Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Magyar-orosz agrár megállapodás
2007.01.09.
Magyarország célja, hogy visszaszerezze korábbi agrárpiaci pozícióit Oroszországban. Erre azért van esély, mert jelenleg ott ambíciózus agrárprogram zajlik.

Tény ugyanakkor, hogy a kétoldalú agrár-együttműködésben a hagyományos árucserét már megelőzik a különböző technológiák területén végzett közös munkák. A célok közé tartozik az eddiginél több vegyes vállalat alapításának elősegítése, továbbá a közös beruházások előmozdítása.

Hírportálunknak adott interjújában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta: kétszer öt évre szóló mezőgazdasági és élelmiszeripari keretmegállapodást írt alá a közelmúltban orosz kollégájával. A magyar agrárminiszter szerint ez a megállapodás is segít a magyar mezőgazdaság számára korábban hagyományosnak számító orosz piac újjáépítésében.

Keretszerződés

Az öt évre szóló kormányközi megállapodást, amely a két fél egyetértése esetén automatikusan további öt évig érvényben marad, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozójának keretében írta alá Alekszej Gorgyejev és a magyar szakminiszter. Gráf József azt is hangsúlyozta: a keretmegállapodást a két ország agrár- és élelmiszeripari vállalkozásainak, pénzügyi intézeteinek kell majd tartalommal megtölteniük.

— A magyar-orosz agrárkereskedelem az utóbbi években jelentősen fejlődik, 2003-ban 35, 2004-ben 19 százalékkal, tavaly és az idén is hasonló a tendencia — fogalmazott Gráf József. — A magyar kormányzat jelentős fejlesztési elképzeléseket fogalmazott meg az agráriumot illetően, ez pedig komoly piacokat igényel. Az orosz piac fontos számunkra, és több szempontból is nagy lehetőségeket rejt. Hatalmas piac, erőteljes fejlődési potenciállal, kedvező gazdasági helyzetben van, fizetőképtelensége szóba sem jöhet, biztos piacot jelent tehát. Ráadásul nincs is olyan messze. Sokan nem gondolnak ugyan rá, de az sem mellékes, hogy sokkal kisebb promóciós költségekkel jár magyar termékekkel megjelenni Oroszországban, mint minket kevésbé ismerő országban, mert az oroszok körében van ismertsége a magyar áruknak, nem új, nem ismeretlen terület. Ráadásul jó véleménnyel vannak ott a magyar termékekről, ezt tapasztaltam a helyszínen, s ezt erősítették meg orosz szakemberek is.

A keretmegállapodás megkötésére azért került sor, mert a korábbi egyezmény lejárt, s az időközben bekövetkezett lényeges változások (hazánk uniós tagsága, stb.) nem a réginek a meghosszabbítását, hanem egy új megkötését indokolták. Az agrárminiszter szerint e megállapodás nélkül nehezebb lenne a magyar cégek orosz piacon való megjelenése, hiszen az egyezmény tartalmazza többek között a pénzügyi finanszírozás, illetve közös vállalatok alapításának lehetőségeit, közös kutatásokat például a vetőmag nemesítés és termelés területén. A közvetlen árucsere mellett fontos — és a jövő útja —, hogy a magyar technika és technológia kivitele irányába mozduljon el az export, így ezek közreműködésével folyhat az oroszországi termelés. A magyar szaktudás, az alapanyagok, vetőmagok, tenyészállatok, termeltetési és termelési rendszerek, gépek és technológiák exportja időszerű és értékesíthető az orosz piacon. Ha például cukorgyárat épít magyar vállalkozás orosz partnerrel, ehhez kapcsolódóan a növénytermesztési technológia, a gépek, berendezések is magyar eredetűek lehetnek. Sertés- és baromfitelep, illetve a teljes vertikuma ugyanígy létesülhet magyar közreműködéssel, és még hosszan folytatható a sor.

Lehetőségek

Ami a konkrétumokat illeti, Gráf Józseftől megtudtuk, aláírt szándéknyilatkozat van arról, hogy magyar cukorgyárat létesítenek a teljes termelési vertikummal együtt Rjazanyban. A cukorgyári beruházás értéke több mint 200 millió dollár, a teljes együttműködési terv nagysága eléri a 300 millió dollárt. A magyar Baromfi Terméktanács arról írt alá előszerződést, hogy — 60 ezer tonna induló kapacitással — brojlercsirke telepet hoznak létre. Itt is a teljes magyar termelési technológia oroszországi alkalmazásáról van szó. Tervbe vették, hogy magyar cégek sertéstelepeket létesítenek Oroszországban, több térségben is folynak ilyen irányú tárgyalások, szándékfelmérések. Kedvező esetben vágóhidat és sertésfeldolgozót is létesíthetnek, teljessé téve a termelési láncot. Mindezen új, és az együttműködés magasabb szintjét jelentő elképzelések mellett — amikor nem árut, hanem technológiát és termelési rendszereket szállítanak — Magyarország szeretné, ha az ország mezőgazdasági termelésének feleslegéből jelentős részt Oroszországban sikerülne értékesíteni. Gráf József szerint jelenleg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési kapacitásának 40 százalékára nincs biztos piac. Magyar részről abban bíznak, hogy ebből mintegy 15 százalékot az orosz piac vesz majd fel, ahová már most is jelentős a magyar mezőgazdasági termékek kivitelének bővülése. Az exportot segítheti, hogy Magyarország komoly logisztikai központot tervez Moszkva mellett létrehozni, hogy friss magyar zöldséggel, gyümölccsel, hússal, valamint borral tudjon az orosz fővárosba bejutni.

Kétségtelen — ismerte el felvetésünkre a magyar agrárminiszter —, hogy a nagy beruházások, termelési rendszerek exportjára elsősorban a komoly tőkeerejű, és adott esetben a kellő hitelképességű nagyvállalatoknak van lehetősége. Ugyanakkor — tette hozzá — a kisebbek a közvetlen áruexport területén lehetnek esélyesek, hiszen például a magyar zöldség és gyümölcs iránt van kereslet, és a bor kivitelére is javulnak az esélyek. Fontos ugyanakkor, hogy az exportálni szándékozó cégek, szövetkezetek megfelelő árualappal rendelkezzenek, s folyamatosan tudjanak szállítani, összefogásra tehát sok esetben szükség van. Az is segítheti a magyar exportot, hogy orosz és magyar szakértők négy munkacsoportban vitatják meg az együttműködés lehetőségeit, különös tekintettel a szarvasmarha-, a baromfi-, a sertéságazat és a vetőmag-termesztés és előállítás területére.

Adottak az alapok

Gráf József véleménye szerint a keretmegállapodás megkötésével a két agrárkormányzat elvégezte a dolgát, most már elsősorban a vállalatokon a sor. Mindez persze nem jelenti azt, hogy kivonulnak az agrárkereskedelemből, inkább azt: a problémás ügyek megoldásában működnek közre elsősorban. Ilyen tennivalók még most is vannak, így például az Ukrajnán átmenő (illetve azt kényszerből elkerülő) tranzitszállítmányok kérdésköre, vagy a madárinfluenza miatti orosz tilalom feloldása, az állategészségügyi előírások összhangjának megteremtése.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje