Legyen a kezdőlapom! 2020.11.27. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Magyar-belga mini-boom
2009.03.19.
Belgium elsősorban logisztikai szempontból fontos a magyar befektetők, cégek számára, ugyanis Brüsszel 400-500 kilométeres körzetében található az európai vásárlóerő közel 60 százaléka.

Belgium Európa legnépesebb régiójában, annak kereskedelmi, ipari és pénzügyi középpontjában helyezkedik el. A magyar-belga kapcsolatok éppen ezért kiemelt jelentőségűek, hiszen Belgium összeköttetést jelenthet a többi nyugati és északi országgal, ahogy a belga befektetők számára is stratégiailag vonzó a magyar piac, mely egyben ugródeszka számukra Ukrajna és a többi keleti szomszédunk felé. A Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája aktívan képviseli a magyar vállalkozói kör érdekeit. 2008-ban a két ország közötti kereskedelmi forgalom történelmi rekordszintet ért el megközelítve a 3 milliárd eurót, ami egyben közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évi forgalomhoz képest. A magyar-belga kétoldalú együttműködés lehetőségeiről, realitásairól beszélgettünk Mészáros Kálmánnal, a Belgiumi Magyar Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájával.
- Lassan már hét éve képviseli hazánk gazdaságát Belgiumban. Tapasztalatai szerint mekkora az érdeklődés a magyar kis- és középvállalkozások részéről a belga piac iránt?
- A hét év tapasztalata alapján bátran kijelenthetem, hogy a magyar kis- és középvállalkozások igen aktívak a régióban, a külgazdasági iroda ügyfélkörének nagy részét, 90-95 százalékát ők teszik ki. Évente körülbelül 400-500 érdeklődő fordul hozzánk, ebből körülbelül 60 százalék magyar részről jelentkezik. A megkeresések leginkább kereskedelemfejlesztési célúak, nagyjából 80-90 százalékban, a többi be- illetve kifektetési jellegű. Csatlakozásunk évében a megkeresések száma közel a duplájára nőtt, ami érthető, hiszen egyrészről Belgium számára egy eddig nehezebben hozzáférhető piac vált elérhetővé, másrészről pedig a magyar cégek számára is megnyílt az európai piac. Ez a kezdeti lelkesedés idővel megszűnt, ma nagyjából ugyanazon a szinten van az érdeklődés, mint a csatlakozást megelőző években. Ennek a mini-boomnak is köszönhető a jelentősen megugrott export és belga befektetés. A későbbi visszarendeződés persze azért mutatja, hogy az üzletemberek, befektetők részéről nagyobbak voltak a várakozások, mint amit a valós üzleti lehetőségek ténylegesen nyújtani tudtak. Ami a kereskedelmet érinti, itt is érzékelhető a bővülés, a piacaink közötti intenzívebb kapcsolat. Magyarország Belgiumba irányuló exportja már a kiérkezésem idején is magasnak számított, ahhoz képest, hogy alapvetően két kisméretű országról beszélünk, amelyek földrajzilag is messze fekszenek egymástól. 2003-ban az exportunk megközelítette a 900 millió eurós értéket, 2008-ban már az 1, 2 milliárd eurót is meghaladta. Ezzel Belgium a 13-14. legnagyobb exportpartnere Magyarországnak, szinte „nagyhatalmi” státuszú. Ugyanez igaz a Belgiumból érkező importra is, aminek értéke ittlétem alatt közel 70 százalékkal emelkedett. Az országaink közötti külkereskedelmi termékforgalom így megközelíti a 3 milliárd eurót, ami hangsúlyozom, két kicsi ország esetében, amelyek földrajzilag azért távol vannak egymástól, komoly eredmény. A befektetések is szépen alakultak az elmúlt években, Belgium ma körülbelül 2,5-3 milliárd euróval képviselteti magát hazánkban, így a 7.-8. legnagyobb befektetői partnerországunk.
- Milyen jelentősebb magyar befektetők vannak jelen Belgiumban?
- Belgium elsősorban logisztikai szempontból fontos a magyar befektetők, cégek számára, ugyanis Brüsszel 400-500 kilométeres körzetében található az európai vásárlóerő közel 60 százaléka, innen és Luxemburgból, - ami az adókedvezmények miatt talán még vonzóbb -, könnyen megközelíthetőek a francia és a német ipari központok is. Magyar cégek közül többen vannak jelen, főleg a logisztika, szállítmányozás területén.
A magyar cégek belgiumi jelenlétének másik fontos oka az Európai Unió, irodáik, képviselőik így egyben az EU-s kapcsolatokat is ápolhatják, „lobbizhatnak” a regionális üzleti kapcsolatok fejlesztése mellett.
- Mennyire tartják vonzónak kereskedelmi és befektetési szempontból Magyarországot a belga piaci szereplők?
- Ahogy a magyar piac számára Belgium logisztikailag fontos, ugyanúgy fontos ebből a szempontból a magyar piac is a belgák számára. Sok cég, amely Ukrajna, vagy a kelet-európai EU tagországok felé szeretne nyitni, illetve ott is terjeszkedni, Magyarországra, azon belül is elsősorban Északkelet-Magyarországra telepíti bázisát.
