Legyen a kezdőlapom! 2019.12.07. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Változások januártól
2007.01.09.
2007. január elseje mérföldkő Románia történetében, hiszen ekkor vált az Európai Unió tagjává. A magyar-román kereskedelmi forgalom évről-évre addig is rekordokat döntött.

Az évről évre rekordot döntő magyar-román kereskedelmi forgalom szempontjából e változás több előnyt is hoz. Skapinyecz Péterrel, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Romániáért (is) felelős menedzsere segítségével készítettünk rövid összegzést.

Stabil alapok

— A két ország gazdasági kapcsolatait meghatározó tényezők stabilak, hiszen minden szükséges kétoldalú gazdasági megállapodás működik. Míg 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az Európai Unió szabályozása hatályos — szögezte le elöljáróban. — Ezek következményei, hogy az ipari termékek szabadon és vámmentesen áramlanak, viszont a mezőgazdasági termékek forgalma Románia uniós csatlakozásáig, azaz 2007. január elsejéig korlátokba ütközik. Egyrészt a vámok, másrészt a kvóta rendszer miatt, a határforgalomban pedig az agrártermékek csak Nagylaknál vihetők be.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok, így a kereskedelem folyamatos növekedését több tényező befolyásolja pozitívan. Az egyik, hogy Románia területén már közel 6 ezer magyar vállalkozás van bejegyezve, melyek összesen 500 millió dollár jegyzett tőkével működnek a hivatalos adatok szerint, de egyes becslések szerint a valós kihelyezés ennek duplája. E vállalkozások 85%-a kis- és középvállalkozás, de a tőkeerő 90%-át a legnagyobb 20-25 cég adja (OTP, MOL, Richter, stb.). A magyar befektetések, illetve a vállalkozások működési területe leginkább a határ menti megyékben, a Székelyföldön, Kolozs megyében és Bukarestben jellemző. A magyar érdekeltségű vállalkozások többsége kereskedelemmel foglalkozik, de egyre inkább megjelennek a termelő és szolgáltató cégek is.

A kereskedelmi forgalom növekedését befolyásoló másik tényező a stabil és erős román gazdasági növekedés, melynek hajtóerejét a beruházások, az infrastruktúra fejlesztése és a belső fogyasztás növekedése adja. .

A csatlakozás után

—Mi várható Románia Európai Uniós csatlakozása után?

— A román uniós csatlakozás után a határmenti térségek, különösen a kis- és középvállalkozások tevékenysége erősödik, erre Szlovákia jó példa. A határátkelőkön megszűnik a vámkezelés, de az útlevél-ellenőrzés nem — közös, gyorsabb ellenőrzés lesz. Januártól minden határátkelőn lehet mezőgazdasági termékkel közlekedni, nem csak Nagylaknál, megszűnnek a vámok, kvóták, az ÁFA-visszaigénylés is változik. Felerősödik a két gazdaság integrációja: a munkaerő, a termékek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása. Természetesen ez fokozatosan valósul csak meg, és nem biztos, hogy a jelenlegi irányok maradnak. A változások legnagyobb nyertesei a kis-és közép-vállalkozók lehetnek, akik eddig a procedúra miatt nem exportáltak.

— Miben segít az ITDH?

— Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1993-ban alakult, a mindenkori magyar kormány gazdaságpolitikai prioritásainak gyakorlati végrehajtására. Kulcsfeladatai a befektetés-ösztönzés, a kereskedelem-fejlesztés, a magyar tőkekivitel segítése. Központunk Budapesten van, Magyarországon hat regionális iroda működik, külföldön pedig 56. Nyolc képviseleti irodát is működtetünk szomszédos országokban helyi szakemberekkel, ezek közül hatot Romániában. Együttműködő partnereink közé tartoznak a nagykövetségek Magyarországon és külföldön, a hazai regionális szervezetek és kistérségi megbízottak, a kereskedelmi- és iparkamarák, a vegyes kamarák, szakmai szövetségek, önkormányzatok és különböző társintézmények

Tevékenységünkben a hagyományos elemek — relációs programok, kiállítások, üzletember-találkozók, kereskedelemfejlesztési pályázatok, tőkekihelyezés, beszállítói rendezvények — éppúgy jelen vannak, mint újak. Utóbbiak közé tartozik az Export Klub, az inkubációs pilot-program (EIC), a beszállítói program és a szektorprogramok.

Az ITDH a kereskedelemfejlesztési tevékenység támogatásának közvetítésével megkönnyíti a kis- és középvállalkozók termékeinek és szolgáltatásainak külpiacra jutását. Évek óta népszerű programunkban támogatás igényelhető külföldi kiállításon hazai előállítású termékkel való részvétel, egyes marketingeszközök készítésének és külföldön megjelenő újságokban megjelentetett hirdetések támogatása, hozzájárulás piaci szervezet, nemzetközi szervezeti tagdíjhoz vagy megfelelőség-tanúsítási eljárás költségeihez. Az idei pályázat ugyan november 6-án lejárt, de a tervek szerint jövőre újra meghirdetik. Az ITDH tőkekivitelt segítő tevékenységnek alappillérei: általános tájékoztatás, figyelemfelkeltés rendezvények, sajtó, honlap, hírlevelek útján, részletes tanácsadás a fogadó ország gazdaságáról, piacáról, befektetési lehetőségekről, cégalapításról, helyszíni segítség a vállalat-alapítási ügymenetben, felvilágosítás a magyarországi és a helyi támogatási, forrás-szerzési lehetőségekről, valamint az induló vállalkozás segítése partner-közvetítéssel, piaci információkkal.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje