Legyen a kezdőlapom! 2020.11.28. térítésmentes üzleti információs szolgáltatásunk
belépés
regisztráció
címlapa Feliciter kiadványaink külpiacok belföld sorokban ajánló háttér arhívum kereső puntea online
Magyar tervek, érdekek
2010.08.30.
A magyar EU-elnökségről, a külgazdasági prioritásokról és a magyar előnyökről beszélt a BRÜCKEbulletinnek adott interjúban dr. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára.

EU-elnökség: kihívás és feladatok

- Az Európai Unió soros elnöksége történelmi kihívás számunkra – fogalmazott az államtitkár -, egy kis túlzással élve: Európa „házhoz jön”. Lehetőség ez, hogy megmutassuk Európának, miként tudunk menedzselni, kompromisszumokat kötni. A magyar elnökség nyilvánvalóan magyaros lesz, de alapvetően azokra a főbb európai tendenciákra fog koncentrálni, amelyek a jövő év elején az európai döntéshozatal középpontjába kerülnek.

A magyar elnökségnek bizonyos hatása lesz arra is, hogy milyen lesz az Unió 2014-20-as költségvetési terve, mert a jelenlegi elképzelések szerint a bizottság csak a magyar elnökség vége felé nyújtaná be első javaslatát. A bizottsági és a parlamenti előkészítő vita pedig várhatóan a magyar elnökség alatt lesz a legélesebb.

Elnökségünk másik nagy kihívása a külkapcsolatok kérdése. Szeretnénk a Keleti Partnerségre és a Nyugat-Balkánra koncentrálni, ez utóbbi Magyarország számára nemcsak politikai, hanem gazdasági fontossággal is bír. Ez idő alatt Horvátország uniós tagsága is napirenden lesz, és Izlanddal is elindulnak a csatlakozási tárgyalások. Valószínűleg a magyar elnökség történelmi kérdése, hogy ezeket le lehet-e majd zárni, vagy legalább arra a szintre eljuttatni, hogy rövid időn belül lezárhatók legyenek.

Speciális feladatunk az ún. Duna-stratégia kialakítása, aminek fókuszában nem annyira a dunai közlekedés áll, sokkal inkább az a kérdés, képesek leszünk-e olyan közép-európai makrokoncepciót kialakítani, melynek segítségével a gazdasági együttműködés felfuttatható. Gondolok itt például a kis- és középvállalkozások, a tudáscentrumok együttműködésére. A Duna Magyarország egyik ékessége, a Duna-bizottság most is Budapesten székel, éppen ezért nagyon lényeges szempontnak tartom, hogy a Duna-stratégia tartalommal, „élettel” töltődjön fel.

A magyar elnökség és Magyarország számára egyaránt kulcsfontosságú lesz, hogy az Unió reformvitájában az az álláspont győzedelmeskedik-e, hogy Európának határozott és erős agrárpolitikára van szüksége, és ezért az agráriumot támogatni kell, vagy pedig az, hogy a piaci versenybe nem szabad beavatkozni. Magyarország nyilvánvalóan az elsőben érdekelt.

Ugyanilyen fontos a kohéziós politika reformja is, azaz a fejletlenebb országok fölzárkózása hogyan valósul meg. Az ezzel kapcsolatos félidős vita is a magyar elnökség idejére fog esni.

Szétszabdaltságunkból eredően szeretnénk elérni, hogy a történelmileg egybefüggő régiók között komoly gazdasági együttműködés alakuljon ki, a határok úgymond „légiesedjenek”, ez Magyarország számára rendkívül fontos.

Hazánk legnagyobb értéke és kincse a víz, ezért úgy a Duna-stratégiában, mint általában véve minden jövőbeni stratégiában a vízgazdálkodás, a vízminőség biztosítása Magyarország számára elsődleges feladat.

A magyar elnökség alatt indul az EU 10 éves versenyképességi programja, reméljük, hogy ez a program elnökségünk egyik sikere lesz.

Félreértések elkerülése végett: az elnökség nem a magyar érdekek mindenáron történő érvényesítését jelenti majd, hanem azt, hogy a feladatok elvégzése során sikerüljön az elképzeléseinket elfogadtatni, és így minél jobb pozíciókat elérni.

Külgazdasági prioritások

Magyarország külgazdasága rendkívül nyitott – tért át egy másik kérdéskörre Becsey Zsolt -, hiszen a befektetéseket és külkereskedelmet tekintve is rendkívül magas a külföldi tőke aránya. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ne szeretnénk a magyar kis- és középvállalkozások arányát növelni, és külföldre jutásukat erősíteni.
Ha visszatekintünk a legutóbbi válságra, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországnak nem volt elég devizatartaléka, külső fizetési válságba került, ami pénzpiacok bizalmi válságát vonta maga után. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy egy fellendülésben is exportvezérelt, és főleg a külső egyensúlyt tartani képes gazdaságot hozzunk létre, ami 35 éve sajnos eddig még nem sikerült.

Ha elindul a gazdasági növekedés – 2011-ben már három százalék körül várjuk –, a magyar külgazdaságpolitika legnagyobb kihívása az lesz szerintem, hogy képesek leszünk-e a külső egyensúlyt tartani. Ebbe beletartozik egyrészt a tőkevonzó képességünk és a működőtőke export-képessége, másrészt az, hogy az itteni beruházások minél nagyobb hozzáadott értéket produkáljanak. Hozzátartozik az is, hogy a hazai tradicionális iparágakat erősítsük, hiszen ezek tudnak vagy importot kiváltani, vagy exportot erősíteni, ezáltal a mérleget javítani. Ugyanakkor munkahelyeket teremtenek, adóalapot növelnek, és mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy elinduljunk felfelé. Hogy lesz-e a külföldi beruházásoknak nagyobb beszállítói hányada, vagy dualista lesz a magyar külgazdaság szerkezete, a következő időben dől el.

Véleményem szerint nem nagy, de erős államra van szükségünk a külgazdaságpolitikában is, egész egyszerűen nem bízhatjuk csak a piacra a felvázolt külgazdasági feladatokat. Az államnak segítenie kell a versenyképesség javításában, ez minden fölzárkózó ország esetében így van. Az erős állam azért is külgazdaságpolitikánk vezérelve, mert a külgazdaságnak alapvető szerepe van abban, hogy túléljük a következő éveket.
Ehhez az is szükséges egyébként, hogy amikor elindul a fellendülés, ne csak a külkereskedelmi mérlegünk legyen pozitív, hanem úgy tudjunk együttműködni a külföldi befektetőkkel, a multinacionális cégekkel, hogy ne vigyék ki azonnal osztalék formájában a profitot az országból, hanem forgassák vissza. Ez most igen nagy problémánk annak ellenére is, hogy pozitív a külkereskedelmi mérlegünk.

Nyilván a mi érdekünk is, hogy nyereséges legyen egy beruházás, ugyanakkor az is, hogy a nyereséget itt fektessék be ismét. És az is alapvető érdekünk, hogy hazai beszállítókat alkalmazzanak, ami - őszintén szólva -, sok német vállalat esetében nagyon komoly probléma. Érthető természetesen a német beruházók azon szempontja, hogy minőségi igényeiket nem adják lejjebb, ugyanakkor a szándékuk sem volt valami erős, hogy az itteni partnereiket megtalálják. Gyakran csak saját beszállítóikat preferálják, hozzák őket magukkal, tőlünk csak az olcsó munkaerőre, a logisztikai háttérre és a helyszínre tartanak igényt.

A német beruházások esetében szeretnénk elérni, hogy a jó logisztika, a kvalifikált, fegyelmezett, viszonylag nem drága munkaerő mellett harmadikként ott szerepeljen a hazai beszállítói háttér is. A mostani nagyberuházások során már tárgyalunk német beruházókkal arról, hogy kössenek beszállítói kooperációs szerződést a magyar hatóságokkal, nyissák ki kapuikat az általunk prezentált magyar vállalkozások felé: tárgyaljanak velük, adjanak tanácsokat nekik, képezzék őket, stb. 

Nyilvánvalóan a mi feladatunk is a hazai kisvállalkozások erősítése annak érdekében, hogy valóban alkalmassá váljanak arra, hogy beszállítók legyenek. Erősítenünk kell őket, például beszállítói programokkal. Ugyanakkor egy másik kihívásról is érdemes szót ejteni: az indirekt exporttámogatásról állami közreműködéssel. Ebben az esetben az állam integrátori szerepet tölt be: összefogja és közösen próbálja exporthoz juttatni a kis- és középvállalkozásokat, a tervek szerint erre szolgál majd a Főnix-program támogatása is.  

A magyar cégek külpiacra jutását több módon kívánjuk segíteni. Külgazdasági attaséink tevékenységének fontos eleme lesz a hazai cégek promótálása, az ITD Hungary révén is próbáljuk a kisvállalkozások tevékenységét a külpiacok felé terelni. Ez a kisvállalkozások megmaradásának egyik útja és záloga, ugyanakkor a magyar külgazdasági mérlegen is sokat tudnak lendíteni.

Amellett, hogy külgazdasági relációban Magyarország számára az Európai Unió jelenti a fő prioritást, hiszen ez a belső piacunk, élnünk kell azokkal a hatalmas lehetőségekkel is, amelyeket a harmadik világbeli országok, mint Kína vagy India gazdasági növekedése rejt magában. Az Unióban a gazdasági növekedés a következő években nem igen fogja meghaladni a 3-3,5%-ot, azaz kirobbanni senki nem fog, a pozíciókat kell megőrizni és megerősíteni, Kínában, Indiában, Ázsiában, az arab világban azonban 10-15%-os növekedés várható, és ez Magyarország számára is jó lehetőség.

Válasszanak minket!

Magyarország első számú külkereskedelmi partnere Németország. Német szemmel nézve azért lehet előnyös, ha egy beruházás Európában marad, nem kerül más kontinensre, mert azonos kultúrkörbe tartozunk, a menedzsment is közelebb van.
Több ok miatt is érdemes Magyarországot választania egy befektetőnek. Hazánk uniós tagállam, és hamarosan az eurozóna tagja lesz. Nagyon stabil a jogi, és a belső piaci szabályozási környezet, hasonló a némethez. Munkakultúránk is hasonló, viszonylag olcsó, jól képzett munkaerőt találnak nálunk.
Jelenlegi kormányunk a bürokráciát és a korrupciót erőteljesen csökkentő programot indított útjára. A beruházási kedvet növelendő, a foglalkoztatott munkaerőre nagyon komoly adócsökkentést céloztunk meg. Egy, az ITD Hungaryn keresztül futó külön kiszolgáló rendszert biztosítunk a nagyobb beruházások számára, hogy a bürokratikus akadályokon minél hamarabb túljussanak.

Ma már képesek vagyunk az engedélyezési procedúrát egy komoly beruházás esetén nagyon gyorsan végigfuttatni. A bürokráciát illető kritika jogossága mellett azért azt is figyelembe kell venni, hogy rengeteg bürokratikus akadály éppen uniós tagságunkból ered, és éppen a jogállamiságból következik, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyek betartását Németországban ugyanúgy megkövetelik, mint Magyarországon. Gondolok itt például a környezetvédelmi és építési engedélyekre. Nem hiszem, hogy kitaláltunk volna külön olyan előírásokat vagy jogszabályokat, amik másutt nem léteznének. Más kérdés, hogy mi milyen gyorsan tudjuk ezeket megoldani.
Magyarországon nagyon jó az alapképzés, ugyanakkor a szakképzést javítanunk kell, és fogjuk is. A német duális szakképzés irányába indultunk el, ami egy jóval pragmatikusabb, munkahely orientáltabb szakképzés a mienknél.
Erősítjük a logisztikát: autópályáink Németország és Ausztria felé megépültek, különféle vasútfelújítások zajlottak, a Mercedes vagy az Audi gyár telkén például bent van a vasút.

A külföldi befektetések eddig leginkább a járműipar és műszaki technológiák területére koncentrálódtak. Manapság azonban már olyan, új típusú kihívásokkal is találkozunk, amik egybeesnek a magyar kitörési pontokkal. Az egyik ilyen az egészségipar, amit kedvelnek a külföldiek, és ami magában foglalhatja a gyógykezeléseken túl, a kitűnő magyar orvostechnológiára alapozva, akár az orvosi műszergyártást is.

Emellett kitörési pontunk lehet a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások hasznosítása. Sajnos nagyon le vagyunk maradva ezeken a területeken, sürgősen tennünk kell valamit az elkövetkezendő tíz évben, ha 2020-ra a mostani 6%-ról 20%-ra akarjuk emelni a megújuló energiaforrások arányát. Éppen ez a helyzet inspirálhatja azonban a külföldi befektetőket, hogy rástartoljanak erre a területre is. Komoly beruházási lehetőségeket kínál számukra úgy a geotermikus energia hasznosítása, mint a beinduló lakásszigetelési vagy bérlakás építési program, hogy egy-két példát említsek.

A kreatív iparágak, mint a film-, a divat- és szépségipar szintén Magyarország kitörési pontjai lehetnek. Megjegyzem, hogy a két háború között komoly német tőke volt jelen a magyar filmiparban.

Szolgáltató központok nyitására már sokan felfedezték Magyarországot. Továbbra is érdemes itt nyitni újabbakat, hiszen nálunk viszonylag fegyelmezett, szakképzett munkaerőt találnak, azonos kultúrkörben vagyunk, azonos, közép-európai időrend szerint működtethetik szolgáltatásaikat. Ez óriási előny.
Mi magunk is szeretnénk szolgáltatás exportot folytatni, például az egészségiparban a fogászat területén. Ilyen szolgáltatás exportunk lehet még a hagyományos magyar kézművesipar vagy a magyar víztechnológia is.

Szólnunk kell még az élelmiszeriparról. Õszintén meg kell mondani, hogy Németországnak nem túl jó, vagy finomabban fogalmazva, javítandó az image nálunk, ami az onnan hozzánk érkező, lejárt szavatosságú élelmiszereknek vagy az emlékezetes, nagy port kavart bajor kutyaeledelnek „köszönhető”. Ugyanakkor a magyar élelmiszer- és feldolgozóiparba most érdemes tőkét fektetni, mert nagy a mezőgazdasági potenciánk: hosszú távú szerződéseket vagyunk képesek úgy kötni, hogy stabil termelői, szerződéses rendszert tudunk a gyárak mögé állítani, legyen szó akár húsfeldolgozásról, akár mondjuk tejporgyártásról. Én az élelmiszeriparban mindenképpen kitörési lehetőséget látok, ebbe érdemes tőkét fektetni.
Magyarországon a talaj a nyugat-európai viszonylathoz képest jóval kevésbé szennyezett, vízbázisunk kifejezetten tiszta. Olyan élelmiszereket lehet nálunk előállítani, amik úgy a német, mint akár a tengerentúli magas fogyasztói elvárásoknak maximálisan megfelelnek. Gyakorlatilag biotermékeket.

Végül, de nem utolsó sorban a turizmus a befektetések másik kiváló terepe. A vidéki repülőterek fejlesztése, a kiváló vízminőségű Balaton, Magyarország gyógyvizei kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban még nagyon sokáig.

Kapcsolódó cikkek:
Még mindig célország
Osztrák cégeket vásárolunk

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció
médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje