vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

Ennek oka a globális pénzügyi-gazdasági válság, továbbá a magyar pénzügyi-gazdasági helyzetről 2008 végén és 2009 első 4-5 hónapjában érkező kedvezőtlen hírek egymást erősítő hatása volt. Bár a kríziskezelő kormány intézkedései nyomán legalábbis hazánk pénzügyi-gazdasági imázsa gyorsan javult, sőt, a halmozódó osztrák adósságállomány irányából nézve az év végére a mintadiák irigyelt szerepkörébe jutottunk, a kétoldalú kapcsolatokban elszenvedett veszteségek nagyok: számszerűsített külgazdasági kapcsolataink főként a válság hatására hozzávetőlegesen a 2004. évi forgalmi szintre estek vissza. 
A magyar külkereskedelmi statisztikai adatok szerint 2009-ben a kétoldalú magyar-osztrák áruforgalom 6.078,0 millió eurót tett ki (-25,5%). A magyar export értéke 2.704,6 millió euró (2008: 3.596,0 millió euró, -24,8%), az importé 3.373,4 millió euró (-26,0%) volt. A forgalom összértéke szerint 2009-ben Ausztria hazánk 3. legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a teljes magyar áruforgalom 5,3%-át adta.
Ausztria hazánkkal bonyolította teljes áruforgalmának 2,7%-át, amivel a 8. (2008-ban a 7.) helyet foglaltuk el legfontosabb partnerországainak sorában. Az immár évek óta olvadó magyar áruforgalmi passzívum 2009-ben tovább csökkent (668,8 millió euró, 2007-ben még 1.090 millió euró).
A magyar statisztikai adatok szerint (éves összehasonlításban) a kétoldalú forgalomban a magyar export folyamatos csökkenése csak 2010 februárjában fordult ismét növekedésbe, importunk azonban még márciusban is visszaeső volt.

A negatív tendenciák ellenére Ausztria továbbra is méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú, stratégiai befektető hazánkban. A 2009. harmadik negyedév végén hazánkban működő osztrák direkt tőke állományára az MNB adataiból 8,3 milliárd euró, az ÖNB adatai alapján 8,0 milliárd euró adódik. Ausztria a 3. legnagyobb magyarországi befektető volt hazánkban, aránya a teljes FDI-n belül elérte a 13%-ot. A Magyarországon pár éve nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalatnak több mint 20%-a volt osztrák (5.200). Az ÖNB 2007-ig terjedő adatai szerint ekkor 68,3 ezer főt foglalkoztattak magyarországi osztrák vállalkozásokban, ami a teljes ilyen jellegű adat kb. 12%-át tette ki és Németország, illetve a Cseh Köztársaság után a 3. helyen állt.

2010 áprilisában (éves összehasonlításban) 1.8%-kal 431,1 ezer főre nőtt a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, az EU 10+2 esetében kb. 5,5%-kal 84,2 ezerre. Az EU 10+2-ből immár nem a magyarok száma növekedett a leggyorsabban, ebben megelőztek bennünket a szlovákok és a románok is. A növekedés a fokozatos osztrák munkaerőpiaci nyitásnak köszönhető: a szakma szerinti plafonokat megszüntető rendeletek alapján a 2009. április óta eltelt évben Ausztriában 7.752 munkavállalási engedélyt adtak ki és ebből csak 1.158-at magyaroknak.
A Határmenti Ingázói és a Gyakornoki Egyezmények éves felülvizsgálatára illetékes kétoldalú magyar-osztrák Munkaügyi Vegyes Bizottság 2009. decemberben tartotta legutóbbi ülését. A Határmenti Ingázói Egyezmény keretében kiadható engedélyek számára a 2011. április 30-ig tartó időszakra 2.880 fős kvóta került megállapításra. A Gyakornoki Egyezmény csak töredékesen kihasznált 1.800 fős kvótájának megemelését a szakértők nem találták indokoltnak.

A pénzügyi-gazdasági válság Ausztriára más EU tagállamokhoz mérten csak később és kevésbé mély hatást kiváltva terjedt át, de a visszaesés az osztrák gazdaság 11-12 éves töretlen fejlődését szakította meg. 2009-ben a GDP nominális értéken 276,9 milliárd eurót tett ki, 3,6%-kal csökkent. A szövetségi kormány jelentős kiadásokat generáló anticiklikus intézkedések sorával kísérelte meg mérsékelni a válság hatását, részben a tartalékokból, részben hitelfelvételekkel. A különféle intézkedések 2009-2010-ben összességében kb. 2,1%-os mértékű élénkítések eredményeztek. Az osztrák külgazdasági kapcsolatok 2009 januárjától jelentősen visszaestek s ebben most a közép-kelet-európai országokba irányuló osztrák forgalom sem bírt stabilizáló hatással.
Az anticiklikus intézkedések ára a korábban közel egyensúlyba hozott költségvetés súlyos deficitbe fordulása volt. A 2009-es GDP arányos költségvetési hiány 3,5% (2008-ban -0,4%) volt. A további romlás megakadályozására a szövetségi kormány 2010. januárjában határozatot hozott egy 2011-től bevezetendő 2 éves stabilitási program elveiről, aminek eredményeként az osztrák GDP arányos költségvetési hiány 2013-ban 2,7%-os lesz. Az intézkedések összesen 5,8 milliárd euró (GDP arányosan mintegy 2%-nyi) költségvetési karcsúsítást céloznak. A koalíciós megállapodás szerint a majdani pozíciójavulás 40%-a bevételnöveléséből, 60%-a kiadáscsökkentéséből származik. A konkrét intézkedésekről a miniszterek javaslataira építve a kormány 2010 késő őszéig hoz döntést. 

A 2010-es és a 2011-es évre Ausztriában mind a gazdaságpolitika, mind a kutatók szerény, 1,3-1,6%-os növekedést várnak, kisebb visszaesésekkel. Május első napjaiban napvilágot láttak az osztrák gazdaság első negyedévi teljesítményéről szóló gyorsjelentések. Eszerint a javulás igen mérsékelt volt.
Figyelembe véve az osztrák gazdaság várhatóan hosszú lábadozási folyamatát, több évet vehet igénybe, míg a magyar-osztrák kereskedelem visszanyeri az elvesztett forgalmat. Reméljük, lassan feléled az osztrák vállalatok igénye, hogy külső kapcsolataikat újraélesszék, aminek első, finom jelei már érzékelhetők. A bécsi Külgazdasági és Kereskedelmi Iroda részéről 2010. második felében több kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönző rendezvényt szervezünk Ausztria különböző tartományiban: szeptember végén Grazban, szeptember-október fordulóján Vorarlbergben és Tirolban, novemberben Felső-Ausztriában. A részletekről szívesen adunk tájékoztatást a hozzánk forduló cégeknek, akiket más módon is készséggel támogatunk piaci munkájukban.

A Bécsi Magyar Nagykövetség keretei között működő Külgazdasági és Kereskedelmi Irodán két külgazdasági szakdiplomata és egy asszisztens dolgozik a Magyarországra irányuló befektetések ösztönzése, a magyar termék- és szolgáltatásexport növelése, továbbá a hatósági kapcsolatok hatékony kihasználása érdekében. Partneri együttműködést tartunk fenn mások mellett az Osztrák Gazdasági Kamara központi és tartományi szervezeteivel és az egyes tartományokban dolgozó tiszteletbeli konzulokkal. 

Kali Iván
vezető külgazdasági szakdiplomata
Bécs

vissza a főoldalra

Hozzászólások