Adósság elengedés?
2012.08.09.
A magánbefektetők után az Európai Központi Banknak vagy az euróövezeti tagországoknak is le kellene mondaniuk Görögországgal szembeni követeléseik egy részéről a Nemzetközi Valutaalap szerint.
Ebben az esetben már csak egyetlen nagyobb szereplő maradna teljes egészében pénzénél – maga az IMF.
A Nemzetközi Valutaalaptól ritkán hallható ötlettel bombázza a washingtoni székhelyű szervezet európai partnereit: a Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint az IMF a görög adósságteher újbóli csökkentésére tett javaslatot. Míg idén tavasszal a magánhitelezők engedtek el mintegy 100 milliárd eurót Athénnal szemben fennálló követeléseikből, Washington szerint most az eurózónának kellene ugyanígy cselekednie.
Az még nem tisztázott, hogy ezen belül pontosan ki viselné az ebből származó veszteségeket. Egyes elképzelések szerint az Európai Központi Banknak (EKB) és a nemzeti jegybankoknak kellene beleegyezniük abba, hogy a portfóliójukban lévő görög államkötvények értékét tekintve mintegy harminc százalékát Athén soha nem fogja kifizetni. Egy másik terv szerint azon euróövezeti kormányoknak kellene veszteségeket leírniuk, amelyek 2010 tavaszától nyújtottak segítséget a helléneknek bilaterális kölcsönök formájában annak érdekében, hogy az eurózóna-tagállam megőrizze fizetőképességét.
A valutaalap természetesen nem szimpla önzetlenségből próbál enyhíteni a görögök terhein: enélkül ugyanis Athén félelmeik szerint kénytelen lenne csődöt jelenteni, tehát minden hitelező, így maga az IMF is jelentős mínuszokat szenvedhetne el. Washington az elmúlt években mintegy 33 milliárd eurót kölcsönzött a dél-európai országnak, amelynek 2013 második fél évében kellene megkezdenie a törlesztést a szervezet felé.
Az euróövezet állami hitelezőinek kasszához kérésével tehát – úgy tűnik – az IMF elsősorban saját magát próbálná menteni. A Financial Times Deutschland szerint „íratlan szabály”, hogy egyedül a valutaalapnak nem kell veszteséget magára vállalnia, a WSJ pedig megjegyzi: az IMF eleve csak azzal az előfeltétellel ad hitelt, hogy azt teljes egészében vissza is fizetik.
Az mindenesetre borítékolható, hogy a valutaalap indítványa enyhén szólva sem talált kedvező fogadtatásra az öreg kontinensen. Nehezen lehet elképzelni például, hogy a görög hitelcsomagokba eddig 127 milliárd euróval beszálló németek hajlandóak lennének lemondani követeléseikről – már csak azért sem, mert belpolitikai szempontból ez öngyilkosság lenne a további könnyítéseket konzekvensen elutasító német kormány számára.
Valamilyen kompromisszumot mégis találni kell, a görög adósságpálya valóban fenntarthatatlannak tűnik: a GDP-arányos bruttó államadósság 160 százalék fölé szökött, a gazdaság 2008 óta zsugorodik, és idén a várt 4,7 helyett hét százalékkal csökkenhet majd. A gyakorlatilag teljes csődöt jelentő eurózóna-kiválás pedig egyik hitelezőnek sem érdeke, hiszen ebben az esetben valószínűleg mindegyikük búcsút inthetne pénze nagy részének.
Forrás: Világgazdaság - Wéber Balázs
Kapcsolódó cikkek:
• Görögország kilép?
Cikk küldése
Ez a cikk érdekelheti barátját, ismerősét? Küldje el neki!
Hozzászólások
|