Legyen a kezdőlapom! 2020.11.25. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
EU program a jövőért
2010.03.12.
EU 2020: ''Egy fenntartható, zöld, szociális piacgazdaságért'' - Az Európai Unió 2020-ig szóló hosszú távú gazdasági stratégiája.

A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia céljai szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia.

Az akkor még oly távolinak tűnő 2010 elérkezett, a kitűzött „legek” céljai ugyanakkor még megvalósításra várnak. Az Európai Bizottság közzétette új, tíz évre szóló gazdaságmodernizációs programjavaslatát, melyet EU 2020 névre keresztelt. Az új stratégia célja egyrészt a válságból való kilábalás, másrészt továbbra is Európa versenyképességének és fenntartható növekedésének hosszú távú biztosítása. A növekedést ugyanakkor új forrásokra alapozva kívánja elérni: tudás és innováció, „zöld gazdaság” és szociális kohézió lesz a jövőbeli fenntartható szociális piacgazdaság hajtómotorja. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hogy hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020-ra. A jelenlegi gazdasági válság, az előző stratégia sikerei és kudarcai ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy az Európai Unió közös kihívásainak leküzdésére szorosabb együttműködésre, a stratégia szigorúbb végrehajtására és a tagállamok komoly elkötelezettségére és felelősségvállalására van szükség.

Az EU2020 fő tematikus célkitűzései
Az új stratégia szerint a következő évtized szociális piacgazdaságának növekedése tehát három, egymással szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: oktatás, környezetvédelem és foglalkoztatás. E három terület fejlesztésével lehetőség nyílik az európai gazdaság intelligens, fenntartható és szociális kohéziót ösztönző növekedésére és egyúttal az Európai Unió globális versenyelőnyének megteremtésére. A fejlődés hatékony mérésére az Európai Bizottság számszerűsített célokat tűzött ki a különböző szakpolitikai területeknek megfelelően (lásd keretes írás), melyeket 2020-ig kellene elérnie közösen az Európai Uniónak. A tagállamok, jelenlegi helyzetüket és lehetőségeiket figyelembe véve, lebontják ezeket a célokat nemzeti szintű célokra. A célok elérése érdekében a Bizottság kiemelt kezdeményezések („flagship initiatives”) köré szervezi a feladatokat, hogy biztosítsa mindhárom területen az előrehaladást.

Intelligens növekedés, avagy a tudás és innováció általi értékteremtés
Gyorsan változó világunkban az oktatásnak, kutatásnak, innovációnak és kreativitásnak kiemelkedő szerepe van; a tudás képezi a fenntartható növekedés hajtóerejét. A cél az, hogy 2020-ra valóban létrejöjjön az Európai Tudásalapú Térség, melynek hátterében világszínvonalú tudományos infrastruktúra áll, és amelyben az összes szereplő (diákok, tanárok, kutatók, oktatási és kutatóintézetek, vállalkozások) élvezheti a munkaerő, a tudás és a technológia szabad áramlásának előnyeit. Ennek érdekében ki kell aknázni az oktatásban, kutatásban és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket. A Bizottság három kiemelt kezdeményezéssel szeretné lendületbe hozni a tudás általi értékteremtést: Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság és Európa Digitális Menetrendje. A keretprogramok célja, hogy ösztönözzék az oktatási reformokat, készségek fejlesztését, kutatási beruházásokat, a különböző szintek és szektorok közötti szorosabb együttműködést (főként az oktatás és az üzleti szektor között), a diákok mobilitását, és az Európai Kutatási Térség fejlődését. A vállalkozások szempontjából is számos fontos uniós kezdeményezést, illetve fejlesztést tartalmaz a stratégia az oktatás és innováció területén. Fő cél, hogy elhárítsák a vállalkozások innovatív fejlődése előtt álló akadályokat és megfelelő üzleti környezetet teremtsenek növekedésüknek. Ennek érdekében az EU2020 célul tűzte ki az egységes szabadalom és szabadalmi bíróság létrehozását, a szellemi tulajdonjogok uniós rendszerének modernizálását, és a szabványok összehangolt működését elősegítő rendszer létrejöttét is. Ezen kívül a Bizottság gyorsítani szeretné a kutatási eredmények kkv-k általi gyakorlati alkalmazásának lehetőségét is. Mindemellett az EU szeretne vonzóbb keretfeltételeket biztosítani az innovatív és kreatív vállalkozások számára. Különösen fontos kérdés a hitelekhez való hozzáférés, mert a növekedés néhány új forrásának - például a kreatív iparágak – üzleti modellje jobban igazodó, új finanszírozást igényel. A digitális gazdaság fejlesztése is fontos lehetőségeket rejt magában, hiszen új (online) piacokat nyit meg a kkv-k számára. Az oktatás területén kiemelkedő fontosságú az üzleti és oktatási szektor közötti kapcsolatok megerősítése és a fiatal innovatív vállalatok támogatása.

A stratégia 5 számszerűsített célkitűzése, amit 2020-ig kell elérni:
1. Foglalkoztatás: a 20-64 évesek körében legalább 75%-ra kell emelni a foglalkoztatás szintjét.
2. K&F: az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani.
3. Oktatás: iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, az ifjabb generáció legalább 40%-a rendelkezzen felsőoktatási diplomával.
4. Környezet: teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseket.
5. Szegénység elleni küzdelem: 20 millióval kell csökkenteni a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

„Fenntartható növekedés”: vezető szerep az energiafelhasználás forradalmában
Európának versenyképesnek kell maradnia abban a jövőbeli gazdaságban, melyben viszonylag magasak lesznek az energia árak, szén-dioxid-kibocsátási korlátozások lesznek érvényben, és jelentősen megnő az erőforrásokért vívott verseny. A 2020-as cél az, hogy a termelékenység javítása és az erőforrásokra nehezedő nyomás csökkentése révén megvalósítsuk éghajlat változási és energiaügyi célkitűzéseinket, megerősítsük ipari bázisunkat és teljes mértékben kibontakoztassuk a kkv-k lehetőségeit. A megújuló energiaforrásokba való befektetés potenciális gazdasági siker lehet az Európai Unió számára, ez lehet globális versenyelőnyének kiindulópontja. A „zöld gazdaság” megvalósítására két kiemelkedő uniós kezdeményezést javasol az EU2020: az Erőforrás-hatékony Európa és Környezetbarát Iparpolitika programokat. A kezdeményezések az ökoinnovációs és energia hatékony termékek és rendszerek támogatását (kibocsátáskereskedelem, adóreform, támogatások és kölcsönök, állami beruházások stb.), intelligens közlekedési- és energiainfrastruktúra kiépítését célozzák. A vállalatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a második, Környezetbarát Iparpolitika fejlesztését célzó kezdeményezés. Az EU2020 stratégiája támogatja a kkv-kat a „zöld gazdaság”-ra való áttérésben, hogy azok zökkenőmentesen tudjanak alkalmazkodni az új, alacsony szénkibocsátású gazdaság követelményeihez. Ennek érdekében célja többek között a tranzakciós költségek csökkentése, a klaszterek létrejöttének és a kkv-k nemzetköziesítésének ösztönzése.

„Szociális kohéziót ösztönző növekedés”
Az új képességek elsajátítása, a kreativitás és az innováció ösztönzése, a vállalkozói szellem fejlesztése és a különböző munkahelyek közti zökkenőmentes átjárhatóság nagyon fontos lesz egy olyan világban, amelyben a nagyobb alkalmazkodóképességért cserébe több munkalehetőség kínálkozik. Az Európai Bizottság éppen ezért prioritásának tekinti, hogy mindenki számára valós esély adódjon a munkaerőpiacra való belépéshez. Ez nem csak a foglalkoztatás esélyeit növelné, de a társadalmi kirekesztettség veszélyeit is csökkentené. Ehhez azonban hatékonyan kell harcolni az esélyegyenlőség és a szegénység ellen, illetve biztosítani kell mindenki számára az életen át tartó tanulás lehetőségét. A foglalkoztatás növelésében kulcsszerepet játszanak az üzleti élet és a vállalkozások. Az EU2020 két kiemelkedő kezdeményezése (Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform) ezen kihívások leküzdésére kínál keretet.

Hogyan valósítsuk meg az EU2020 stratégiáját?
A Lisszaboni Stratégia egyik kudarca az volt, hogy az általánosabban megfogalmazott célok megvalósítása túlságosan a tagállamokra volt bízva, amelyek nemzetgazdaságuk helyzetétől függően nem feltétlenül tettek eleget a stratégia előírásainak. Éppen ezért az EU2020 stratégia felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági válságból való kilábalás és az Európai Unió szilárd és hosszútávon versenyképes gazdaságának megteremtése kizárólag a tagállamok komoly elszántságával, felelősségválásával és szoros együttműködésével lehetséges. Nemcsak a tagállamoknak kell együttműködniük, de a különböző politikai szinteknek (nemzeti, regionális és uniós) is összehangoltan kell haladniuk a kitűzött célok felé. Herman Van Rompuy úr, az Európai Tanács állandó elnöke, ugyanakkor semmilyen szankciót nem helyez kilátásba a stratégiában tett vállalások teljesítésének elmaradása esetén. Ehelyett ösztönzésként jutalmat (források és kölcsön) ajánl fel azoknak a tagállamoknak, akik teljesítik nemzeti célkitűzéseiket. Az EU 2020-ban foglalt nemzeti célkitűzések tehát nem bírnak kötelező erővel, mely veszélyeztetheti a Stratégia sikerét.
Az Európai Tanács márciusi ülésén az állam- és kormányfők véglegesen megállapodnak tehát az öt számszerűsített célkitűzésben és elfogadják az EU2020 Stratégia fő irányvonalait. A nemzeti szintre lebontott célokat a júniusi Tanácsülésre kell elkészíteni.

Forrás: MKIK Brüsszeli EU Képviselete

Kapcsolódó cikkek:
Egyél, igyál, mozogj!
Szolidaritás, szegénység, 2010 az Unióban
Az Európai Unió oktatás- és szakképzés-politikája

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje