Magyarország és az EU-elnökség
2011.02.21.

2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. A gazdasági ügyektől kezdve a közösségi politikákon át a bővítés kérdéséig minden esetben szem előtt kívánja tartani az emberi tényezőt, mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját — nyilatkozta a BRÜCKEbulletinnek adott interjújában prof. dr. Cséfalvay Zoltán, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. A Feliciter Kiadó német nyelvű gazdasági magazinjában megjelent cikket a hazai olvasók számára most hírportálunkon is közreadjuk.

- Melyek a magyar elnökségi prioritások a Versenyképességi Tanácsban?

- Az egyik prioritás a vállalkozások költségeinek csökkentése. Annak érdekében, hogy az egész unióban meginduljon a növekedés, a válságból való kilábalás és a munkahelyteremtés, uniós szinten kell a szabályozási korlátokat eltávolítani a vállalkozások működéseinek költségeinek csökkentése érdekében. Nem több és részletesebb szabályozásra van szükségünk, hanem a szabályozási korlátok eltávolítására. Fontosak a belső piaci intézkedések, az európai uniós szabadalom, valamint az európai ZRt. kérdéskörei.

Bár a vállalkozások tranzakciós költségeinek csökkentése elengedhetetlen, nem fogjuk tudni az egységes belső piac előnyeit kihasználni, ha ez a piac töredezett, és az áruk és szolgáltatások szabad mozgása akadályokba ütközik. Ezért a második elvünk az, hogy olyan intézkedéseket kell kidolgoznunk, amelyek ezeket a piaci töredezettséget és torzulásokat csökkentik, és az áruk és szolgáltatások szabad mozgását növelik. Ebbe a körbe tartozik a Kisvállalkozási Intézkedéscsomag, a 7. Kutatási Keretprogram és a szolgáltatás irányelv témaköre.

Az Európai Unió csak akkor lehet sikeres, ha az uniós vállalkozások is sikeresek a globális piactéren: ezért a harmadik elvünk olyan szakpolitikai csomagok kidolgozása, amelyek a gazdasági szereplők, a vállalkozások globális versenyképességét javítják. Gondolok itt az iparpolitikai „zászlóshajó” gondolatkörére, a Duna-stratégiára, a nyersanyagokról szóló kezdeményezésre.

- A magyar gazdaságpolitika egyik érdeklődéssel várt intézkedés-csomagja az Új Széchenyi Terv. Mik a céljai, a jelentősége?

- Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elindult Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt álló kihívásokra, és hosszú távon fenntartható növekedést biztosít

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenn-tartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program
3. Otthonteremtési Program
4. Vállalkozásfejlesztési Program
5. Tudomány – Innováció Program
6. Foglalkoztatási Program
7. Közlekedésfejlesztési Program

A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.

Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.
Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol.

A Nemzeti Ügyek Kormánya az Új Széchenyi Terv keretében lépéseket tesz az üzleti környezet és a versenyképesség javítása érdekében. Ahhoz, hogy Magyarországon is a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége, és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, szövetséget kell kötni az állam és a vállalkozói szektor között.

Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is.

- A válságadó nemzetközi visszhangja meglehetősen kedvezőtlen. Milyen érvekkel tompíthatjuk, oszlathatjuk el a külföldi befektetők félelmeit, aggodalmait?

- Napjainkban az egyik legfőbb közérdek, hogy a magyar gazdaság talpra álljon, kilábaljon a válságból, és a gazdasági növekedés a lehető leghamarabb meginduljon. Az új kormány olyan érvek mellett építi az együttműködés gazdaságpolitikáját, amelyek ezt a célt szolgálják.

A válságadók megfizetésének hatására Magyarországnak lehetősége nyílt a költségvetés helyzetének stabilizálására, az adósságszint csökkentésének megkezdésére, és ezáltal a hazánkban beruházó vagy beruházni kívánó vállalkozások számára a stabil gazdasági háttér megteremtésére. Közép- és hosszú távon a különadók által érintett társaságok érdeke is azt diktálja, hogy a magyar költségvetés egyensúlyba kerüljön, és az adóreform megvalósuljon. Hiszen amennyiben a Kormány által vállalt hiánycélt nem sikerült volna betartani, komoly bizalomvesztést és pénzügyi turbulenciákat okozhatott volna Magyarországon, amely az itt működő vállalkozások környezetét is negatívan érintette volna. Kijelenthető továbbá, hogy a válságadók kiszabása minden vonatkozásban összhangban állt az uniós közösségi normákkal is

A stabil államháztartás az alapja a gazdasági növekedés beindításának, s a növekvő gazdaság több jövedelmet eredményez a háztartások számára. Emellett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése is a szektorok érdekeit szolgálja, hiszen a személyi jövedelemadó 2011-től bekövetkező csökkentésével már idén emelkedik a lakosság elkölthető jövedelme, a fogyasztás növekedése pedig kézzelfogható profitot eredményez az érintett adózóknak.

Az ágazati különadó kétségkívül nagyfokú koncentrációjú, s az is igaz, hogy az érintett társaságok döntően külföldi tulajdonúak. Az adó azonban nem a multinacionális cégek ellen irányul! A magyar gazdaságban kiemelkedően erős külföldi jelenléttel magyarázható, hogy a külföldi tulajdonú vállalatokat érinti jobban a válságadó.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy az alsó társasági adókulcs sávhatárának kiterjesztése és a különadók levonhatósága révén, tovább fog csökkenni az érintett szektorok társasági adó fizetési kötelezettsége. 2013-tól pedig egykulcsos, 10%-os társasági adó fogja terhelni őket, amely szintén jelentős adóteher és adóadminisztrációs-teher csökkentést jelent.

Azt is el lehet mondani, hogy társasági adóban a válságadóval kiemelten érintett cégek már az elmúlt 10 évben is nagyon kedvező társasági adókezelésben részesültek, az iparági szint alatt fizették az adót. A magyarországi társasági adó szint, valamint a válságadó együttesen sem érik el azt az adóterhelési szintet az érintett ágazatok esetében, mint ami az európai átlag.

Összefoglalva a válságadók, illetve a költségvetésből lefaragott költségek együttes hatására Magyarországnak lehetősége nyílt az ország pénzügyi helyzetének stabilizálására. Ezáltal az adósságszint csökkentésének megkezdésére, és a hazánkban beruházó vagy beruházni kívánó vállalkozások számára a stabil gazdasági háttér megteremtésére.

Ami miatt érdemes Magyarországon befektetni?

*

Az induló pályázatok rövid leírását és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert ismertető kézikönyv az ujszechenyiterv oldalról letölthető.