Tovább csökkent hazánkban az unió támogatottsága
2008.07.23.

Az Eurobarometer Magyarországról készített nemzeti jelentését pénteken (július 11.) sajtótájékoztató keretében mutatták be Budapesten. A közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése mellett a szervezők a meghívott politikusokkal arról is beszélgettek, hogy a magyarok vajon - egy esetleges népszavazás esetén - megszavaznák-e a Lisszaboni Szerződést.

A mostani felmérésből kiderül, hogy míg az EU-ban a tagságot az unió lakosságának kicsit több mint fele támogatja (átlagosan 52 százalék), addig ez az arány Magyarországon csupán egyharmad körüli (32 százalék). Ezzel az eredménnyel az utolsó előttiek vagyunk a sorban, nálunk már csak a bolgárok látják sötétebben uniós tagságukat. Még riasztóbb ez az adat, ha összevetjük a csatlakozás kapujában, 2003 őszén kapott eredményekkel: ekkor még a megkérdezettek több mint fele (56%) vélekedett kedvezően a tagságról. Ugyanakkor az EU tagságot ellenzők tábora az elmúlt években megduplázódott: most a felmérésben részt vevők 21%-a ítélte meg negatívan helyzetünket.

E meglehetősen negatív kép kialakulásában Duránszkai Gábor, a TNS Hungary ügyvezető igazgatója és Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő szerint az egész világot érintő válságok (például az élelmiszerek és az olaj egekbe szökő ára) is jelentősen közrejátszottak. Kovács László uniós biztos ugyanakkor kiemelte, a magyarok unióról alkotott véleménye elsősorban három dologtól függ: a egyének személyes élethelyzetének alakulásától; az EU intézményeinek tevékenységéről alkotott képtől és ezzel összefüggésben az egyes emberek tájékozottságától. Az uniós ügyekben való tájékozottsággal kapcsolatban a biztos kiemelte, a közvélemény-kutatás eredménye alapján a megkérdezettek az intézmények közül az Európai Unió Tanácsát tartják legkevésbé fontosnak, annak ellenére, hogy ez a legfőbb döntéshozó szerv. A biztos szerint ez a magyar állampolgárok tájékozatlanságra utal.

Az Eurobarometer felmérés külön kitért arra, hogy a tagságot pozitívan vagy negatívan megítélők milyen érveket tudnak felsorakoztatni állásfoglalásuk alátámasztására. Ennek során kiderült: a magyarok csalódottságának fő oka az, hogy úgy érzik, hazánknak nincs jelentős befolyása az EU-ban hozott döntésekre. Sokan az EU-t hibáztatják az életszínvonal és a munkahelyek számának csökkenése miatt is.

A korábbi évek eredményeihez hasonlóan, legnagyobb arányban a diákok gondolják, hogy hazánk jól járt a csatlakozással, őket követik az egyéb szellemi foglalkozásúak. Magyarországon a megkérdezettek többségének az EU elsősorban az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti.

A magyarok mindezek ellenére ugyanakkor továbbra is kimondottan bővítés-pártinak tűnnek, az megkérdezettek 80%-a szeretné például a szomszédos Horvátországot a tagok között látni, míg az EU átlagában 52% ez az arány.

Arra a kérdésre, hogy vajon megszavaznánk-e mi, magyarok az uniót új alapokra helyező Lisszaboni Szerződést, a sajtótájékoztatón részt vevő politikusok közül Szent-Iványi István EP-képviselő adta a legbizakodóbb választ, szerinte nagy valószínűséggel többségében igennek voksolna a magyar lakosság. Azt azonban az EP-képviselő is kiemelte, hogy a részvételi arány bizonyára nagyon alacsony lenne, hiszen nem egy, az emberek mindennapi életét közvetlenül befolyásoló kérdésről van szó. Almássy Kornél, az MDF alelnöke már kevésbé volt biztos a képzeletbeli népszavazás eredményeit illetően. Kovács László véleménye szerint nem lenne szabad referendumot kiírni ilyen jellegű ügyekben, a népszavazás szerinte inkább „látszatdemokráciát” jelent hasonló esetekben, semmint valódi véleménynyilvánítást.

Szent-Iványi István EP-képviselő szerint az ír Eurobarometer kutatás eredményeiből a népszavazás eredménye aligha lehetett volna megjósolható, az unió tagállamai közül ugyanis Írországban az egyik legmagasabb a tagsággal elégedettek aránya (73%). Más szempontból vizsgálva ez az eredmény ugyanakkor részint mégis magyarázattal szolgál a népszavazás eredményére, a referendum előtt ugyanis a NEM-mel kampányolók egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy „ha olyan jól működik ez az EU, akkor miért kellene azt megváltoztatni”.

Az Eurobarometer-felmérés alapján mindenesetre némi bizakodásra adhat okot az a tény, hogy bár a magyarok nem elégedettek a jelenlegi helyzettel, a megkérdezettek több mint a fele optimista az EU jövőjét illetően. A legfrissebb, 2008 tavaszán rögzített, 69.