Adóvita Svájc és az Európai Unió között
2007.03.06.

Ezért az Unió elvárja, hogy Svájc szüntesse meg, illetve módosítsa azokat az adószabályokat, melyek lehetővé teszik a belföldi és külföldi jövedelmek eltérő megadóztatását. A fenti határozattal az Unió és Svájc közötti vita a brüsszeli hivatalnoki szintről politikai síkra terelődött, mely során a Bizottság az Unió Minisztertanácsa számára már konkrét „védőintézkedések” bevezetését javasolja Svájccal szemben. E szerint a Svájcból származó import termékek esetében a vámok újbóli bevezetését helyezték kilátásba az Unió belső piacán. Az Unió olvasatában ugyanis a svájci adószabályok lehetővé teszik a fent megnevezett társaságok esetében, hogy a külföldről származó bevételeik után kantonális és önkormányzati szinten adómentességet kaphassanak, míg belföldi bevételeiket ez az adómentesség nem érinti. Vagyis az Unió szemében ez a szabály egy szelektív állami támogatás, mely alkalmas arra, hogy a bilaterális kereskedelmet akadályozza. Az EU külügyi biztosa Ferrero-Waldner asszony úgy fogalmazott: Svájc a Szabadkereskedelmi Megállapodás alapján privilegizált módon férhet hozzá az Unió belső piacához, ezért az ezzel összefüggésben lévő kötelezettségeket is teljesítenie kell. Ugyanakkor Svájc kormánya visszautasítja az a vádat, hogy ezen adórezsimek révén megsértette volna a Szabadkereskedelmi Megállapodást. Svájc pénzügyminisztere Hans-Rudolf Merz érvelése szerint nincs érvényben Svájc és az EU között szerződéses megállapodás a vállalati adószabályok összehangolásáról, így azok megsértése is kizárható, a szabadkereskedelmi egyezmény pedig kizárólag az áruk kereskedelmére vonatkozik.
A témát az Unió egyébként először 2005. szeptemberében vetette fel.
Monika Szmetana