- Mely szektorokban a legnagyobb az érdeklődés a belga befektetők részéről?
- A belga GDP-ben a kkv szektor részesedése közel 90 százalék, ami a nálunk jelentkező megkeresésekben is tükröződik. Ezek a gazdaság legkülönbözőbb szegmenseit ölelik fel, kevésbé szektorspecifikusak. A nagyobb befektetéseknél fokozottabb az érdeklődés az olyan „új szektorok” iránt, mint a megújuló energia, biotermékek, vagy az IT szektor. E területeken több projekt is van folyamatban. Ittlétem alatt egyébként jelentős befektetési projektje volt a Glaxo Smith Kline csoport belga vállalatának (vakcina gyártás, körülbelül 100 millió euró), a Bridgestone csoport brüsszeli cégének (új technológiájú gumiabroncsgyártás, körülbelül 200 millió euró), illetve a KBC banknak (ABN AMRO részesedésének megvásárlása a K&H bankban körülbelül 500 millió euró értékben).
- Belgium regionális szinten erősen megosztott. Érzékelhető-e különbség a magyar-belga reláción belül a flamand-magyar illetve vallon-magyar kapcsolatok erőssége szempontjából?
- Belgiumban három nagy régió van, Flandria, Vallónia és Brüsszel főváros. Flamand részről általában nagyobb az érdeklődés, a kereskedelmi tevékenység 70-80 százaléka ehhez a régióhoz köthető. A vallon régió, valamint Brüsszel megközelítőleg 600 millió euróval járul hozzá az összesített külkereskedelmi forgalomhoz.
- Milyen hatással van a válság a bilaterális kapcsolatokra?
- A kétoldalú kapcsolatok szempontjából a befektetések terén nem érzékelhető a válság, a megkeresések ugyanolyan gyakorisággal történnek, mint korábban. Sőt, talán még ekkora érdeklődés a befektetések iránt ittlétem alatt nem is volt, számos olyan projekt indult be újra, melyek kapcsán már hosszabb ideje nem történt előrelépés. Ez talán azért van, mert éppen a válság miatt mindenki új lehetőségek iránt érdeklődik, vagy a már meglévőket próbálja maximálisan kihasználni, emellett persze valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a forint jelentős leértékelődésével jóval versenyképesebbé váltunk. Az idei kereskedelmi forgalmunkban azonban mintegy 20-25 százalékos visszaesés következhet be, mivel abban jelentős a részesedése a jármű- és elektronikai szektornak.
- Milyen szolgáltatásokkal, információkkal segíti a külgazdasági iroda a magyar befektetőket itt, Belgiumban?
- Mi elsősorban vállalat specifikusan dolgozunk, így adott szektor iránt érdeklődőket azokkal az információkkal próbáljuk meg ellátni, melyek számukra a leginkább hasznosak lehetnek. Ebben nagy segítséget nyújt az elmúlt években kialakított saját adatbázisunk, illetve az ITD Hungary, a belga kamarák és szakmai szövetségek fejlett adatbázisa is.
- 2005-ben sor került a magyar-belga üzletemberi klub (HBCB) megalapítására. Milyen rendszerességgel kerül sor egy-egy találkozóra? Kik a tagok? Milyen témákban kerül sor még találkozókra idén?
- A magyar-belga üzleti klub története még a csatlakozás előtti időkig nyúlik vissza. Először 2002-ben a genfi kamara hozott össze egy magyar üzleti klubot, ahol mi elsősorban, mint előadók jelentünk meg. Ezek a találkozók remek lehetőséget nyújtottak a magyar piac iránt érdeklődő befektetőknek, üzletembereknek, hogy tapasztalataikat megosszák egymással, megismerjék a magyar gazdaság nyújtotta lehetőségeket. Aztán a csatlakozással ezek a rendezvények megszűntek, de mivel mi ezt nagyon hasznosnak találtuk, 2005-ben, immáron a brüsszeli kamarával közösen, mi is már, mint szervezők, újraindítottuk a klubot, eleinte 50-60
taggal. Mára a tagsági kör közel 400 résztvevőre bővült. Jelenleg évente 4-5 rendezvényünk van a legkülönbözőbb témákban. Az idén a klaszterek, ipari parkok, az innováció, a csomagoló- és nyomdaipar, a különleges befektetési lehetőségek, valamint az ingatlanfejlesztés terén szervezünk üzletember találkozókat, az év végén pedig Észak-Magyarország perspektivikus gazdasági szektorai mutatkoznak be a klub már tradicionálissá vált év végi záró gáláján. A klub működésének eredményességét mutatja az is, hogy a visszajelzések alapján a résztvevők 70-80 százaléka egy rendezvény során legalább 2-3 olyan partnert talál, akivel a későbbiek során is együtt tud működni. Hozzátenném, ehhez kellett az is, hogy a Wizzair elindítsa napi rendszerességgel Budapest-Brüsszel járatát, mely lehetővé teszi még a kisebb költségvetéssel rendelkező cégeknek is, hogy kijöjjenek.

Forrás: MKIK Brüsszeli EU Képviselete

Kapcsolódó cikkek:
Beavatkozott a belga állam

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje