Legyen a kezdőlapom! 2013.05.22.
Az Ukrajna és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fénykorukat élték a tavalyi évben a térséget sújtó pénzügyi-gazdasági válság ellenére is!                    
belépés
regisztráció
címlap külpiacok belföld sorokban ajánló euroclip háttér lapszámokfeliciter HÍD-lapok hírlevél arhívum kereső puntea online




Piacbővítő németek
2007.04.10.
A kölni IW gazdaságkutató intézet a napokban megjelent tanulmánya szerint a német vállalatok külföldi beruházási tevékenysége nyomán sokkal kevesebb németországi munkahely szűnt meg, mint azt eddig feltételezték.

A tanulmány szerint az Európai Unió új tagországaiban német befektetők által 2004-ig létrehozott 760 ezer munkahelyből csupán 120 ezer tekinthető „költség okokból végrehajtott termelés-kihelyezésnek”. A térség országaiban létrehozott új munkahelyek zöme piacnyitási/piacbővítési szándékkal jött létre. Ha problémák voltak a németországi foglalkoztatásban, melyek a munkanélküliek több milliós számában jutottak kifejezésre, azok a német gazdaság belső okaiból táplálkoztak és a külföldi beruházások alakulásához, fejlődéséhez nem volt közük, fogalmazott az intézet illetékes munkatársa.
A német vállalatok külföldi beruházásainak volumene 1990 és 2004 között meghatszorozódott, 680 milliárd euróra emelkedett. Ennek több mint háromnegyede az unió régi tagországaira és Észak-Amerikára jut, s mindössze 6%-a került a közép- és kelet-európai térség országaiba. Más szóval: a külföldre irányuló német működőtőke csupán egy töredéke ment az ún. alacsony bérű országokba. Mindazonáltal a Közép- és Kelet-Európában a német érdekeltségű vállalatoknál foglalkoztatottak száma a kilencvenes évek eleji 31 ezerről 2004-re 757 ezerre emelkedett.
A Közép- és Kelet-Európában végrehajtott német befektetések több mint fele a feldolgozóiparba került, az ott foglalkoztatott munkaerő létszáma 2004-ben elérte a 466 ezret, az általuk lebonyolított forgalom pedig az 55 milliárd eurót. A befektetési volumen nagyságát tekintve több országban első helyen a járműipar áll. A beruházások további kb. egy tizede az energia- és vízszolgáltatásba, a kereskedelembe és a távközlésbe irányult.
A német beruházók legfontosabb célországa Csehország és Magyarország, az e két országban végrehajtott beruházások nagysága 2004-ben elérte az egyenként 12 milliárd eurót, míg Lengyelországba további 10 milliárd euró német működőtőke érkezett.
Az IW által az érintett vállalatok körében végzett felmérés tapasztalatai szerint a térségünk országaiban végrehajtott beruházások csupán 30%-a szolgálta a termelési költségek mérséklését, 70%-uk esetében a legfontosabb beruházási motívum a piacnyitás és –bővítés volt. Ez pedig nem a német gazdaság nemzetközi versenyképessége gyöngülésének, hanem éppenséggel erősödésének jele
 
Juhász Imre

Kapcsolódó cikkek:
A második legjobb év az újraegyesülés óta
A német ipar ez évi kilátásai
Támogatást ígért a kancellár

Hozzászólások

Új hozzászólás

Regisztrált, bejelentkezett felhasználóink részére!

Bejelentkezés

Regisztráció




médiaajánlat | e-mail a szerkesztőnek | impresszum | adatvédelem | lap teteje