Legyen a kezdőlapom! 2020.10.21. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Nő a keleti tartományok lemaradása
2009.01.13.
A Németország keleti tartományaiban megjelenő magyar vállalatoknak tartósan kedvezőtlenebb gazdasági keretfeltételekkel kell szembesülniük azokkal szemben, melyek az ország fejlettebb, nyugati térségeiben törekszenek piacépítésre vagy -bővítésre.

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet drezdai kirendeltsége által nyilvánosságra hozott tájékoztatás szerint ugyanis az elmúlt években a nyugati és az új tartományok közötti fejlettségbeli különbség csökkenése nem csak megállt, hanem éppenséggel növekedett is. Mivel az utóbbi időben folytatódott a keletnémet munkavállalók nyugati tartományokba való elvándorlása és a lakosság összetétele az idősebb korosztály felé tolódott el – Joachim Ragnitz, a drezdai intézet igazgató-helyettese szerint az egykori NDK-ban jellemzően alacsonyabb gazdasági növekedéssel kell számolni a régi tartományokénál.
2009-re az Ifo kutatói a keleti tartományokban a bruttó hazai termék mennyisége 1,9%-os csökkenésével számolnak, miközben az ország egészére számítva 2,2%-os visszaesést valószínűsítenek; érdemi növekedést pedig csak néhány kiemelten gyors fejlődési ütemre képes keletnémet város (Drezda, Potsdam, Lipcse) fog tudni felmutatni.
A keleti tartományok gazdasági növekedése már több óta elmarad a nyugati tartományok mögött, (2007-ben 2,2% volt, a nyugati tartományok 2,5%-os növekedésével szemben), már pedig a két országrész közti gazdasági fejlettségbeli különbség megszüntetéséhez a keleti tartományoknak a nyugatiakat tartósan jóval meghaladó ütemű növekedési ütemet kellene produkálniuk. Erre azért lenne szükség, mert a keleti tartományokban az egy főre jutó bruttó hazai termék mennyisége a nyugatnémet átlag még mindig csupán 70%-a, ráadásul a felzárkózási folyamat a fejlettségbeli különbségek több éves mérséklődése után az utóbbi években megtorpant.
Ragnitz véleménye szerint a keleti tartományok fő gazdasági erejét mindenek előtt a feldolgozóipar, valamint az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek hasznosítására képes korszerű ágazatok (pl. energetika, optoelektronika) jelentik A keletnémet ipar fejlődését ugyanakkor nagy mértékben behatárolja a vállalatok gyakran kicsiny volta, s az, hogy e vállalatok közül egyre többen nyugatnémet és külföldi konszernek „a külföldi konszernek meghosszabbított műhelyeiként jelennek meg a gazdasági-üzleti életben, s ezért válság idején ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Annak oka pedig, hogy a recesszió a keleti tartományokat kevésbé sújtja, mint a nyugatiakat, elsősorban abban keresendő, hogy előbbiek fokozott mértékben a még mindig magasabb fejlődési dinamikát produkáló közép- és kelet-európai országok értékesítési piacaira koncentrálnak, oda, ahol a pénzügyi-gazdasági válság vélhetően nem veti vissza az egyes nyugat-európai országokat jellemző mértékben a fejlődést.
A keleti tartományok kormányai által meghirdetett saját, a középvállalatok támogatását szolgáló állami segélyprogramok az Ifo megítélése szerint csak akkor szolgálnak alkalmas eszközként, ha az állami támogatást nem az „önhibájukból problémás” vállalkozásoknak adják likviditási problémáik megoldása érdekében. (Itt említjük meg, hogy a keleti tartományok legerősebb gazdaságával rendelkező Szászország kormánya millió euróban kifejezve három számjegyű kezességvállalással próbálja az egészséges vállalatok források iránti szomját enyhíteni, ezen kívül Brandenburg és Türingia is kidolgozta a maga saját segélycsomagját a válság hatásainak enyhítése céljából. )

Juhász Imre
Berlin

Kapcsolódó cikkek:
Németország keleti tartományainak lemaradása
Romlanak pozícióink a német piacon

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje