A színvonalas oktatás és képzés alappillére a gazdasági növekedésnek, hiszen szinte minden szakpolitikai területre hatással van. Az oktatáspolitikai döntések ugyan a tagországok nemzeti hatáskörébe tartoznak, de a tagországok közös célokat tűznek ki, melyek megvalósítását az Európai Unió Közösségi programjai is támogatják. Az oktatás és az üzleti világ közötti kapcsolat szorosabbra fűzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok valóban a piaci igényeket kielégítő, versenyképes munkaerővé váljanak. A kereskedelmi és iparkamaráknak, mint közvetítő intézményeknek, kiemelkedő szerepük van e két terület közötti kapocs megerősítésében.
Az Európai Unió oktatás és szakképzés politikájának fejlődése: támogató politika közösségi
programok keretében Az Európai Unió oktatást és szakképzést támogató politikája Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika a Maastrichti Szerződéssel jelent meg, mely a Közösség feladataként jelölte ki - a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével, tevékenységük támogatásával - a minőségi oktatás és szakképzés fejlesztését. A tagállamok ugyanakkor megőrizték hatáskörüket az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozóan. Az Európai Unió tehát ösztönző intézkedéseket elfogadhat ugyan, de a tagállamok jogszabályainak harmonizálását nem érintheti. A jogharmonizáció kizárásával így a közösségi, oktatási politika tulajdonképpen közösségi programok, kezdeményezések indítására és a tagállamok együttműködését ösztönző közös célok meghatározására korlátozódik.

Az EU oktatási közösségi programjai
Az Európai Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését, az oktatásban és szakképzésben részt vevő intézmények fejlesztésének támogatását úgynevezett közösségi programokon keresztül valósítja meg. Minden egyes program egy pályáztatási rendszerre felépülő támogatási forma. A programokat mindig meghatározott, átfogó célok és elvek megvalósítása érdekében hozza létre az EU. A programok jelentős része az Unión kívüli országok számára is nyitva áll. Az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén 2007. január elseje óta két nagyobb közösségi program működik: az Európai Unió oktatási és szakképzési tevékenységét támogató Egész Életen Át Tartó Tanulás program, valamint a fiatalok nem formális nevelését elősegítő Fiatalok Lendületben program.
Az Egész Életen Át Tartó Tanulás program négy „szektoriális” részből áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást. Ezen kívül a programnak
van egy „transzverzális” része is, amely négy, szakpolitikai célokat lefedő kulcstevékenységből áll (különösen a nyelvoktatás és az új technológiák területén).
A Fiatalok Lendületben Program (Youth in Action) elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára.

Oktatás és szakképzés a gazdasági növekedés hosszú távú befektetése
Egy versenyképes tudásalapú társadalom kiépítéséhez szükség van arra, hogy a munkaerőpiac kínálata folyamatosan alkalmazkodni tudjon a piac keresletéhez, éppen ezért fontos, hogy az oktatás és szakképzés középpontjában a készségek folyamatos és színvonalas fejlesztése álljon. Ez azért is szükséges, hogy a hazai szellemi elit ne kényszerüljön más országba települni a képesítésének megfelelő kereslet hiánya miatt, hanem tudását és megszerzett képességeit hazai keretek között is hasznosítani tudja. Ennek az úgynevezett „brain-drain” jelenségnek a leküzdéséhez ugyanakkor versenyképes fizetésre és megfelelő munka- és
kutatási környezetre is szükség van.

Oktatás & szakképzés 2020 (E&T 2020)
A 2009 májusában elfogadott, az oktatás és szakképzés stratégiai céljait kitűző keretrendszer (Oktatás és képzés 2020) új, negyedik pillérként megnevezte a „vállalkozói szellem ösztönzését elősegítő” oktatás és szakképzés fontosságát is, melynek célja az innovatív és kreatív gondolkodás ösztönzése az oktatás és szakképzés minden szintjén. Ennek az EU kezdeményezésnek a célja, hogy megerősítse az oktatási intézmények és munkaadók közötti partnerséget, hogy kettőjük együttműködésének köszönhetően a mai fiatalokat valóban a jövőbeli igényeknek megfelelően képezzék.

Az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma (University – Business Dialogue)
A vállalatok oktatásban való elkötelezettsége stratégiai fontosságú a piaci igények felderítéséhez, ehhez ugyanakkor az egyetemek strukturális reformjára, modernizálására van szükség. E cél elérésére indította a Bizottság útjára az egyetemek és vállalkozások fórumát, mint e két terület európai platformját. A fórum első találkozójára 2008. februárjában került sor, és az érdekelt felek növekvő jelentőséget tulajdonítanak a fórumnak, mivel a gazdasági recesszió még inkább rávilágított az európai tudásháromszög – oktatás, kutatás, innováció megerősítésének fontosságára. (Schmitt Pál, az Európai Parlament magyar néppárti képviselője – és egyik alelnöke – a dosszié raportőreként aktívan foglalkozik a témával).
A vállalkozói kedv ösztönzése: valósítsuk meg ötleteinket! A fórum elképzelései szerint szükség van az egyetemek tantervének és tanulási módszereinek megváltozatására. Az új, vállalkozás-orientált tanterveknek a transzverzális, átfogó és alkalmazható képességeken kell alapulnia, valamint az alapvető gazdasági és technológia fogalmak oktatása alapkövetelménnyé kell, hogy váljon. A felsőoktatás feladata, hogy olyan tanulási környezetet nyújtson, mely a tudás hasznosítása érdekében ösztönzi a függetlenséget, a kreativitást és a vállalkozói szellemű megközelítést (üzletemberek állandó jelenléte az egyetemeken, konferenciák, gyakornoki programok, projektmunkák, junior tanácsadó vállalatok, inkubátor programok szervezése, tanárok folyamatos képzése a vállalkozói ismeretek tanítására). Ezáltal is bátorítható az innovatív ötletek, vállalkozások megvalósulása. Mindezt az üzleti szféra javaslatain alapulva kell véghezvinni, így részvétele az oktatási döntéshozatalban és egyetemi iránytestületben elengedhetetlen. Jó példák erre a Marie Curie Initial Training Networks által finanszírozott posztgraduális képzési programok. Az Európai Bizottság számos programmal igyekszik támogatni e kezdeményezést, úgymint a Mini-vállalkozások a középoktatásban vagy az ERASMUS fiatal vállalkozók számára.
A vállalkozói szellem ösztönzésére való törekvés számos EU dokumentum központi eleme: Európai Ifjúsági Paktum, Kisvállalkozások Európai Chartája és a Bizottság 2006-ban közzétett kommunikációja is. A finanszírozás hatékonyságának javításán kívül ugyanakkor szükség van arra is, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok valóban elismerést nyerjenek a tanulmányok során, ezért a Europass dossziét és az Európai Szakoktatási és Szakképesítési Kreditrendszert (ECVIT), mint az oktatás és szakképzés kölcsönös elismerésének eszközét, tovább kell fejleszteni.

Hazai kezdeményezések
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára, hiszen fel kell venniük az egyre növekvő versenyt az európai piac vállalkozásaival. Számos kezdeményezés segíti a fiatalok vállalkozói kedvének ösztönzését. Az 1993-ban alapított Junior Achievement Magyarország (JAM) például a 14-19 év közötti fiatalok vállalkozói készségének fejlesztésére jött létre olyan programok segítségével, mint a Gazdasági Kalandjáték, Diákvállalkozások vására vagy a Business Ma Mindenkinek. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is szervez középiskolai diákversenyt, melynek fő témája a vállalkozások alapítása, működtetése és fejlesztése.
Jó példák tehát vannak nemcsak Magyarországon, de Európa szerte is. A vállalkozói kultúra ösztönzéséhez ezen jó példák széles körű ismertetésére és továbbfejlesztésére lenne szükség.

Forrás: MKIK Brüsszeli EU Képviselete