Támogatást ígért a kancellár
2007.03.30.
A politika és a gazdaság szoros együttműködése jegyében - két évvel az első, hasonló fórum után, több mint ezer résztvevővel Berlinben megtartották a BDI, a Német Ipari Szövetség második nyersanyag-kongresszusát.
A március 20-án a Német Gazdaság Házában ezernél több résztvevővel megtartott rendezvény bevezető előadásában Jürgen R. Thumann, a BDI elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy - bár a nyersanyagok csak egy vékony sor az importstatisztikában -, a nyersanyagok világpiaca nem csak egyes vállalatokat vagy ágazatokat érint, hanem az egész ipari értékteremtő folyamatra hatással van az acél- és vaskohászattól kezdve a gépiparon keresztül a jármű és az elektronikai iparig bezárólag. A nyersanyag-kérdést - hibásan - sokan, sokáig még sem vették olyan komolyan, mint az energiahordozók, (kőolaj, földgáz) esetében tapasztalható árváltozásokat; jóllehet a nyersanyagellátás az exportra is kihatással van, hiszen az importált nyersanyagok 80%-a feldolgozott formában újra külföldre kerül.
Ma még nem látni a nyersanyagpiacokon várható távolabbi helyzetképet, de valószínűnek látszik, hogy a nyersanyagok iránti igény az elkövetkező harminc évben megduplázódik. E tekintetben meghatározó olyan gyorsan iparosodó „küszöbországok” szinte napról napra növekvő igénye, mint Kína és India. A Kínai Népköztársaság rézből, ónból és acélgyártásban felhasznált kőszénből már ma is a világ első-, alumíniumból és nyersolajból második számú felhasználója, s - többek között folyamatosan növekvő devizatartalékainak és a más országokénál összehasonlíthatatlanul aktívabb afrikai fellépése eredményeként -, mind inkább vezető szerephez jut a nemzetközi nyersanyagpiacokon úgy, hogy nem ritkán a nyugati vállalatokat is kiszorítja. Röviden összefoglalva a világ nyersanyagpiacait a magas árak, a szűkös mennyiségek és a piac működését zavaró gyakorlat, a kereskedelempolitikai feltételek torzítása jellemzi.
Angela Merkel szövetségi kancellár előadásában támogatásáról biztosította a nemzetközi nyersanyagpiacokon a drágulás ellen, a jobb hozzáférhetőségért fellépő német vállalatokat. Megítélése szerint Európakéslekedett, elsősorban Kínasokkal gyorsabban és célra törőbben reagált a nemzetközi nyersanyagpiacon bekövetkezett változásokra. Bejelentette, hogy a közeljövőben a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium vezetésével, az érdekelt tárcák, így a külügy-, a gazdasági együttműködési, a pénzügy- és a környezetvédelmi minisztérium bevonásával tárcaközi bizottságot hoz létre a német gazdaság nyersanyagellátásának segítésére. Ez a grémium, szorosan együttműködve a BDI-vel, egy asztalhoz kívánja ültetni az államigazgatás szakembereit a gazdaság- és nyersanyag-gazdálkodás szakértőivel.
A szövetségi kormány emellett a külgazdasági támogatási intézményrendszer eszközeivel elő kívánja segíteni a német gazdaság külföldi nyersanyag-termelő bázisokban történő tulajdon-szerzését, valamint a kitermelést szolgáló kutatói-fejlesztői tevékenységet. Kritikaként jegyezte meg, hogy a német iparvállalatok az elmúlt években rendkívül visszafogottak voltak ezen, eddig is létező támogatási lehetőségek igénybe vételében. A szövetségi kormány és a BDI szakértői szintű egyeztetést fognak végezni a meglévő lehetőségek ésszerű továbbfejlesztése céljából.
Merkel bejelentette, hogy fejleszteni kívánják a német külképviseletek nemzetközi nyersanyagpiacokat figyelő, s arról tájékoztató tevékenységét is. Emellett megfogalmazta annak szükségességét, hogy nemzetgazdasági szinten az ún. nyersanyag-hatékonyságot 2020-ig megduplázzák, csökkentendő a német gazdaság nemzetközi nyersanyagpiacoktól való függőségét. A szövetségi kormány minden fórumon fel kíván lépni a nemzetközi nyersanyag-kereskedelem keretfeltételei és szabályainak betartása érdekében, mondta, ugyanakkor felhívta az érintett vállalatok képviselőinek figyelmét a nyersanyag-beszerzési források diverzifikálására, a hirtelen, nagy mértékű megrázkódtatások elkerülése érdekében.
A nyersanyagokhoz való hozzájutás egyre szűkösebbé válása és az árak emelkedése mind több gondot okoz a német gazdaságban. A hamburgi gazdaságkutató intézet számítása szerint a nyersanyagok világpiaci árszínvonala 2003 és 2006 között több mint 80 %-kal emelkedett, s van néhány olyan termék, mint a vasérc és az acélhulladék, ahol az áremelkedés mértéke még drasztikusabb.
Ulrich Grillo, a BDI két évvel ezelőtt létrehozott, a nemzetközi nyersanyag-kereskedelemmel foglalkozó szakértői tanácsának elnöke szerint a nyersanyagárak emelkedése által a német gazdaságot sújtó többletköltségek nagysága 2002 óta eléri a 90 milliárd eurót. Az áremelkedések nyomán a gazdasági növekedés mértéke 0,4%-kal alacsonyabb annál, mint amennyit stabil árszint esetén el lehetett volna érni, s - még mindig a nyersanyagárak emelkedéséből adódóan - 140 ezer munkahely szűnt meg a német iparban.
A konferencia alkalmából a BDI illetékes munkabizottsága egy átfogó tanulmányban foglalta össze a világ, s ezen belül a német gazdaság aktuális nyersanyaghelyzetét és a biztonságos nyersanyagellátással kapcsolatban az ipar és a politika irányában megfogalmazott követeléseit. A sokoldalú kereskedelempolitikában fel kell lépni a protekcionizmus ellen, beleértve új WTO-szabályok teremtését is; emellett fel kell lépni a WTO szintjén nem érintett szabályok elfogadtatásáért az Indiával, Dél-Koreával, az ASEAN-országokkal és a Közép-és Dél-Amerikával fenntartott bilaterális kapcsolati rendszerben. A támogatási politikában nagyobb szerepet kell kapnia a nyersanyagokhoz való hozzájutásnak, fellépve a jogbiztonságért, beruházás-védelemért, az exportkorlátozások felszámolásáért és az illegális nyersanyag-export megszüntetéséért.
Juhász Imre
Cikk küldése
Ez a cikk érdekelheti barátját, ismerősét? Küldje el neki!
Hozzászólások
|
