vissza a főoldalra

nyomtatás

cikk küldése

hozzászólás

A korábbi évek dinamikus világgazdasági növekedése után tavaly drámai romlás következett be a globális konjunktúrában, elsősorban az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult, a tőkepiacokat 2008 őszén világszerte példátlan erővel megrázó pénzügyi válság reálgazdasági következményeként. A világgazdasági növekedés üteme a 2004-2007 közötti időszakra jellemző, 5% körüli szintről éves átlagban 3,4%-ra esett tavaly, de év végén már csak minimális volt a növekedés, tekintettel arra, hogy a legfejlettebb gazdaságok teljesítménye az év második felében már csökkent. A pénzügyi válság reálgazdasági hatásai a leggyorsabban az USA-ban jelentkeztek, ahol bár éves szinten még növekedett a GDP, az utolsó negyedévben már 6,2%-os visszaesés következett be. Az éves növekedés az Európai Unióban is pozitív volt, de a második félévben már Európa legnagyobb gazdaságai (és az EU egésze) is recesszióba süllyedtek. A kibontakozó globális recesszió tompítása érdekében világszerte erőteljes fiskális keresletélénkítő intézkedésekre, illetve a monetáris kondíciók látványos lazítására került sor. A reálgazdasági konjunktúra drasztikus lefékeződése nyomán ugyanakkor zuhanásszerű csökkenésnek indultak az első félévben még meredeken emelkedő világpiaci nyersanyagárak: a nyersolaj ára a nyári, 150 dollárhoz közeli történelmi rekordszintről év végére 50 dollár alá esett.
A gyökeresen megváltozott külső konjunkturális környezet megtörte az év elején még az élénkülés jeleit mutató magyar gazdaság növekedését. A bruttó hazai termék 2008-ban éves átlagban 0,5%-kal bővült ugyan, de a növekedési dinamika, amely a második negyedévben még 2%-ra gyorsult, a harmadik negyedévben drasztikusan lassult, az utolsó negyedévben pedig már 2,3%-os (munkanaphatással kiigazítva 2,5%-os) visszaesés következett be az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. (Az előző negyedévhez viszonyított – szezonálisan kiigazított – növekedési index már a második negyedévben negatívba fordult, s a negyedik negyedévben már 1,2% volt.) Mind az éves átlagos, mind az utolsó negyedévi növekedési ütem elmaradt az EU átlagos gazdasági növekedésétől, vagyis a 2008 elején – a 2006-2007. évi fiskális kiigazítás negatív növekedési hatása után – beindulni látszó reálgazdasági konvergencia újra megtorpant.
A tavalyi növekedés összetétele felhasználási oldalról – éves szinten – nagyban hasonlít az előző évihez annyiban, hogy a szerény GDP-bővülés a visszaeső belső felhasználás és a javuló nettóexport-pozíció eredőjeként állt elő. 2007 után tavaly újra csökkent a fogyasztás ( 0,4%), mivel a háztartások fogyasztási kiadásainak utolsó negyedévben bekövetkezett meredek (az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva 4,4%-os) visszaesése ellensúlyozta az első három negyedévre jellemző szerény bővülést. A hirtelen trendforduló még nem annyira a munkaerő-piaci helyzet romlására, hanem az ősszel kibontakozó pénzügyi zavarok lakossági vásárlóerőt szűkítő, illetve a hitelhez jutást korlátozó hatásainak a következménye. A fogyasztással szemben a beruházások egész évben folyamatosan zsugorodtak, és éves átlagban is csökkentek ( 3,0%), amiben a romló konjunkturális kilátások miatt visszafogott vállalati beruházási aktivitás mellett a közszféra beruházásainak csökkenése is szerepet játszott. A fogyasztás és a beruházások csökkenése miatt a belső felhasználás egésze is zsugorodott 2008-ban ( 0,1%), így a tavalyi növekedés teljes egészében a nettó exportból táplálkozott, annak ellenére, hogy a kivitel dinamikája drasztikusan csökkent (éves átlagban 4,6%-os növekedés), és az utolsó negyedévben komoly csökkenésbe fordult ( 7,8%).
Termelési oldalról vizsgálva a tavalyi gazdasági növekedés legfontosabb (szinte kizárólagos) forrása a mezőgazdaság volt, amelynek teljesítménye 43%-kal (a negyedik negyedévben 71,7%-kal!) nőtt. (A főleg az alacsony előző évi bázisnak és a kedvező időjárásnak köszönhető kiugró mezőgazdasági teljesítmény nélkül a magyar GDP éves szinten is erőteljesen visszaesett volna 2008-ban.) Az ipari termelés dinamikája az első félévben még csak lassult, a második félévben azonban már negatívba fordult, és a 10%-ot közelítő utolsó negyedévi visszaesés következtében az ipari GDP éves átlagban is csökkent ( 0,3%). Folytatódott az építőipar teljesítményének visszaesése, de a csökkenés mértéke ( 5,1%) elmaradt a 2007. évitől, és az utolsó negyedévben már szerény bővülés mutatkozott (az igen alacsony 2007. évi bázishoz képest). A belső felhasználás második félévi visszaesése erőteljesen érintette a szolgáltató ágazatokat is, amelyek teljesítménye a korábbi évek folyamatos növekedésével szemben tavaly csökkent ( 1,2%). Legnagyobb mértékben a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat esett vissza ( 2,3%), és egyedül a közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás ágazat (+0,5%) ért el érdemi növekedést (a vizitdíj és kórházi napidíj megszüntetésének köszönhetően).
2008-ban 0,5%-kal romlott az ipar bruttó hozzáadott érték alapján számított termelékenysége. A gazdasági teljesítmény alapján tehát az ágazatban az ipari bruttó átlagkereset 6,5%-os emelkedése nem tekinthető megalapozottnak. A számottevő bérfejlesztés azt eredményezte, hogy az ipari fajlagos munkaerőköltség forintban és euróban számolva egyaránt 6,9%-kal emelkedett tavaly Magyarországon. A visegrádi országokban ugyanakkor még ennél is gyorsabban, a magyarországi ütem több mint duplájával emelkedtek az ipari fajlagos munkaerőköltségek. 2008-ban az ipar exportértékesítési árai euróban számolva kisebb, dollárban mérve nagyobb mértékben emelkedtek. A meghatározó külkereskedelmi partnernek számító euróövezetben 6,2%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak, így Nyugat-Európában kedvezőbb pozícióba kerültek az ipari exporttermékeink. A forint reálértelemben vett leértékelődése tehát tovább folytatódott, az év vége felé azonban a környező országokban a hazai valuták gyengülése ugyancsak reálleértékelődéshez vezetett.
2008-ban folytatódott a munkaerő-piaci mutatók korábban megindult romlása. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 7,8%-ot ért el, ami 0,4 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest, és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is 1,2%-kal (kb. 45 ezer fővel) csökkent. A hirtelen romló reálgazdasági konjunktúra miatt azonban a negatív tendenciák év végén erősödni kezdtek: az ÁFSZ által nyilvántartott álláskeresők száma decemberben jelentősen megnőtt (a növekedés az idei év első hónapjaiban tovább gyorsult), és az intézményi létszámstatisztika szerint év végén csökkenésbe fordult a versenyszféra (és az egész nemzetgazdaság) alkalmazotti létszáma is (jóllehet éves szinten még minimális növekedés mutatkozott). A bruttó keresetek növekedése nemzetgazdasági szinten – részben egyszeri hatásoknak köszönhetően – 7,5%-ra mérséklődött, ami a nettó reálkeresetek szerény, átlagosan 0,7%-os növekedését eredményezte 2008-ban.
