vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Szerbia számára már a történelmi időktől kezdve Magyarországon keresztül vezetett az út Nyugat-Európába, a magyar vállalkozók részére pedig a történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatok miatt a Kárpát-medencei térség jelentette és jelenti manapság is az egyik legfontosabb külpiacot. A szomszédos országok – köztük Szerbia – jelentőségét az új magyar külgazdaság-politika is felismerte, ennek eredményeképpen szorgalmazza Magyarország a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozását. A koncepció szerint a térség országainak gazdasági összefogásra van szüksége, hiszen a felek számára előnyös együttműködési rendszer kialakításával, nagyobb eséllyel tudunk érvényesülni az uniós és világpiacon.

A 2010. évben Magyarország az ötödik legnagyobb exportőr volt Szerbiában a Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján, csak olyan gazdasági nagyhatalmak előzik meg hazánkat, mint Oroszország, Németország, Olaszország és Kína. A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 31,3%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, a szerb termékek magyarországi behozatala pedig 25,2%-kal volt magasabb a tavalyinál. A 2010. évre vonatkozó kétoldalú külkereskedelmi adatok alapján megállapítható, hogy a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak csökkenésével, jelentősen növekedett a két ország közötti termékforgalom, melyben a magyar export dinamikus bővülésének köszönhetően, hazánk továbbra is jelentős aktívummal rendelkezik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a viszonyítási alapot a 2009. év jelenti, melyben jelentős visszaesésre került sor. Amennyiben azonban az export a 2010. évben tapasztalt ütemben bővül, 2011-ben a magyar kivitel várhatóan újra eléri a válság előtti szintet. 

A Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások (Foreign direct investment – FDI) értéke a 2010. évben 22 millió amerikai dollár volta Szerb nemzeti bank hivatalos adatai szerint, mellyel hazánk a külföldi befektetők rangsorában a 14. helyet foglalja el. A 2009. évben Magyarország 23 millió dollár befektetéssel a 13. helyet foglalta el, míg a 2000-2008 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján a befektetési rangsor 10. helyén állt (353 millió dollár). Az elmúlt néhány évben a Magyarországról érkező befektetések relatív visszaesésének okait elsősorban a 2008-ban kezdődő gazdasági és pénzügyi válságban kell keresnünk, különös tekintettel arra, hogy Magyarország már ezt megelőzően is komoly gazdasági problémákkal küzdött. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a magyar nagyvállalatok (pl. OTP, MOL) már korábban beléptek a szerb piacra, így a közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (pl. 2006-ban 244 millió dollár FDI érkezett Magyarországról Szerbiába).

Az utóbbi évtizedben a Magyarországról Szerbiába irányuló közvetlen tőkebefektetések minden évben nagyságrenddel meghaladták az ellenkező irányú tőkeáramlást. A Magyarországra irányuló szerb befektetések alacsony szintjének egyik legfontosabb oka a szerb cégek relatív tőkeszegénysége. Míg Magyarországon léteznek olyan, nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek számító cégek (pl. MOL, OTP, Richter Gedeon stb.), amelyek képesek számottevő befektetéseket végrehajtani külföldön, addig Szerbiában kevés olyan tőkeerős vállalat van, amely nagy volumenű tőkekivitelre lenne képes.
 

A magyar nagyvállalatok közül, az OTP Bank 2005-ben jelent meg a szerb piacon, ekkor vásárolta meg a Niska bankát. 2006-ban további két kisebb szerbiai bank került az OTP birtokába, ezek a Zepter és a Kulska banka. OTP néven 2007. május 21-től van jelen hivatalosan Szerbiában a magyar bankcsoport, ekkor egyesült a korábban megvásárolt három szerb bank. A MOL Csoport 2005 decemberében nyitotta meg első benzinkútját Belgrádban, azóta pedig folyamatosan bővíti szerbiai benzinkút hálózatát, amely jelenleg 33 kutat foglal magába. A jelentősebb magyar beruházók között szerepel még a Conti Tech Kft. is, amely a velika crljen-i Kolubara Univerzal gumi szállítószalag gyártó vállalat 70%-át vásárolta meg 11 millió euró értékben, és további 4 millió eurós beruházást vállalt. A Masterplast Group 4 millió eurós beruházással nyitotta meg eddigi legnagyobb gyárát Szabadkán, amely egyben a legkorszerűbb polisztirol gyár a régióban. A Betonút Zrt. a Valjevo Put útépítő vállalatot vásárolta meg 2007-ben 1,57 millió euró értékben, és vállalt egy 2,7 millió euró értékű ötéves beruházási programot is. Az Isoplus Kft. több szerbiai városban hajt végre projekteket, a Fornetti cég pedig Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban.

Az említett szerbiai magyar beruházások és a bővülő kereskedelmi kapcsolatok ellenére elmondható, hogy a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok még mindig elmaradnak a várakozásoktól. Az utóbbi időben azonban számos pozitív előrelépés történt ezen a téren. A 2009. évben megalakult a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, amely legfontosabb céljának a kis- és középvállalkozások határon átnyúló kereskedelmi és termelési együttműködésének fejlesztését tekinti. Ugyancsak 2009-ben alakult meg a két ország jelentősebb vállalatait tömörítő Magyar-Szerb Üzleti Tanács, amely elsősorban a vállalkozók információcseréjének hatékony fóruma lehet. A 2010. év legnagyobb szabású magyar vonatkozású szerbiai rendezvénye a 77. Újvidéki Mezőgazdasági Vásár keretében zajlott, ahol Magyarország partnerországként vett részt. A Délkelet-Európa legjelentősebb mezőgazdasági seregszemléjeként számon tartott esemény történetében Magyarországot érte a megtiszteltetés, hogy elsőként legyen a rendezvény partnerországa. A partnerországi megjelenést a politikusok, az üzletemberek és a sajtó is egyértelműen eredményesnek értékelték, és kiemelték, hogy a rendezvény sikere tovább fogja javítani a magyar-szerb gazdasági és politikai kapcsolatokat.

Karagics Dusko, külgazdasági szakdiplomata, Belgrád

vissza a főoldalra

Hozzászólások