Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Élénk orosz kapcsolatok
2007.01.09.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2006. évi magyarországi látogatása újabb áttörést hozott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, amit több egyezmény is alátámaszt.

Az Orosz Nemzeti Fejlesztési Programban magyarországi cégek is részt vehetnek például lakásépítési projektekben, egészségügyi fejlesztésekben, az agrárium, vagy akár az infokommunikációs társadalom kiépítésének különféle szegmenseiben.

Gilyán Györggyel, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, a Gazdasági Minisztérium államtitkárával a gazdasági együttműködés meglévő és új útjait tekintettük át a 2006. februári látogatást követően.

Egyforma megítélés

— Az elmúlt két-három év történéseinek megítélése valóban kifejezetten egyforma volt a két vezető részéről — erősítette meg felvetésünket az államtitkár —, pozitívnak és előremutatónak értékelték. Putyin elnök külön kiemelte, hogy a térségben Magyarország abszolút gyakorlatias, pragmatikus módon azt keresi, hogyan lehet üzletet kötni, miképp lehet egymást előítéletek nélkül, jobban megismerni, jobbá tenni a két ország lakóinak életét. Ezért kész az Orosz Föderáció nagy, közös projektekben is gondolkozni, mert érzik a magyar részről irányukba megnyilvánuló bizalmi légkört.

— A szó jó értelmében demonstratívnak érzékelhető összhang vajon mennyire nyilvánul meg a gazdasági együttműködés fokozódásában? Mennyire töltődik majd meg tartalommal az a — gazdasági együttműködés középtávra szóló fő irányairól szóló — memorandum, melyet Kóka János gazdasági miniszter (mint az orosz-magyar kormányközi bizottság egyik társelnöke) és Leonyid D. Rejman informatikai és hírközlési miniszter (mint a másik társelnök) írtak alá?

— Elöljáróban fontosnak tartom kiemelni, hogy ilyen megállapodása egyik országnak sincs mással, ilyen csak az Orosz Föderáció és a Magyar Köztársaság között létezik. Amikor másfél évvel ezelőtt ezt felvetettük, kicsit rá is csodálkoztak orosz partnereink, hogy mi a szándékunk? Mi elmondtuk, hogy a magyar cégeket megkérdezve alakultak ki azok a kérdéskörök, melyekkel kapcsolatban a megállapodás tovább segíthetné és élénkíthetné a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Arról kérdeztük meg a cégeket, hogy mit látnak perspektívikusnak, amit a kormányoknak is jó tudni, amiket támogatni érdemes. Nem művi, a partvonalról tett felvetésekről van tehát szó, hanem az üzleti életből merített tevékenységi körökről. A memorandumban a felek kinyilvánítják, hogy a korszerű piaci követelményeknek megfelelően a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, alapul véve az üzleti körök konkrét kezdeményezéseit, amelyeket a kölcsönös tőkebefektetések, az exporthitelezés és biztosítás, a tendereztetés és más előremutató együttműködési formák révén valósítanak meg. Tizenhat témakörben fogalmaztuk meg az együttműködés irányait.

— Ezek mennyire új felvetések?

— Részben folyamatban lévő, illetve nemrégen elkezdődött dolgok éppúgy vannak köztük, mint olyanok, melyek gyakorlati kidolgozása még előttünk áll — összegzett Gilyán György. — Az energia kérdésköre hangsúlyozottan megjelenik, hiszen ami jó, azt tovább kell folytatni (olaj, gáz, atomenergetika), a hosszú távú építkezést szem előtt tartva fontos a stabilitás és a megbízhatóság is. Lehetnek további, új együttműködési formák is, a Mol például máshol is termelhet ki olajat, illetve más kereskedelmi típusú együttműködések is elképzelhetőek. A hosszú távú együttműködéseket erősíteni kell, ebben egyet értettek a felek. Az orosz elnök külön hangsúlyozta: soha, a legnehezebb időszakban sem fordult elő, hogy Oroszország ne tett volna eleget szerződéses kötelezettségeinek a gázszállításban, és senkinek nincs oka feltételezni, hogy valaha is megbízhatatlanná válik.

Új felvetés orosz részről, hogy építettek egy nagy kapacitású gázvezetéket a Fekete-tengermélyén, amely Törökország irányába megy, s ezt meghosszabbítanák Dél-Európa felé. Itt, Magyarországon lenne a végpontja. A részletek és lehetőségek kidolgozását meg kell kezdeni, hiszen ha a tervek valóra válnak, mi szerepünk erősödne, s az ellátás biztonsága is növekedne. Ettől persze még mi a többi elgondolást sem dobjuk félre, gondolok itt a horvátokkal elkezdett tárgyalásokra. Az oroszokkal magyarországi gáztározók építése is szóba került.

A kelet-nyugat irányú vasútvonal fejlesztése is szóba került, ami nem csak mint szállítási eszköz lehet érdekes számunkra. Szolgáltatás és logisztika települhet rá a transzkontinentális folyosón, s ebben magyar cégek is cég érdekeltek lehetnek, hiszen rajtunk keresztül menne az áru az Európai Unióba. Ez természetesen egy hosszú távú dolog, amihez Záhony komplex bővítése, korszerűsítése elengedhetetlen. Mégpedig az ukránokkal szoros és hatékony együttműködésben. Ha a tervek valóra válnak, a következő időszak közlekedési és logisztikai fejlesztési programjához kapcsolódva az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkező transzszibériai vasútvonal európai csatlakozási és elosztó központja Magyarországon lehet.

Fejlesztési programok

— A magyar cégek hogyan kapcsolódhatnak az oroszországi fejlesztési programokba?

— Valóban sok fejlesztési program indult el Oroszországban, melyekhez kapcsolódhatnának magyarországi vállalatok, vállalkozások is. Putyin elnök úr 2005 szeptemberében meghirdette a Nemzeti Fejlesztési Programot, melynek háttere és fedezete az olajdollárokon keletkező adóbevételi többlet, ez jelenti a finanszírozás alapját. Az orosz elnök — mint Budapesten is kifejtette —, üdvözölné magyar cégek részvételét, ez a memorandumban is tematikusan megjelenik. Gondolunk itt például a szociális lakásépítési projektekre, vagy az egészségügyi fejlesztésekre, melyekben üzleti alapon ott lehetnek a magyarországi gyógyszergyárak és orvosi műszert gyártók is. A közepes és kis magyar cégeknek is lehet esélye a „szürkeállománnyal”, diagnosztikai, vér- és vizeletvizsgáló, EKG és egyéb eszközökkel, hiszen ahogy Oroszországban fogalmaznak, a „gyógyító magyarok” ott vannak a piac élvonalában. Az orosz nemzeti program kiterjed az agráriumra is. A készáru exportunk 250 millió dollár, ami nem kevés, de a jövőbeli lehetőségek még nagyobbak. Lehetőség nyílhat például magyar kidolgozású termelési rendszerek oroszországi meghonosítására orosz partnerrel közös vállalkozásban, technológia, vetőmag, tenyészállatok beruházás-jellegű kivitelével. A memorandum kitér az infokommunikációs társadalom kérdéskörére is, az együttműködés kiterjedhet elektronikus piacterek, az e-közigazgatás, e-kereskedelem, távoktatás területeire is. Itt a rendszer export, a szoftverek területén lehetségesek kölcsönös befektetések. A nanotechnológia területe külön téma volt, mint lehetőség az együttműködésre, a memorandumban határidővel, felelőssel rögzítettük a tennivalókat: mi szükséges ahhoz, hogy a kedvező infrastrukturális és általános háttér meglegyen az üzleti együttműködés létrehozásához. A cél, hogy jöjjön létre Miskolcon a nanotechnológiai innovációs központ, kezdetben állami finanszírozással, ahol elkezdődnek a kutatások, majd idővel üzleti alapokra helyezhető a tevékenység. Ehhez persze kellő tőke, bázis, épület, infrastruktúra és személyi háttér kell. Mindkét fél hozzájárulna, a találmányokat pedig üzleti alapon lehetne hasznosítani. A létrejövő kutatás-fejlesztési központ később a jövő iparát meghatározó gyárakat vonzhat. A jelenleginél három nagyságrenddel kisebb méretű termékeket előállító elektronikai berendezésekről van szó, és ebben az iparágban Miskolc olyan központtá válhat, mint egykoron a vaskohászatban.

