A külgazdaságról Brémában
2007.11.26.
November 14-én a korábbi hagyományokat folytatva ezúttal is Brémában tartották a 7. német külgazdasági nap rendezvénysorozatát, melyen megfogalmazódtak a német törekvések.
Michael Glos szövetségi gazdasági és technológiai miniszter nyitóbeszédében kiemelte a nemzetközi kereskedelem minél teljesebb körű liberalizálása jelentőségét, hangsúlyozva a Doha-fordulónak még a soron következő amerikai elnökválasztások előtti lezárása jelentőségét. A liberalizációnak ki kell terjednie a beruházások keretfeltételeire, kiemelten biztosítva a jogbiztonságot, ugyanakkor - mint az egyes befektetések közbiztonság szempontjából való vizsgálatát lehetővé tevő törvénytervezetre utalva megjegyezte - ez alól a lehető legszűkebb körben lehetnek kivételek, olyan politikai célokat követő befektetések esetében, „melyeknél meg kell adni az ellenőrzés lehetőséget a szövetségi kormánynak”.
A konferencia keretében - egyebek között a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium külkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint a Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége, a Német Kézműipari Szövetség és más gazdasági szövetségek elnökei és más, magas rangú képviselői részvételével - megtartott pódiumviták magyar szempontból is releváns további megállapításait az alábbiakban összegezhetőek:
- A globalizációs folyamat az európai, ezen belül a német gazdaság szereplői számára kihívás és egyben esély. A politikának, a gazdasági szervezeteknek és természetesen a vállalatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gazdaság szereplői, különös tekintettel a kis- és középvállalatokra, minél inkább ki tudják használni a globalizációban rejlő esélyeket.
- Minden fórumon fel kell lépni a nemzetközi kereskedelem liberalizációjáért, elfogadva a hazai piac megnyitását is. (Emlékezetes, hogy a német mezőgazdaság is azt követően érte el legnagyobb exportsikereit, amikor - legyőzve a gazdák ellenállását - a korábbinál szélesebbre tárták a kaput a német piacra irányuló agrárszállítások előtt, mert ezzel párhuzamosan a német termékek külső piacra jutási feltételei is számottevően javultak.)
- A nemzetközi árukereskedelem mellett mindinkább felértékelődik a szolgáltatás-kereskedelem jelentősége.
- A német vállalatok hazai és nemzetközi pozíciói megőrzése és fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a szakképzés fejlesztése, beleértve az idegen nyelvi képzés minél fiatalabb korban történő megkezdését és színvonalának javítását is.
- A kis- és középvállalatok sikeres külpiaci fellépése szempontjából alapvető jelentőségű a felkészülés, a kiválasztott viszonylattal kapcsolatos minél teljesebb körű infomációszerzés. Ebben jól felkészült szervezetek, részint a Szövetségi Külgazdasági Ügynökség (BfAI), részint a vegyes kamarák hálózata áll a német gazdaság szereplői rendelkezésére. (Itt említjük meg, hogy a konferencián elhangzottak szerint a német export 25 és az import 40%-át külkereskedelmi tevékenységre szakosodott vállalkozások bonyolítják le, melyek száma kb. 100 ezerre tehető.)
- A Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium (BMWi) - a tartományi gazdasági minisztériumok hasonló jellegű tevékenysége mellett - kollektív kiállítási standok szervezésével és pénzügyi támogatásával maga is segíti a német kis- és középvállalatok megjelenését 250, az egyes ágazatok szempontjából fontosabb külföldi szakkiállításon és vásáron. Emellett a jövőben támogatni kívánja a fiatal német vállalkozóknak a nemzetközi szempontból kiemelkedő fontosságú németországi szakvásárokon való megjelenését is abból a célból, hogy így is hozzájáruljon az érintett vállalkozók nemzetközi téren történő mielőbbi megismertetéséhez az adott szakmában tevékenykedő külföldi partnerek körében.
- A német gazdaságban egyre nagyobb gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya. A szövetségi gazdasági minisztérium támogatja a külföldi munkavállalók németországi foglalkoztatására vonatkozó korlátozások enyhítését, de a tárca mindeddig rendre alul maradt részint a szövetségi belügyminiszterrel, részint a tartományi belügy-miniszterekkel e témában folytatott vitákban. A belpolitikai okokból egyébként is óvatos „belügyi vonalat“ tovább erôsítette az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberében elkövetett merényletsorozat, valamint a kijevi német nagykövetség nagyvonalú vizumkiadási gyakorlata nyomán a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció utolsó hónapjaiban kipattant botrány.
- Kínával kapcsolatban elhangzott a pekingi központi kormány partner lenne a szellemi tulajdon védelmét illetően, de gyönge a régiókkal szemben a végrehajtást illetően. A nemzetközi kooperációs kapcsolatokról folytatott pódiumvita egyik résztvevője úgy fogalmazott, hogy - mint az Japán esetében is történt - a helyzet érdemben akkor, becslése szerint egy évtizeden belül számottevő mértékben fog javulni, ha a kínai kutatási-fejlesztés eljut odáig, hogy maga is elő tud állítani olyan technológiákat, amelyekhez korábban a nemzetközi kereskedelem szabályaival ellentétes módon jutott hozzá. Más kérdés, hogy a szellemi tulajdon kínaiak által történô eltulajdonítása addig még sok német vállalatnak okoz egzisztenciálisan igen veszélyes helyzetet.
- A világ nagy térségeiről, mint külkereskedelmi partnerekről folytatott pódiumvita résztvevôi egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a vita során általuk „képviselt“ térségekben - Észak-Afrika és Közép-Kelet, Latin-Amerika, Oroszország és egyes nagyobb szovjet utódköztársaságok, Délkelet-Európa - alapvetően kedvező konjunktúrális keretfeltételek várják az oda exportálni vagy ott befektetni kívánó német vállalatokat. A tevékenység megkezdése elôtt azonban ezekben a viszonylatokban különösen nagy fontosságú az előzetes informálódás; emellett célszerűnek látszik egy, az adott viszonylat sajátosságait jól ismerő, s természetesen megbízható helyi partner felkutatása és az ottani tevékenységbe történő bevonása.
Juhász Imre, Berlin
Cikk küldése
Ez a cikk érdekelheti barátját, ismerősét? Küldje el neki!
Hozzászólások
|