A romló külső konjunktúra mellett drasztikusan lassult a külkereskedelmi termékforgalom: a korábbi évek bőven 10% fölötti dinamikájához képest az export és az import éves átlagban egyaránt csak 5,6%-kal nőtt, s az év közben folyamatosan lassuló növekedési ütem az év utolsó hónapjaiban soha nem látott mértékű, két számjegyű volumencsökkenésbe csapott át (ami idén januárban tovább fokozódott). A lassuló dinamika mellett fokozatosan záródó export-import olló következtében a külkereskedelmi egyenleg javulása előbb lelassult, majd az őszi hónapokban már enyhe romlásba fordult, így a külkereskedelmi termékforgalom éves hiánya minimális mértékben, 159 millió euróra nőtt. A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye a tavalyi első három negyedévben meghaladta az 5 milliárd eurót, ami több mint 700 milliós egyenlegromlást jelent az előző évhez képest. A reálgazdasági tranzakciók egyenlege javult ugyan (bár a harmadik negyedévben már romlást mutatott), de ezt ellensúlyozta a jövedelem- és transzfermérleg nagymértékű romlása és a tőkemérleg többletének jelentős csökkenése. Jóllehet a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás egyenlege jelentősen javult tavaly, a finanszírozási igényt túlnyomórészt így is a külső adósság növekedése fedezte.
2008-ban folytatódott a 2006 második felében megkezdett erőteljes fiskális kiigazítás, sőt az államháztartási folyamatok összességében kedvezőbben is alakultak az eredetileg tervezettnél – részben egyes bevételek túlteljesülésének, részben pedig az év végén hozott kiadáscsökkentő intézkedéseknek köszönhetően. Az előzetes becslések szerint az államháztartás (ESA módszertan szerinti) hiánya a GDP kb. 3,3%-a volt (szemben az eredetileg tervezett 4%-kal), vagyis figyelembe véve a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos 0,6 százalékpontos korrekciós lehetőséget, Magyarország tavaly teljesítette a maastrichti államháztartási kritériumot. Az év első felében az üzemanyagok és az élelmiszerek – nagyrészt külső okokra visszavezethető – drágulása nyomán az infláció 7% körüli szinten látszott beragadni, nyár vége óta azonban a világpiaci kőolajárak korrekciójának és a hazai mezőgazdasági termelői árak zuhanásának köszönhetően az infláció meredek csökkenésnek indult. A 12 havi fogyasztóiár-index év végére 3,5%-ra esett, így 2005 óta először újra teljesült a középtávú inflációs cél (és a dezinfláció az idei év első két hónapjában is folytatódott). A tavalyi éves átlagos infláció 6,1% volt.
Az elmúlt évben eddigi történetük talán legviharosabb időszakát élték át a magyar pénz- és tőkepiacok. Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról 2007 közepén kiindult, de tavaly globális szintre tovagyűrűző turbulenciák legújabb hulláma ősszel példátlan intenzitással söpört végig a világ pénzügyi piacain, világszerte a pénzügyi szektor megingását, a részvényárfolyamok összeomlását és a piaci kockázatok drámai mértékű újraértékelését idézve elő. A vezető nemzetközi részvényindexek az elmúlt évben 30-40%-kal csökkentek, de a feltörekvő piacokon ennél is nagyobb mértékű – a Budapesti Értéktőzsde esetében több mint 50%-os – visszaesés következett be (és a csökkenés – erős ingadozások mellett – 2009 első hónapjaiban is folytatódott). A globális pénzügyi válság különösen erősen sújtotta a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piacokat, köztük Magyarországot: a pénzügyi befektetők extrém kockázatkerülése – és a hazai állampapírok iránti kereslet ennek köszönhető elapadása – miatt októberben drámaian emelkedtek a hozamok, és a forint is rekordszintre gyengült, ami az MNB-t rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelésre kényszerítette. A magyar gazdaság – így az államháztartás – külső finanszírozásának stabilizálása érdekében végül az IMF és az EU által közösen nyújtott, 20 milliárd eurós hitelkeretre volt szükség. Az IMF-hitel, a pénzügyi egyensúly javítására hozott kormányzati intézkedések és a nemzetközi környezet javulása év végéig konszolidálta a hazai tőkepiacokat, de az idei év első hónapjaiban az újabb globális hangulatromlás újra rekordszintre emelte a hozamok és a forint árfolyamát

Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

vissza a főoldalra

Hozzászólások