Ennek ellenére is azonban lassú lesz a gazdasági növekedés Ausztriában. Az osztrák gazdaság 2009. első negyedévben 2,7; a második negyedévben további 0,9%-os visszaesést szenvedett el (éves összehasonlításban). Az ipari termelés 15%-kal csökkent. A harmadik negyedévben – négy negyedévi folyamatos visszaesés után - szerény, 0,5%-os mértékben először emelkedett az előállított GDP értéke.
Éves összehasonlításban a harmadik negyedévi össz-gazdasági eredmény 2,9%-os, a becsült éves érték 3,7%-os visszaesést mutat. A legutolsó teljes, 2009. augusztus havi statisztikai adatok szerint az osztrák áruexport – a megelőző év hasonló időszakához mérten – 20,4%-kal, az import 18,1%-kal esett vissza. A belföldi fogyasztás, főként a 2009-ben bevezetett adócsökkentésnek és a konjunktúra-élénkítő programoknak köszönhetően, változatlan szinten maradt. Úgy tűnik, hogy 2009. harmadik negyedében lezárult a az osztrák gazdaság visszaesésének időszaka, amiben nagy szerepet játszottak a belföldön és külföldön (főleg Németországban) meghozott konjunktúra élénkítő intézkedések. 
A pénzügyi, majd a gazdasági krízis jeleire a szövetségi kormány rendkívüli gyorsasággal reagált, hatalmas összegeket mozgósított (vö.: a 2008. évi GDP értéke 282 milliárd euró volt). Még a Faymann-kormány megalakulása előtt, 2008 októberében az összes parlamenti párt részvételével ún. Ausztria-csúcsértekezletet tartottak, amelyen döntés született a legfontosabb intézkedésekről, s ezeket az eltelt időben meg is valósítottak.
A pénzügyi szférában 15 milliárd eurót különítettek el arra a célra, hogy az állam közvetlenül beavatkozzon a bajba került bankoknál, és 85 milliárd eurót a bankok közötti kereskedelem beindítására. A kormány felső összeghatár nélkül teljes garanciát vállalt a természetes személyek bankbetéteire. A nagyvonalú intézkedések stabilizálták az osztrák bankokat, ami elősegítette, hogy szándékaik szerint fenntarthassák közép-kelet-európai jelenlétüket.
Az osztrák gazdaság élénkítésére két konjunktúra-csomagot fogadtak el. Az elsőbe 700 millió euró értékben klasszikus elemek (előrehozott vasút- és autópálya fejlesztő projektek) és egy kis- és közepes vállalatoknak nyújtandó, egymilliárd eurós támogatási csomag tartoztak. 2009 elején elfogadtak egy 1,9 milliárd euró értékű, 2009/10-re kiterjedő 2. konjunktúra-ösztönző csomagot is (amelynek része pl. egy 875 millió euró nagyságú, magánszemélyek és vállalatok rendelkezésére álló „energiatakarékossági csomag”).
A szövetségi kormányzat 2009-ben összesen egymilliárd eurót fordít aktív munkaerő-piaci intézkedésekre, melyek közül a legfontosabb a februárban jóváhagyott új, rövidített munkaidő szabályozás volt. Ezek szerint a rövidített munkaidő, amely a rendes 10-90%-a lehet, fokozatosan 18 hónapig meghosszabbítható. A rövidítés idejére az állam az időarányos munkanélküli segély összegét téríti a dolgozóknak és támogatja a cégeket, amelyek rövidített munkaidőben foglalkoztatott munkásaiknak szakmai továbbképzést is nyújtanak.
A szövetségi kormány az intézkedéseket a közel 0 szaldós költségvetés jelentős lerontásával tervezte fedezni, amelyet a 2009-ben megindított EU-deficiteljárás hatására 2010. elején kénytelen volt kiegészíteni a hiány leépítését szolgáló ún. stabilitási programmal. Ez a 2010. évi, 4,7%-ra tervezett hiánycsúcs 2013-ig 2,7%-ra való csökkentését irányozza elő, ami Ausztria történelmének egyik legnagyobb konszolidációs feladata. A szövetségi kormány a kitűzött célt nem a bevételi oldal, pl. az adóbevételek növelésével tervezi elérni (bár nem zárja ki a pénzügyi tranzakciós és a banki szolidaritási adók bevezetését), hanem főként a kiadási oldal csökkentésével, ami a közigazgatási költségek visszafogására épülne. A szociális és az oktatási büdzséhez egyelőre egyik koalíciós párt sem tervez nyúlni.
A további egy-két évre szóló előrejelzések lassú, 1%-ot alig meghaladó gazdasági növekedést prognosztizálnak, aminek elérését a stabilizációs program forráskivonása várhatóan tovább ront. Ez a kép nem a legideálisabb kapcsolataink fejlesztése szemszögéből. A Bécsi Külgazdasági Iroda részéről ugyanakkor érzékeljük: lassan éled az osztrák vállalatok igénye, hogy külső kapcsolataikat újraélesszék, aminek első jelei már érzékelhetők. Így a 2010. január 21-én Salzburgban tartott magyar befektetési rendezvényünk iránti érdeklődés a vártnál nagyobb volt.

Kali Iván,
Nemes Zsolt
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Külgazdasági és Kereskedelmi Iroda