Bealkonyul az offshore cégeknek
2009.06.23.
Az adóparadicsomokban nem az alacsony adókulcs szúrja a legtöbb ország adóhatóságának a szemét, hanem az ottani adórendszer átláthatatlansága, és hogy más országok adófizetőiről hivatalos megkeresésre sem nyújtanak tájékoztatást.
Ez pedig táptalaja a hazai adóelkerülésnek és a jövedelmek külföldre vitelének. Úgy tűnik azonban, hogy egyre több ország hoz olyan intézkedéseket, amelyekkel gyakorlatilag bezárulnak a kiskapuk. Jövőre, az offshore cégek elleni törvénymódosítások után, már Magyarországról is sokkal nehezebb lesz külföldre menekíteni pénzeket, vagyonokat. A kormány többek között ugyanis forrásadót tervez kivetni, és szigorítani kívánja a külföldi cégekre vonatkozó szabályozást is. A bevezetendő intézkedések pedig akkora költségekkel járnak majd, hogy ellehetetlenítik a korábban jól bevált és népszerű utakat, és a legtöbben lemondanak majd az offshore államokba történő kimenekítésről. Legalább is ez a cél.
Megemlítendő, hogy az EU is fontos lépésekre készül, hiszen folyamatban van a kamatadóról szóló direktíva frissítése, és egymás után születnek a megállapodások az Unión belüli és kívüli államokkal az adatok kölcsönös kicseréléséről. A tét nagy: becslések szerint a tagországokat 200-250 milliárd eurós kár éri az adókikerülések miatt. Hogy ez az összeg mekkora? Kétszerese az Európai Unió éves költségvetésének, és több mint négyszerese a közös mezőgazdasági politikára fordított összegnek.
A tagállamok más és más feladatokat vállaltak az adóelkerülés ellen, Ausztria például az egyes adóeltitkolási ügyekben korlátozza a banktitkok betartását, Belgium pedig a forrásadó kivetése helyett adatcserével tesz eleget az uniós megtakarítási direktívának.
Maga az Unió sem tétlenkedik, már 2005. január 1-jétől életbe léptette a kamatadó-direktívát, amely előírja, hogy a tagállamok bankjai a más országokba kifizetett kamatjövedelmekről kötelesek értesíteni saját országuk adóhatóságát. Azonban itt is vannak kiskapuk, hiszen az értesítést és a forrásadó levonását a kifizető pénzintézet és a kedvezményezett magánszemély közé egy adómentes alapítvány beillesztésével ki lehet kerülni, valamint a szabályozás nem terjed ki a betétekhez hasonló más befektetésekre, a tőkegarantált alapokra és az életbiztosításokra. Az Európai Bizottság tavaly novemberben a szabályozás bővítését javasolta a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy ezeket a réseket is bezárják.
Cikk küldése
Ez a cikk érdekelheti barátját, ismerősét? Küldje el neki!
Hozzászólások
|