Két regionális együttműködési keret megállapodást is aláírtak az orosz elnök látogatásakor, Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel. Mindkét megye jellegzetessége, hogy ott a „Mengyelejev-tábla” minden eleme megtalálható, azaz ásványkincsekben igen gazdag területek, a bányászat, az ásványi anyagokra épülő feldolgozóipar minden ága jelen van ott. A fémfeldolgozó és egyéb gépipar termékei a világ számos helyén versenyképesek. Sok mindent elmond a tény, hogy az orosz GDP megteremtésében az első tíz között van mindkét megye, tehát van kellő anyagi hátterük. Õk gazdasági-együttműködési megállapodást, mint az orosz föderáció részei köthetnek, (politikait nem), magyar részről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a partner a megállapodásban.

— Mit hozhat a jövő?

— Mindenképpen a jó ütemben fejlődő gazdasági kapcsolatok erősödését várom. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a termelési együttműködéseké a jövő, ezek tartósabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint az egyszerű” árucsere kapcsolatok. Putyin elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös befektetéseknek nincs akadálya, üdvözlik ezeket. Nemrég átadtunk egy csomagot a magyarországi befektetési lehetőségekről az orosz kis- és középvállalkozások részre. Mi örülünk, hogy az orosz cégek részt akarnak venni a metróépítésben, szerepet vállalni a paksi erőműben, a magyarok versenyképesnek tartják az orosz cégeket.

Állami segítség

— Az együttgondolkodás mellett azért hangsúlyozni szeretném — jelentette ki Gilyán György —, hogy a gazdasági kapcsolatok sikere elsősorban a vállalkozásokon múlik, együttműködésük hatékonyságán. Természetesen kormányzati oldalról minden segítséget igyekszünk megadni, ennek érdekében például a kormányközi bizottság, ha vannak az üzleti szféra részről jelzések, hogy ez vagy az akadálya a kapcsolatoknak, akkor megvizsgálja, mit lehet tenni, hogy elháruljanak az akadályok. Megemlíteném, hogy az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) vagy a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) különböző hitel és biztosítási konstrukciókkal segítik a magyar cégek külpiacra jutását, adott esetben ott maradását. A Mehib az élénkülő kapcsolatok és jelentős üzletkötési szándékok miatt nyitotta meg a közelmúltban moszkvai irodáját.

Az sem véletlen, hogy Putyin elnök budapesti látogatásának köszönhetően megsokasodtak az orosz megyei szintű üzleti delegációk látogatásai Magyarországon. Ezek a látogatások konkrét eredményeket hozhatnak a helyi és központi finanszírozású oroszországi beruházások terén megvalósuló együttműködésben. A március végén itt járt Vologda megyei delegációval folytatott tárgyaláson kiderült: az orosz vállalatok egyebek között a kommunális rekonstrukció, a közlekedés és infrastruktúra területén várnak magyar partnereket az orosz vállalatok a régióban. Vologda megye kormányzója az orvosi műszerszállítások területén való együttműködés lehetőségét emelte ki, de egy 32 millió eurós beruházás keretében épülő megyei sportcsarnok felszerelésére kiírt pályázaton is esélye van magyar cégnek.

 

Kapcsolódó cikkek:
Magyar lehetőségek Oroszországban
Bővülő gazdasági kapcsolatok

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje