Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Üzleti aktivitás
2007.01.09.
Az orosz gazdaság dinamikusan fejlődik, az állami költségvetés stabilizálódása nagy központi fejlesztési programok indítását teszi lehetővé, a beruházások volumene nő.

Államközi kapcsolataink rendezettsége és hazánk Európai Uniós tagsága tovább élénkítette az üzleti körök egymás iránti érdeklődését, amit elősegítettek a magas szintű találkozók is. A FÁK-országok, köztük az Orosz Föderáció és Ukrajna változatlanul fontos gazdasági-kereskedelmi partnerei Magyarországnak, így e piacokon is minden lehetséges eszközzel segíti az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a magyar cégeket. A hétköznapi munka zömét az teszi ki, hogy hasznos információkkal szolgálnak, a látványosabb elem a konferenciák szervezése, illetve a feltételek a megteremtése, hogy az ide látgató delegációknak partnereket szervezzenek és keressenek, s ezt megteszik a kiutazó magyarok vállalatoknak is.

Találkozók sora

— Az ITDH az utóbbi években kiemelt viszonylatként kezeli az Orosz Föderációt. Az elmúlt két és fél esztendőben 32 rendezvényünkön ezer magyar vállalat vett részt — tájékoztatta hírportálunkat Kaszics Miklós, a szervezet FÁK-irodavezetője. — 2005-ben „Magyarország az EU-ban” címmel önálló magyar kiállítást és üzleti fórumot szerveztünk Moszkvában, a szentpétervári 9. Nemzetközi Gazdasági Fórumon vendég országként vettünk részt. Miniszterelnöki látogatáshoz kapcsolódóan Moszkvában, az irodanyitás alkalmából pedig Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban szerveztünk üzletember találkozót. Az idei szakmai programunk szerint Tyumenyben, Orenburgban, Szamarában és Uljanovszkban, valamint ismét Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban szerveztünk, illetve szervezünk hasonló fórumokat. Népszerűek és sikeresek azok a magyar-orosz gazdasági konferenciák és üzletember találkozók, amelyeket az egyes oroszországi régiókból Magyarországra érkező állami vezetők és üzletemberek részvételével rendezünk. Az elmúlt másfél évben Szverdlovszk, Moszkva, Vologda és Uljanovszk megyékből, valamint Moszkva városból érkeztek üzleti küldöttségek, nem kizárt, hogy még decemberben baskír vendégek is érkeznek. Mindezek mellett évente, a magyar üzletemberek aktív részvételével konferenciát szervezünk a magyar-orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok aktuális kérdéseiről.

A moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselettel való együttműködésünk az egységes külpiaci hálózat létrehozásával tovább javult, oroszországi rendezvényeinket közösen szervezzük. A jekatyerinburgi alképviselet nyitása új lehetőségeket tárt fel az Uralon túli régióval, számottevő a magyar érdeklődés. Szeptembertől Szentpéterváron is tevékenykedik külgazdasági szakdiplomata, közreműködésével hasonlóan perspektivikus lehet az együttműködés a várossal és Leningrád megyével.

— Mi jellemzi a magyar-orosz befektetési kapcsolatokat?

— Orosz részről — a szórványos érdeklődés ellenére — az ITDH partnereként szóba jöhető „klasszikus” befektető még nincs, törekvés inkább a privatizációs vagy portfólió jellegű befektetések iránt érzékelhető. Kivételt jelent a Lukoil egyelőre kisebb volumenű beruházása üzemanyag töltő állomások terén. Magyar részről a tőkeigényes nagyobb projektekre csak a multinacionális, vagy részben külföldi tulajdonú magyar cégek képesek, mint például a Mol, a Richter, az Egis, az OTP vagy a Pannonplast.

Vonzó piac

— Milyen fontosabb tapasztalatok fogalmazhatók meg a magyar-orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozóan?

— Ismereteink és a vállalatok körében végzett gyors felmérésünk alapján azt mondhatom — összegzett Kaszics Miklós —, hogy a magyar vállalatok számára változatlanul vonzó az orosz piac. Igénylik az állami kereskedelemfejlesztési eszközökben rejlő lehetőségeket, így az ITDH és az Oroszországban tevékenykedő külgazdasági szakdiplomaták segítségét. Ez mutatkozik meg a rendezvényeink iránti érdeklődésben, a piaci lehetőségekre és a partnerekre vonatkozó megkeresésekben. Elsősorban a kis- és középvállalkozások számára jelent nagy kihívást a kiélezett verseny, ők gyakran viszonylag kis méretük és tőkeerejük viszonylagos gyengesége miatt szorulnak ki a piacról. Számukra nagyobb esély kínálkozik a központtól távolabbi régiókban. Gyakorlati problémát jelent a magyar cégek számára a túlbürokratizált orosz eljárási rendszer, s olykor előfordul, hogy a magyar vállalatok nem elég felkészültek, nem rendelkeznek kellő piaci ismerettel, nincs kellő tapasztalatuk a sikeres üzleti kapcsolatok kiépítéséhez.

— Mely területeken indulhatnak eséllyel a magyar cégek?

— Van példa arra, hogy gázmotoros erőművek szállítását tervezi magyar vállalat, egy másik szemétégető kivitelezését kezdte meg Moszkvában, s tárgyal újabb projektekről is. Magyar cég érdekelt moszkvai bevásárló és szórakoztató központ, illetve cementgyár építésében, egy másik kazánházak építéséről folytat tárgyalásokat. Van, aki irányítástechnikai és automatikai rendszereket szállít, más mezőgazdasági feldolgozó gépsor telepítéséről tárgyal. Szó van Ikarus buszokat felújító és összeszerelő üzem létrehozásáról éppúgy, mint húsipari adalékanyagok, madárinfluenza elleni oltóanyag, konzerv és bor exportjáról. Napirenden lévő téma berendezések szállítása baromfitenyésztéshez és gabona feldolgozáshoz, valamint könnyűszerkezetes házak és tetőfedő rendszerek exportja.

Kapcsolódási pontok

— Az oroszországi gazdaságfejlesztési programok közül vajon melyekhez kapcsolódhatnak sikerrel magyarországi cégek?

— Az egyik terület az agrárium, elsősorban az élelmiszer-feldolgozó ipar, a növénytermesztés és az állattenyésztés. A nemrég a két szakminiszter által megkötött agrár keret-megállapodás (melyről külön szólunk lapunkban – a szerk.) megteremti a kereteket, melyeket ki lehet tartalommal tölteni. Teljes vertikum, ágazati rendszerek meghonosítása volna az elérendő cél. Gondoljunk például arra, hogy cukorrépa feldolgozó üzem építésében vesz részt fővállalkozásban a magyar cég, aki speciális berendezéseket, technológiát is kivisz. Szóba jöhet emellett a cukorrépa termelési rendszer adaptálása az orosz viszonyokra. (termeltetés, gépek, növényvédő szerek, stb.) így a szellemi mellett tárgyi export is megvalósulhat. Mivel a cukorrépa monokultúrában nem termeszthető, a vetésforgóhoz szükséges más növényi kultúrák is exportképesek lehetnek. Hasonlóan képzelhető el baromfi- vagy sertéstelepek, illetve feldolgozók létesítése Oroszországban, helyi partnerekkel. A másik ágazat az építőipar, a lakás- és kórházépítések és energetikai berendezések révén. A gyógyszeripar és az orvostechnikai berendezések ugyancsak húzó ágazatot jelenthetnek. Az oktatásban is rejlenek lehetőségek, például az informatikai fejlesztés terén szoftverekkel és hardverekkel is részt vehetnek a magyar cégek. Az azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a klasszikus export ügyletek mellett a befektetésekkel párosuló együttműködési projektek garantálhatnak stabil, hosszú távú piaci jelenlétet.

Helyileg Moszkva megkerülhetetlen központ, de a régiókat is érdemes megcélozni, e kapcsolatok bővítésének szándéka jellemzi a magyar gazdaságdiplomáciai törekvéseket. Az orosz nemcsak nagysága és fizető képessége miatt jó piac, azaz a lehetőségek piaca, de azért is, mert még emlékeznek a magyarokra, a magyar termékekre, mint az Ikarus buszok, a Globus konzerv, a gyógyszereink, az almánk, és még sorolhatnám. A 89 orosz régió közül elsősorban most azokra koncentrálunk, melyekkel — amellett, hogy érdeklődnek magyarországi együttműködések iránt — már eddig is voltak, illetve vannak kapcsolataink testvérmegyei együttműködések, gazdasági fórumok révén. Az orosz megyék nyitottak a világgazdaságra, közvetlenebb kapcsolatba akarnak kerülni például az uniós országokkal, így hazánkkal is — a szándékok tehát találkoznak.

Vannak persze versenytársak, de az ismertség, a hagyományok, a rendezett államközi kapcsolatok jó esélyt adnak az orosz piacon való magyar részvételre. Fontos, hogy e területen nem az elveszett árupiacok visszaszerzéséről van már szó, hanem új, feltörekvő piacok meghódításáról a termelési rendszerek révén. A verseny miatt magas színvonalú termékeket, szolgáltatásokat kell nyújtanunk, de nem vagyunk esélytelenek. Az Orosz Föderáció dinamikusan fejlődő ország, világhatalom nagy piaccal, figyelni kell és megragadni a lehetőségeket, amihez persze szükséges a piac ismerete, a kapcsolatok, melyek közül igen fontos a személyes találkozások szerepe.

Kapcsolódó cikkek:
Kereskedelmünk
Felfelé ívelő pályán
Az orosz gazdaság
Vologda megye

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje