Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Felfelé ívelő pályán
2007.01.05.
Az utóbbi négy évben – nem utolsó sorban a felélénkült felsőszintű párbeszédnek köszönhetően – kedvező fordulat következett be a magyar–orosz gazdasági együttműködésben. Gazdasági kapcsolatainkat nem terhelik nyitott kérdések.

Megoldódtak azok a problémák (kölcsönös piacvédelmi intézkedések, Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság), amelyek korábban nehezítették a gazdasági együttműködést. Kereskedelmi forgalmunkat erősödő dinamika jellemzi: a 2002-ben még 2,7 milliárd dollárt kitevő áruforgalom 2005. végén már meghaladta a 6 milliárd dollár. Az elmúlt három esztendőben bekövetkezett gyors és egyenletes exportnövekedés (évi kb. 35%) eredményeként a magyar kivitel a piaci típusú magyar–orosz gazdasági kapcsolatok történetében először 2005-ben haladta meg az egymilliárd dollárt (1.170 millió dollár – 29% növekedés). Importunk az energiahordozó árak gyors növekedése miatt kivitelüknél is nagyobb mértékben, 44%-al bővült tavaly és elérte a 4,875 millió dollárt.

A magyar-orosz külkereskedelmi forgalom alakulása

Export (millió USD)

Import (millió USD)

2004

2005

2005/2004

2004

2005

2005/2004

Élelmiszerek, italok, dohány

193,9

247,2

127,40%

1,0

0,6

57,80%

Nyersanyagok

25,4

15,6

61,60%

147

182,2

123,70%

Energiahordozók

0,6

7,5

1316,20%

2716,8

4344,7

159,90%

Feldolgozott termékek

520,2

690,2

132,70%

407,7

244,3

59,90%

Gépek és szállítóeszközök

168,7

210,4

124,70%

112,2

102,9

91,80%

Összesen

908,8

1170,9

128,80%

3385,0

4874,7

144,00%


A magyar kivitel struktúrája korszerűsödött, több, mint háromnegyedét feldolgozott termékek és gépek teszik ki. Legdinamikusabban a magasan feldolgozott termékek (gyógyszerek és gyógyászati készítmények, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, járműipari termékek) körében bővül a magyar export. Örvendetes, hogy a hagyományos magyar agrárkivitel is közel egyharmaddal nőtt.

Mivel az importunk 85-90%-át kievő energiahordozók (kőolaj, földgáz) árai az elmúlt időszakban meredeken emelkedtek, ezért az áruforgalom passzívuma igen magas, 2005-ben mintegy 3,7 milliárd dollárt tett ki. Ezt a kereskedelmi mérleghiányt még az export jelenlegi gyors növekedési üteme sem képes ellentétezni.

A kedvező tendenciák kialakulásában közrejátszik, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakításában a hangsúly a korszerű együttműködési formákra helyeződött: erősödik a magyar tőkekihelyezés, a minél szélesebb körű gyártási kooperáció, a szolgáltatások exportja és a magyar fővállalkozási tevékenység az Orosz Föderációban.

Az utóbbi időkben a magyar üzleti körök érdeklődése és aktivitása is megnőtt Oroszország irányában, ezzel párhuzamosan – az állami kereskedelem-fejlesztési intézetek révén – javult az exportfinanszírozás és a tőkekivitel pénzügyi feltételei. Felélénkült a párbeszéd a két ország pénzügyi körei között: egy éven belül két bankközi konferenciára került sor több tucat orosz és magyar pénzintézet részvételével. Több mint 10 éves szünet után találkoztak a két ország központi bankjának vezetői is. 2005-ben több kiemelt kereskedelemfejlesztési rendezvényre került sor Oroszországban: májusban Moszkvában önálló magyar nemzeti kiállítás, júniusban a 9. Szentpétervári Gazdasági Fórumon a magyar kormány, a törvényhozás és az üzleti körök vezetőinek részvételével. A kétoldalú kapcsolatok fellendülését segíti az is, hogy 2005. novemberében megnyílt Jekatyerinburgban a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet irodája, melynek kapcsán a Kereskedelmi Képviselet és az ITDH üzleti találkozót szervezett. E találkozó jelentős előrelépést hozott Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel való kereskedelmi kapcsolatainkban többek között a magyar vállalatok oroszországi építőipari beruházásokban való részvételében.

Napjainkban igen komoly konkurenciával kell számolniuk a magyar cégeknek. A vezető európai és tengerentúli vállalatok egyre nagyobb mértékben nyernek teret az oroszországi régiókban és sikeres beruházásaiknak köszönhetően mind fontosabb szerepet töltenek be. Az Oroszországban fennálló államigazgatási és gazdaságirányítási rendszerekben a külkereskedelmet is befolyásoló érdemi döntések túlnyomó része helyben születnek, a régiók kormányának – a saját költségvetésből megvalósított beszerzéseken és fejlesztési programokon túlmenően – döntő befolyása van a helyi üzleti körök tevékenységére.

A szerződéses kapcsolatok megújítása folytatódik. 2005. februárjában a miniszterelnöki látogatás során került aláírásra az új gazdasági együttműködési megállapodás. Az abban foglaltak szerint alakult meg a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság, melynek első ülése 2005. szeptemberében, Budapesten volt. A bizottsági munka a létrehozott ágazati (ipari, energetikai, befektetési, építőipari, hírközlési, és az információs technológiák, regionális, agrár, haditechnika) munkacsoportokban folytatódik, melyekhez kapcsolódóan kétoldalú megállapodások is születtek.

Putyin elnök február végén tett hivatalos magyarországi látogatása alkalmával gazdasági és egyéb megállapodások aláírására került sor. Ezen kívül olyan potenciális üzleti lehetőségeket kínáló orosz régiókkal került aláírásra együttműködési megállapodás, mint Csuvasföld, Szverdlovszk, Cseljabinszk és Moszkva megye; ezek közül az utóbbival, 2006. március 7-én.

Befektetési kapcsolatainkra jellemző, hogy a tőkeigényes nagyobb projektekre csak a nagyobb tőkeerejű cégek képesek (pl. MOL, Richter, Pannonplast). Az oroszországi magyar befektetések fő területei a kitermelő ágazatok, a gyógyszeripar, a szolgáltató szektor és a mezőgazdaság. Az eddigi kihelyezett magyar tőke ismereteink szerint 4-500 millió dollárra becsülhető. Mindemellett több magyar–orosz vegyes vállalat Oroszországban elsősorban kereskedelemmel, szállítmányozással foglalkozik.

A kétoldalú befektetési kapcsolatok tekintetében Magyarország elsősorban az EU-csatlakozás okán, vélhetőleg felértékelődik az orosz cégek számára. Jelenleg azonban az Orosz Föderáció, amely a világ 21. legjelentősebb befektetője hazánkban a befektetett tőke alapján csak a 38. helyet foglalja el. Az orosz cégek változó érdeklődést tanúsítanak a magyarországi befektetési lehetőségek, beruházási és együttműködési projektek iránt.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje