a Magyar Köztársaság Moszkvai Nagykövetség Kereskedelmi Képviselet Rosztov-na-Donui Kirendeltsége. Rosztov megyében több mint 20 nemzetközi szervezet és nemzetközi projekt képviselői tevékenykednek. Több multinacionális cég is megtelepedett a megyében: PepsiCo, Coca Cola HBC Eurázsia, Lafarge. Hipermarketet nyitott az Auchan, a Metro, a Real és az Ikea.

Oroszország kapuja
Rosztov megye Oroszország „kapuja” a Fekete-tenger és a Kaszpi-medence országaihoz. Maga Rosztov város a Don folyó partján, a folyó azovi-tengeri torkolatától 30 km-re található. A megyén keresztül haladnak a krétai 7. és 9. folyosók, valamint az „Észak-Dél” transzkontinentális folyosó. A vasútvonalak hossza Rosztov megyében 1840 kilométer. A megye területén öt kikötő található: Rosztov-na-Donuban, Taganrogban, Azovban, Volgadonszkban és Uszty-Donyeckben. A kikötőkben megfordulnak 5000 tonna terhelhetőséggel rendelkező folyami-tengeri hajók, s a Dunán keresztül közvetlen vízi kapcsolat van Magyarországgal.
Rosztov-na-Donu nemzetközi légikikötővel rendelkezik. A következő évek egyik kiemelt beruházása lesz új nemzetközi repülőtér építése a Rosztovtól mintegy 10 kilométerre található Batajszk város közelében, kiváltva ezzel a város területén található jelenlegi repülőteret. Négy városban található helyi villamos közlekedés: Rosztov-na-Donuban, Novo-Cserkaszkban, Volgadonszkban és Taganrogban.
Elmondható, hogy a városi közösségi közlekedési eszközök cserére, illetve komoly felújításra szorulnak. Itt is megjelent az igény az alacsonypadlójú városi buszok iránt. A Siemens 2009 őszén írt alá megállapodást a rosztovi városi adminisztráció vezetőivel egy villamos vonal komplett felújításáról, és új járművek üzembe helyezéséről ezen a vonalon.

Repülővel vagy vonattal
Rosztovban az elmúlt esztendők fejlesztésének köszönhetően színvonalas szállodák jelentek meg, többek között az 5*-os Hotel Radisson Sas Don, a 4*-os Hotel Don Plaza, valamint a magyar kereskedelmi kirendeltség mellett található Rosztov Szálló. A város központjában, egy tűzeset következtében üresen áll a korábbi Moszkva Szálló, amely elhelyezkedésénél, és korábbi funkciójánál fogva is jó befektetési lehetőséget kínál a szállodaiparban érdekeltek számára.
Budapest átszállással Moszkván, Bécsen, Prágán és Frankfurton keresztül is elérhető menetrendszerinti légi járatokkal. Közvetlen menetrendszerinti légi összeköttetés nincs Budapesttel. Évente több alkalommal (pl. újévkor és a májusi ünnepekkor) turistákat szállító charterjáratok közlekednek Rosztov és Budapest között. A kétoldalú turizmus fejlesztésének jelenleg még komoly akadályát jelenti a rendszeres közvetlen légi járat hiánya mellett az a tény, hogy a vízumot Moszkvában lehet elintézni, ami további két napot (és egy moszkvai kerülőt) vesz igénybe a Magyarországra utazni szándékozóknál. Vonattal kijevi átszállással lehet a megyéből Budapestre eljutni.
Összességében elmondható, hogy Rosztov megye komoly és változatos befektetési lehetőségeket kínál az érdeklődők számára. Egyrészt az elmúlt esztendő gazdasági visszaesése által kínált piaci újra rendeződés lehetősége, másrészt az így felszabadult képzett munkaerő, valamint a korábbi magyar kapcsolatok igen pozitív megítélése, és az ebből fakadó kiemelt figyelem és fokozott várakozás lehetnek a kiindulási alapok azon magyarországi vállalkozók számára, akik Rosztov megyével hosszabb távú gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésben gondolkodnak.

Dr. Kádár András
külgazdasági szakdiplomata, kirendeltség-vezető
Magyar Köztársaság Moszkvai Nagykövetsége Kereskedelmi Képviselet
Rosztov-na-Donui Kirendeltsége
andras.kadar@itd.hu,
Tel.: +7 863 268 93 60 Fax: +7 863 268 9359

vissza a főoldalra

Hozzászólások