Legyen a kezdőlapom! 2020.11.25. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Ha felbomlik az EU
2010.08.26.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az EU saját magát taszítja újabb válságba azzal, hogy mindent alárendel a deficit csökkentésének.

 Az EU által mesterségesen meghatározott 3 százalékos hiánycél nem a valóságban gyökerezik, melynek betartása újabb válsághullámba tereli Európát - állítja a neves közgazdász.

Ezzel párhuzamosan egyre nagyobbak az aggodalmak az eurózóna felbomlását illetően is. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az euró az utóbbi napokban fennállása leggyengébb árfolyamát könyvelhette el a svájci frankkal szemben.

A Bloomberg elemzésében pedig egyenesen odáig megy, hogy 5-10 éven belül az eurózóna "kettészakadhat". Egyre nőnek az aggodalmak a W-alakú világgazdasági recesszió lehetősége miatt, Európát még az adósságválság is sújtja.
Különösen a görög adósságválság sokkolja a befektetőket, amit a piac úgy áraz be, hogy a görög csőd elkerülhetetlen, és ezt az államkötvények hozama is tükrözi. Márpedig ha ez bekövetkezik, Görögország elhagyja az euróövezetet.

Az ING forgatókönyve szerint a tagországok recesszióba kerülnek, a visszaesés mértéke Görögország kilépéséből adódóan országonként 1-5 százalék közötti lesz.
Az eurózóna összeomlása még nagyobb fájdalommal járna a tagországoknak. A visszaesés mértéke a „disznó” (PIGS: Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) országokban 10-15 százalék közötti lenne. A fegyelmezett költségvetésű országok is megszenvednék a bomlást, a GDP 10 százalék körül esne vissza az egyes tagországokban a bomlás okán. Az ING úgy véli, a Lehmann 2008-as csődje eltörpülne az eurózóna bukásához képest. Az elemzés hangsúlyozza, hogy nem próbálja meg megjósolni az eurózóna bukását, csupán figyelmeztet arra, hogy mi történne, ha egyszer az „elképzelhetetlen” bekövetkezne.

A nemzeti valuták visszavezetésével tőkementések indulnának el, az országkockázatok megnövekednek. A kormányok elveszítik hitelességüket, a fogyasztás visszaesne, melyet a nemzeti valuták leértékeléséből adódó exportnövekedés nem tudna ellensúlyozni megfelelő mértékben.
Az elemzés kitér arra is, mi történne azokkal az országokkal, akik nem tagjai az övezetnek, mint például az Egyesült Királyság vagy a Közép-Kelet Európai országok. Az angliai recesszió 3 százalék körül lenne, térségünkben pedig 5 százalékos GDP visszaesést okozna a bomlás.

Ha az euróövezet felbomlása nem is várható, a görögök kényszerű kilépése nem elképzelhetetlen, ahol a GDP 2010 második negyedévében 3,5 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest. (Magyarországon ugyanezen időszakban stagnált a gazdaság.)
Ha az euróövezet nem is bomlik fel, de képtelen lesz úrrá lenni adósságválságán anélkül, hogy recesszióba ne kerülne, s ezzel az EU megítélése romlik, valamint újabb mélypontokra zuhan az euró árfolyam a frankkal szemben, akkor a magyar döntéshozók és devizahitelesek is foghatják a fejüket.
Magyarország már jelenleg is a 10. legkockázatosabb ország a világon, esetében beláthatatlan, mi történne egy újabb recessziós hullám bekövetkeztével.


Forrás: Világgazdaság Online

Kapcsolódó cikkek:
Az Unió megosztottsága
Európa a tét
Lesz újabb világválság?
Szétesik az eurozóna?

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje