Legyen a kezdőlapom! 2020.10.21. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Osztrák gazdasági kapcsolataink
2011.01.24.
Az osztrák gazdaságban a folyamatos magyarországi jelenlét nagyszámú cég életének mindennapos részévé vált. E kapcsolatokat 2009-ben, hosszú évek óta először, drámai mértékű visszaesés érte.

A kétoldalú kapcsolatokban elszenvedett veszteségek nagyok: 2010. első hónapjaira a külgazdasági kapcsolatok értéke hozzávetőlegesen a 2004. évi forgalmi szintre esett vissza.
Az Ausztriába irányuló magyar export a csökkenés után 2010 februárjától kezdett ismét növekedni, aminek hajtóerejét a német gazdaság növekedésének hatására megélénkülő osztrák beszállítások adták. A magyar külkereskedelmi statisztika legutóbbi, 2010. októberi adatai szerint a kétoldalú magyar-osztrák áruforgalom 5.993,4 millió eurót tett ki (+15,0%), amiből a magyar export értéke 2.762,5 millió euró (+23,8%), az importé 3.231,1 millió euró (+8,5%) volt. A forgalom összértéke szerint Ausztria hazánk 3. legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, a teljes magyar áruforgalom 5,3%-át adta. Ausztria hazánkkal bonyolította teljes áruforgalmának 2,7%-át, ez a 8. hely legfontosabb partnerországainak sorában. Az immár évek óta olvadó áruforgalmi passzívum 2010-ben tovább csökkent (-468,7 millió euró, 2009-ben még -745,8 millió euró volt).

A 2010. októberi osztrák statisztikai adatok szerint a magyar export egy év alatt 32,6%-ot, a magyar import 13,4%-ot nőtt. (Ez Ausztriában a közép-kelet-európai országcsoport 2. legmagasabb dinamikája, csak a szlovák adatok jobbak.) Különösen exportunk növekedése gyorsabb, mint ahogyan remélni lehetett, de a forgalom visszaesése a krízis előtti év, 2008 októberéhez mérten exportunkban még mindig 7,7 %, importunkban 23,8 % nagyságrendű.

Ausztria továbbra is méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú, stratégiai befektető Magyarországon. A 2010. második negyedév végén hazánkban működő osztrák direkt tőke állománya az ÖNB adatai alapján már ismét 7,4 milliárd euró. Ausztria továbbra is a 3. legnagyobb befektető volt Magyarországon, aránya a teljes FDI-n belül elérte a 12-13 %-ot.

A Magyarországon pár éve nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalatnak több mint 20%-a volt osztrák (5.200). Az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) 2007-ig terjedő adatai szerint ekkor 68,3 ezer főt foglalkoztattak magyarországi osztrák vállalkozásokban, ami a teljes ilyen jellegű adat kb. 12%-át tette ki, Németország és a Cseh Köztársaság után a 3. legmagasabb volt.

Ausztriába Magyarországról szinte kizárólag szolgáltató vállalatok/vállalkozók települnek ki. Örvendetes tény, hogy a magyar tulajdonú vállalatok száma az osztrák gazdaságban (osztrák adatok szerint) 2010 végére már eléri az 570-et.Az ÖNB statisztikája szerint 2010. félévének végén Ausztriában 124 millió eurót tett ki a magyar FDI halmozott értéke. A legtöbb vállalat a turizmus és gasztronómia területére érkezett. Így pl. Stájerország és Karintia egyes körzeteiben olyan számú magyar tulajdonú szálloda, étterem működik, hogy jelenlétük az adott térségben piac-meghatározónak tekinthető.

A magyar-osztrák munkaerőpiacnak csak kis részét fedik le egyezmények: a Határmenti Ingázói és a Gyakornoki Egyezmények éves felülvizsgálatát a kétoldalú Munkaügyi Vegyes Bizottság végzi. A 2011. április 30-ig tartó aktuális időszakra a Határmenti Ingázói Egyezménykeretében kiadható engedélyek száma 2.880 fő, míg a Gyakornoki Egyezmény csak töredékesen kihasznált kvótája 1.800 fő.
2010 októberében 454,4 ezer volt a külföldi munkavállalókhivatalos száma Ausztriában, közülük 70 ezren érkeztek az EU 10+2-ből és 26,4 ezren Magyarországról. Ez (az egykori Jugoszlávia utódállamait nem számítva) Németország és Törökország mögött a 3. legnagyobb szám. 2010-ben viszont immár nem a magyarok száma növekedett a leggyorsabb ütemben az EU 10+2 országokon belül, megelőztek bennünket a románok. A növekedés a fokozatos osztrák munkaerő-piaci nyitásnak köszönhető. A teljes munkaerő-piaci liberalizációra 2011 májusától kerül sor.

A pénzügyi-gazdasági válság Ausztriára, más EU tagállamokhoz mérten, csak megkésve és kevésbé mély hatást kiváltva terjedt át, de a visszaesés így is az osztrák gazdaság 11-12 éves töretlen fejlődését szakította meg. Szerencsére, a gazdaság 2010-ben a konjunktúra-ösztönző intézkedések és fellendülő német gazdaság hatására ismét növekedésnek indult. A GDP értékének emelkedése a III. negyedév végére éves összehasonlításban 2,4%-ot ért el. A növekedés motorját a fogyasztási cikkeket gyártó ipar és e termékek exportja képezte. A belföldi fogyasztás értéke csak kevéssé emelkedett (+0,2%), míg az építőipar termelése továbbra is visszaeső. A munkanélküliek aránya már csökkent (4,8%), de az osztrák gazdaság értékteremtő képessége 2010. III. negyedévének végén még mindig 7,3%-kal maradt el a pénzügyi és gazdasági krízis előtti utolsó negyedévtől.

A válságellenes intézkedések következménye a megelőző években közel egyensúlyba hozott költségvetésosztrák szemmel nézvesúlyos deficitbe fordulása volt: 2009-ben a GDP arányos költségvetési hiány 3,5%-ra (2008: -0,4%) növekedett, a 2007-ben 60% alá szorított adósságállomány 66,5%-ra nőtt és 2010-ben 75% körül valószínűsíthető. A 2009 márciusában elkészült, Ausztriában megszokott, 5 éves előretekintést is tartalmazó költségvetésben még az állam átmeneti, erőteljes eladósodásával számoltak, célkitűzésként 2009-re 3,5%, a 2010-12 közötti évekre 4,7% és még 2013-ra is 3,9% éves költségvetési hiány szerepelt. A 3,0%-os kritériumhoz való visszatérés idejére nem történt utalás. A halmozott államadósság 78,5%-ig emelkedett volna.

A szövetségi kormány váratlanul gyorsan, 2010. január 26-i ülésén határozatot hozott egy 2011-től bevezetendő 2 éves stabilitási programelveiről. Eszerint az osztrák GDP arányos költségvetési hiánya 2013-ra már 2,7%-ra csökken. Az intézkedések összesen 5,8 milliárd euró költségvetési karcsúsítást céloztak, ami a GDP mintegy 2%-a. Az SPÖ-ÖVP koalíciós megállapodás szerint a pozíciójavulás 40%-a a bevételek növeléséből, 60%-a a kiadások csökkentéséből kellett származzon.

A megállapodás végrehajtására hivatott ún. loipersdorfi kompromisszum eredményeként a 2011-2014 közötti időszakban új adónemek bevezetésével, illetve a hatályban lévők emelésével jelentősen nőnek az adóbevételek, míg a szociális és családi kiadások kurtítása révén csökkennek az állami kiadások. Bevezetésre került pár új, a gazdaságot támogató elem is. A Nemzetgyűlésben december 22-ig zajlott vita során a következő főbb költségvetési elemek kerültek elfogadásra:

  • Évi 500 millió euró befizetési kötelezettséggel bevezették a bankadót, de megszüntették a hitelszerződési díjat. A bankadó kivezetésének idejét a kormány nem rögzítette.
  • A származékos (derivatív) ügyletekre 25%-os adókötelezettséget vetettek ki.
  • Az alapítványok eddigi „feles” (12,5%-os) adózása a normál 25%-ra emelkedik és felszámolnak más kedvezményeket is e körben.
  • Az üzemanyagra kivetett adót emelték, így a benzin ára 4, a dízelé 5 eurócent/l mértékben nőtt. A hazai speditőrök számára 30%-kal csökkentették a gépjárműadót.
  • Megszűntaz energiaadóvisszaigényelhetősége a szolgáltató cégek számára.
  • A dohányféleségek adótartalmát csomagonként 25-ről 30 c-re növelték.
  • A repülőjegyekreeurópai desztinációk esetében 8 euró, Európán kívüli járatokra változó, de max. 35 euró/jegy különadót vetettek ki.
  • Megemelték az új gépjárművek egyszeri üzembe-helyezési adóját, de az ingázók tehermentesítésére a nekik adott támogatást is.
  • Pontosítottak egyes adószabályokat és megszüntetettek csalási lehetőségeket.
  • A nyugdíjbiztosítás területénmegszigorítottak egyes korkedvezményeket és megvontak más rokkantellátási kedvezményt.
  • Visszavettek a házi ápolásra szolgáló keretekből.
  • Megszigorítottak egyes, a gyermekek után járó támogatásokat.
  • Az oktatás, a gazdaság, a befektetések támogatása céljából a vállalati K+F támogatások növelésére évi 100 millió euró, épületek hőtechnikai szanálására ugyancsak évi 100 millió euró többletkiadást terveztek be. 80 ezer új délutáni „napközis” hely létesülhet általános iskolákban, javítottak az egyetemek oktatási és kutatási feltételein.

A szövetségi kormány szerint az intézkedések a 2011-14. években összességében 7.07 milliárd euró többletbevételt és 8.27 milliárd euró kiadáscsökkentést eredményeznek. 2011-ben 3,2%-ra, 2012-ben 3,0% alá süllyedhet a GDP-arányos költségvetési hiány.

Faymann kancellár kifejezte szándékát, hogy a stabilizáció sikeres megvalósulása után, várhatóan 2013-tól átfogóbb adóreformot szeretne elindítani, amely a vagyonon alapuló adófajták jelentőségét erősítené, míg a munkát terhelő elvonásokét csökkentené.

A gazdaság képviselői néhány pozitív gondolat mellett erősen elmarasztaló véleményen voltak. Rámutattak, hogy Ausztriában ismét elmaradt a „nagyrendszerek” régen várt reformja, így a szövetségi államszerkezet egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az egészségügyi struktúra karcsúsítása, a társadalombiztosítási kasszák deficitjének keretek közt tartása, amelyek pedig a társadalmi költségekben szerkezeti, tartós csökkentést, vagyis valódi reformot eredményezhették volna. Felhívták a figyelmet, hogy további szigorú intézkedések lennének szükségesek a halmozott adósság 60%-os szint alá történő csökkentése érdekében.

Kali Iván
vezető külgazdasági szakdiplomata
Bécs

 

 

Kapcsolódó cikkek:
Megnyílik az osztrák munkaerőpiac

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje