Giccsadó
2016.02.10.

„Azt, hogy minden egyes házra egy művészeti zsűri megmondja, hogy giccses-e vagy sem, az szerintem képtelenség” – nyilatkozta Szohr Gábor tájépítész, az Újirány csoport alapító tagja. Nemrég lett ismert, hogy Óbuda-Békásmegyer önkormányzata új helyi adófajta bevezetésével szeretné elérni, hogy azt követően se épülhessenek a kerületi szabályozással össze nem egyeztethető lakóépületek, hogy a kormány a 300 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépületek esetében megszüntette az engedélyeztetési eljárást és bejelentési kötelezettségre változtatta. Ilyen építkezések esetében kizárólag csak akkor utasítható el a bejelentés, ha például nem tartják be az adott területre vonatkozó beépítettség mértékét, vagy a megengedett építménymagasságot. A kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt azzal a szándékkal egyszerűsítette az eljárást, hogy az új lakóházak, lakóépületek építéséhez kötődő adminisztrációs terheket enyhítsék.

Az építésügyi szakemberek jelentős részének mindez nem nagyon tetszett. Sorra fogalmazták meg az aggályaikat a hazai építési kultúrával kapcsolatban. Szerintük a legnagyobb veszélyforrás, amely az utcakép esztétikai megbontása felé mutat az épületek tömegformálásával és színezésével kapcsolatos. Mindezek tekintetében lényegében szabaddá vált a pálya a magánépíttetők előtt.

A giccsadó hatálya alá (akár már áprilistól) azok az épületek tartoznak majd, amelyek bár a főbb építési előírásoknak megfelelnek, ám a helyi, egyedi övezeti és településképi előírásokat nem veszik figyelembe, és így megbontanák egy adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát. Az adót nem vagyoni típusú adóként vezetnék be, mértékét a kerületi szabályoktól való eltérés adja majd. Az adó éves mértéke várhatóan 500.000 forint lesz beruházásonként. Szakértők szerint nem Óbuda-Békásmegyer lesz az egyetlen önkormányzat, amely megpróbálja valamilyen módon megakadályozni, hogy csiricsárévá váljanak a települési utcaképek.

Forrás: Világgazdaság Online - Csejk Miklós